CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2023. február 7., kedd, Tódor, Rómeó napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

 

A Hűség Városában is megemlékeztek a trianoni békeszerződés évfordulójáról

A Millenniumi Emlékmű, a megcsonkított fatörzs, és az azt körülvevő hét kopjafa – a kárpát-medencei magyarság szimbóluma – emlékezőket gyűjtött maga köré a Barátság-parkban. Mindazokat, akik évről évre megemlékeznek arról a június 4-i évfordulóról, amelyen 84 évvel ezelőtt: a magyarság úgy érezte: elvégeztetett. Az óra fél ötöt mutatott, amikor a magyar kormány kiküldöttjei Drasche Lázár Alfréd és Dr. Benárd Ágoston aláírták a Trianoni Békediktátumot. 


Halász Éva és Juhász Vivien, a Szent Orsolya Gimnázium tanulói, 
tárogatón játszik Riedl Ervin

Az aláírási aktus a feljegyzések szerint mindössze nyolc-tíz percet vett igénybe, és a gyalázatos békeszerződést elsőnek a magyarokkal íratták alá, ezt őrzi az utókor számára a francia Gaumont filmstúdió filmhíradója is.

Az eseményről ifj. Sarkady Sándor történész, a megemlékezés szónoka szólt az egybegyűltekhez.

Elvégeztetett. Hogyan jutottunk odáig? 

Négyévi véres küzdelemben harcolt a magyar az I. Világháború poklában, Isonzo, Doberdo, Galícia fennsíkjain.

Négy évnyi küzdelem!

És már ekkor az első I. Világháború 1916-os esztendejében, titkos szerződések Romániának ítélték Erdélyt. Arról a korabeli magyar diplomácia alig tudott valamit, de már a Tisza István vezette magyar kormánynak voltak sejtelmei.

Ifj. Sarkady Sándor történész a Székelyföld, a Kincses Kolozsvár, majd Felvidék elveszítésének első világháborúbeli, és azt követő momentumait idézve szólt mindazokról az eseményekről, amelyek e trianoni tragédiát megelőzték.

,,A legnagyobb tragédia azonban az volt, hogy Magyarországot tulajdonképpen csak a békeszerződés néhány napján fedezte fel magának a művelt Nyugat, az Antant győztes hatalmai pedig, rádöbbenhettek arra, hogy az a békemű, amit előkészítettek, amelyben szinte mindenben kiszolgálói voltak a történelmi Magyarország területén létrejött utódállamoknak, egy ország sírbatételét készíti elő. 

Ez volt a magyar nemzet sírbatétele.

Reményik Sándor, alig négy nappal a gyalázatos Trianoni Békeszerződés aláírása után egy kis füzetbe ezt írta:

,,Június 4. 1920

Ez a dátum lázít, fenyeget és int."

A területi és lélekszámbeli vesztességek közismertek: 1920. június negyedikétől a magyarságnak rá kellett döbbennie, rá hogy nem az övé többé a csodálatos Erdély, nem magyar többé a Felvidék, hogy leszakadt Nyugat-Magyarország a Szent Korona testéről, hogy a Magyar Szent Korona gyöngye Fiume, az egyetlen tengeri kikötő olasz megszállás alá került, és a gyönyörű Bácska és Bánság vidéke a pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot gazdagítja. A számadatok önmagukért beszélnek. A trianoni békeszerződésben Románia tízezer négyzetkilométerrel több területhez jut, mint a megmaradt csonka haza! Ez 103 ezer négyzetkilométer. A Felvidékkel Csehszlovákia 63 ezer négyzetkilométerrel gazdagodik, a délvidéki területek pedig megközelítik a 62 ezer négyzetkilométert. 


Részlet a Trianoni Békediktátum térképmellékletéből

,,És nekünk magyaroknak, az egyik legkisebb terület fájt a legjobban, különösen azoknak, akik soproni, vagy Sopron vármegyei születésűek voltak, a mindössze négyezer négyzetkilométernyi Nyugat-Magyarország, hiszen, ahogy az országgyűlési képviselőnk annak idején a Magyar Parlamentben kijelentette: hova jutottunk, amikor bajtárs tör bajtársra, s jelentkezik osztozásra?"

1920 június negyedike mélyen beleivódott a magyarság tudatába. 

Mélyen beleivódott??

,,Akkor ezekben az órákban miért tartanak gálaműsorokat a magyar iskolákban? Akkor ezen az estén a Budapest Sportarénában miért a Fonográf koncertezik?

Miért nem erre a gyásznapra emlékezik a magyarság?" -kérdezte a szónok.

Ennek is megvannak a nagyon mély történelmi okai.

Azonban nekünk, akik itt emlékezni gyűltünk össze és részt veszünk a hagyományos Trianon-felvonulásunkon, mindig és mindenkor eszünkbe kell hogy jusson amikor átlépjük a jelenlegi határokat, az ős-koronázó Pozsonyunk, tudnunk kell, hogy a kassai sírboltban Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós és bujdosó kuruc társai alusszák örök álmukat. Amikor kelet felé tekintünk, örökre meg kell jegyezni alföldi és partiumi peremvárosainkat: a gyönyörű Szatmárnémetit, Nagyváradot, Aradot – a Magyar Golgotát, Temesvárt! Nekünk Temesvár nem csak a Bánság központja, hanem örökre Losonczy István városa marad. 

,,Nekünk, – magyaroknak – ha csak a könyvekben lapozgatunk, irodalommal foglalkozó könyvekben, történelemmel foglakozó könyveinkben, mindig és mindenkor előre tolakszik ez a szó, hogy Trianon."

Nekünk Komárom Jókai városát jelenti, s a komáromi erődöt védő Klapka György honvédeit. Mi Kolozsvárt csak két névvel tudjuk összekötni: Bocskai fejedelemmel és Hunyadi Mátyással, akik a Kincses Városban születtek. Nekünk fájdalom az is, ha csak a képeskönyvekben lapozgatunk, mert a huszti bús düledék, a mondák Szent-Anna tava, a csodálatos Gyilkos-tó többé nem Magyarország.

Mit jelent a románságnak Arad? Arad a román történelemnek nem jelent semmit, de nekünk mindent, mert a magyarság szabadságharcának tizenhárom hős tábornokát a Habsburgok ott veszejtették el golyóval és kötéllel. 

És most a Magyar Golgota is román föld. 


Ifj Sarkady Sándor, 
a háttérben Bálint Márta, Ivanics Ferenc és Dr. Úry Előd

De az ezeréves magyar, a történelem egyik legboldogtalanabb nemzete tudja, hogy minden Golgota után elkövetkezik a dicsőséges Feltámadás!" - zárta ünnepi beszédét ifj. Sarkady Sándor.

Az eseményen Győr-Moson-Sopron Megye, közgyűlési alelnöke, Ivanics Ferenc, országgyűlési képviselő révén képviseltette magát. 

,,Elég bátrak vagyunk-e ahhoz, hogy kiálljunk, és azt mondjuk, hogy itt vagyunk, magyarok vagyunk, megsértett, megbántott nemzet, aki túlélte ezt a 84 évet, és emelt fővel lép most egy új kihívás felé?" Ivanics Ferenc Magyarország uniós tagságának fontosságát hangsúlyozta, amely a trianoni tragédia okozta traumára is megoldást nyújthat. ,,Meg kell találnunk a megoldást arra, hogy és miként valósítható meg a kettős állampolgárság intézménye, hogy magyarok magyar földre szabadon, korlátozás nélkül léphessenek be." - hangzott el az ünnepségen.

Az ünnepi megemlékezésen Bálint Márta, marosvásárhelyi színművész Jókai Anna Ima Magyarországért című versét szavalta. 

A megemlékezés résztvevői a Hűségzászlóhoz vonultak, ahol szintén elhelyezték az emlékezés koszorúját; annál Hűségzászlónál, amely a Hűség Városában éppen a trianoni döntést követő legendás soproni hűségre emlékezteti nap mint nap az arrajárókat és a soproniakat, akiknek így kétszeresen is okuk lenne Trianonra emlékezni.

T.É.
 



2004. június 04., péntek 22:24


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület