A ,,nemzet napszámosai"-n, azaz a tanárokon, pedagógusokon, nevelőkön műlik az, hogy milyen értékrend, kultúra iránti igény fogalmazódik meg a jövő nemzedékében. Ezekkel a szavakkal kezdte köszöntőjét Perkovátz Tamás, a Perkovátz-ház Baráti Köre vezetője. A kör a mai rendezvényét a pedagógusok előtti főhajtásnak szánta, azért, hogy a maga eszközeivel – a verssel, zenével, irodalommal, művészetekkel – tegyen azért, hogy a tudás presztízse visszanyerje régi, a harmincas évekbeli fényét.
Az eseményen ünnepi köszöntőt Sarkady Sándor költő mondott a magyar irodalomból örökségül kapott idézetekkel. Mint Petőfi írta, ,vasárnapi nemzet vagyunk", azaz a hétköznapokban gyakran elfelejtjük azokat, akiket ünnepnapokon szívesen ünnepelünk, ezért is kötötte a hét egy-egy napjához üzeneteket hordozó, maga választotta idézeteit Sarkady Sándor.

Sarkady Sándor költő

Hétfőre a hivatástudat és elkötelezettség köszöntése jutott, az alábbi Kosztolányi-sorokkal:
,,Aki Rolls-Royce-ról és kéjlakokról álmodozik, az távozzék innen. Aki csak a mester címre tart igényt, s nem arra, hogy egy nép tanítómestere legyen, annak itt nincs helye. Akiben nem szunnyad egy szikra a széchenyis építők hitéből, apostoliságából, az sem való ide. Azt a lelket és nyelvet, melyet rövid időre örökbe kaptunk, új szellemmel fényezve, csorbíttatlanul át kell adnunk utódainknak. Ez a küldetésünk –“áldjon vagy verjen sors keze" –: ez a mi küldetésünk. Kissé lehajtani a fejet. De a szívet, azt föl, föl, barátaim."
(Nyugat, 1930. február 16.)

Keddre a nemzettudat átplántálása és felébresztése jut üzenetként, Szabó Magdától:
,,A gyerekeinknek azzal a büszkeséggel kell megtanulniuk, hogy magyarok, amellyel Petőfi hitte legszebbnek a hazáját az öt világrész nagy területén, (…) Ne tegyünk úgy, mintha nem tudná mindenki: hiba történt itt az elmúlt negyedszázadban éppen a nemzeti tudat kialakítása területén. Csak nem fél valaki attól, hogy kárára válik az ifjúságnak, ha tudja, kiktől és hová született, csak nem viszolyognak egyesek klasszikusaink hazafias verseitől, csak nem sértjük meg tán valaki érzékenységét azzal, hogy olyan szeretettel mosolyodunk el nemzeti hovatartozásunk gondolatára, mint amikor az anyánk képét látjuk? Nem értheti a világot senki közülünk, (…), míg Magyarországot meg nem érti, nem érzékelheti helyesen a világ eseményeit, míg saját népe múltjával szembe nem nézett. (…)Az új iskola taníthat hatéveseknek komplex matematikát, az idősebbeknek atomfizikát is, de csak akkor, ha párhuzamosan átadja a tanulóknak azt, amit első ajándékként kaptak Magyarországtól a születésük jogán: hazájuk tiszta nyelvét, jellemformáló irodalmát és a jövő buktatók kikerülésében segítő, politikus gondolkozásra szoktató történelmet."

Szerdára a pedagógus hite, a pedagógusi munka értelme, avagy hiábavalósága feletti elmélkedést nyújtotta át közönségének a költő, együtt a nagy nevelővel, Németh Lászlóval:
,,A pedagógia kísérleteit nagyon nehéz ellenőrizni. Hol a jelző izotóp, amely megmutatja, mi lesz egy emberben, s azon túl az egész társadalomban egy kitűnően sikerült órából? Öreg tanárok elég szomorúan szoktak beszélni erről. “Menj el tíz év múlva, s nézd meg, mi maradt a munkádból." De mi marad az elégetett szénből, a forgó lapátra hulló vízből, az elbomlott atomból? S mégis ezek hajtják a társadalmat. Ugyanígy az iskola; órák melege!"

Csütörtökre Sarkady Sándor a maga által írt verseiből olvasott fel egyet. Egy 10 éves érettségi találkozóra írta a szeretett tanár emlékét felidéző szonettet…

Az utolsó, ötödik tanítási napra az idősebb és fiatalabb, pályájuk elején álló tanárok külön-külön kaptak köszöntő üzenetet:
,,Életünk égő szövétnekhez hasonló, mely majd lassabban, majd sebesebben, de szüntelen fogy. Boldog, ki midőn létének e mulandóságára gondol, azzal vigasztalhatja magát, hogy sokaknak világított."
br. Eötvös József

,,És érezzék egy kézfogásról rólad, hogy jót akarsz, és te is tiszta jó vagy; s egy tekintetük elhitesse véled: - szép dologért élsz - és érdemes élned!"
Váczi Mihály
A Katedra együttes előadása igazi ünnepi ajándék volt, amely előtt Perkovátz Tamás, a házigazda szólt arról, a mindenki számára adott kötelességről, amelyet fel kellene ismerni és ismertetni, és amely az értékek, a kultúra ápolása és továbbadásának szent kötelességét jelenti.

A Katedra

A Perkovátz-ház Baráti Köre a térség értékeire való figyelemfelhívás szándékával szervezte legutóbbi sikeres fraknói gyalogtúráját, és természtesen hasonlóan nemes gondolatok vezérlik a kör legújabb terveit: Az Európai Unióhoz való csatlakozással megnyílt határok megteremtik annak lehetőségét, hogy a Fertő-tó partján, Sopron, Kismarton, Felsőpulya környékén három nemzet – a magyar, a horvát és az osztrák – úgy, amint az régen természete volt, – mielőtt a történelem még széttépte volna az egymást moindig is tisztelő közösségeket, – újból, közösen, egymással szoros kapcsolatban alakíthassa jövőjét.
Az együvé tartozás örömének kifejezésére naptárt szerkesztett a baráti kör, amelynek felvételei térségünk értékeit, nevezetességeit mutatják be. A 16 hónapot felölelő – 2004. szeptemberétől, a tanév kezdetétől 2004. decemberéig – naptár, órarenddel kiegészítve minden iskoláshoz el szeretne juttatni a Perkovátz Ház Baráti Köre, azért, hogy a most felnövőknek ugyanolyan természetes legyen a közös kultúrkinccsel való ismerkedés és gazdagodás igénye, mint amilyen az a vasfüggöny leereszkedése előtti időkben, elődeink idejében volt.

Perkovátz Tamás, a házigazda az Újra együtt bor ,,alkotójával"

Újra együtt! a címe a naptárnak, és az Újra együtt érzését is ünnepelték a határ túlsó oldaláról származó, egykori magyar ősökkel is rendelkező Pfneiszl-család balfi dombokról származó Kékfrankosával, és köszöntötték a pedagógusokat, vasárnap, a Perkovátz Házban.

T.É.