|
I. Csodabogár Találkozó Sopronban
Vigadozás utcán,
téren
Az Ünnepi Heteknek talán a
legnépszerűbb
rendezvényei voltak már az első hétvégén is a szabadtéri események,
hiszen
még csak belépőjegyet sem kellett váltani. Jöttek is sokan, mivel az
időjárás
kegyes volt hozzánk. Az I. Nemzetközi Csodabogár Találkozó
tualjdonképpen
jó ötlet volt. Hallgathattunk zenéket, nézhettünk zsonglőröket,
bohócokat,
artistákat, táncosokat és sok másféle bogarat. Úton-útfélen a
nyenyeréstől
a felhúzható (kulccsal!) bohócig mindenféle csodalénybe
belebotlottunk.
Csak azért vakartuk a fülünk tövét, mikor és mit válasszunk?
Viszketően
vastag volt az ajánlat, eléggé tanácstalanok voltunk.
Példás gondolat volt a Bencés
templom
árnyékában folyó munka. Kézműves játszóházat szerveztek a
gyermekeknek.
A kicsinyek buzgón fűzték a gyöngyöt, agyagoztak fülig maszatosan,
fonták
a vesszőt, nemezeltek és készítették a bábokat. Csak dícsérni lehet az
ilyet, máskor is szívesen látnánk! El lehetett azon gondolkodni, hogy
a
kirakodóvásárt miért is nevezték népinek és népi iparművészetinek?
Amit
talált a Fő téren sétáló, abban alig volt ilyesmi. Méregdrága népies
és
művészieskedő annál inkább. A nagyítóval megtalált igazi népnek
viszont
nagyon örültünk. A legnagyobb örömet kétségtelenül a Gyermeknéptánc
Fesztivál
okozta. Sopron városa - immár hagyományt teremtve - hatodszor rendezte
meg a kicsinyek nemes vetélkedőjét.
Az esemény Marosvásárhely és
Somorja
együtteseinek részvételével nemzetközivé bővült. A kis táncosok
gálaestje
egyenesen fergeteges sikert aratott. A kísérő zenekar is pompásnak
bizonyult.
Mi felnőttek ismét csak a fülünk tövét vakarhattuk (nem a csodabogarak
miatt…), vajon tudnánk-e mi ezt ilyen jól a kicsinyek után
csinálni?
Valtinyi
Gábor
1999. jĂşnius 23., szerda 00:00
|
