Válogatás az internetről

Mintegy 30.000 fenyegetés érkezett hackerektől, vírusíróktól, akik mind az ezredfordulón akarják elengedni új vírusaikat. Ezeknek a fenyegetéseknek a nagy részét nem kell komolyan venni, de már az is komoly problémát okozhat, ha csak öt, vagy tíz vírust engednek szabadon egy időben, márpedig a 2000. január elseje annyira csábító dátum, hogy sok megalomán vírusgyártónak megmozgatja a fantáziáját. Mindenesetre lehet rá számítani, hogy számos vírus bukkan fel az elkövetkező két hónap folyamán, és ajánlatos igen gyakran ellenőrizni gépünk "tisztaságát".

Az eddigi feltételezések szerint a elsôsorban a denevérek volnának felelősek az ebola vírus terjesztéséért, de egy francia kutatócsoport megállapítása szerint valójában szó sincsen ilyesmiről. A denevérek Afrikában számos vírust terjesztenek, és sok helyre eljutnak, ezért sokáig azt hitték a kutatók, hogy az eboláért is ôk felelősek. Marc Colyn (Rennes-i Egyetem) azonban arra a megállapításra jutott, hogy a vírus különbözô típusainak terjedése a különbözô, az erdôk szélén kis emlôsök elterjedésévél esik egybe, úgyhogy Jacques Morvan és kollegái (Pasteur Institute, Párizs) most ezt vizsgálták meg, és immár nyilvánvalónak látszik, hogy az ebola terjesztôit nem az erdôk sűrűjében és nem is a denevérek között kell keresni.

Egyes egyiptomi piramisokban olyan menyiségű radiokatív radongáz található, hogy ez az emberre is veszélyes lehet. Jamie Bigu és az egyiptomi Athomic Energy Authority hét egyiptomi építményt vizsgáltak meg, és arra a megállapításra jutottak, három közülük potenciálisan veszélyes mennyiségű radont tartalmaz. A legmagasabb radioaktivitást a sakkarai Sakhm Khat piramisban mérték. A radon az építkezéshez használt kövekben található uránium bomlásakor szabadul fel, és nagy mennyiségben tüdőrákot okozhat. A túristákat ugyan nem fenyegeti veszély, de az idegenvezetők jelenleg napi 4 órát töltenek a műemlékekben, és ha kétszeresre nőne a munkaidejük, akkor a sugárzás mértéke meghaladná a nemzetközileg biztonságosnak tartott szintet.

Nem egészen két és félmillió dominót döntöttek le a hollandiai Zuidlarenben egy pénteken rendezett fesztivál keretében, megjavítva ezzel a tavaly felállított világrekordot. A nemzetközi televíziós közvetítés jóvoltából több millió néző láthatta Hollandiában és a környező országokban a dominóesőt. Zuidlaren városa "Dominónapnak" nevezte ki a pénteket. Másfél óra alatt több tucat, dominóból álló életkép rajzolódott ki a helyszínt adó hercegi épületben - még síugrás-imitációra és más mozgó jelenetekre is futotta az építők ötleteiből. Az építők a hivatalos staisztikák szerint pontosan 2,5 millió dominót állítottak fel. Ebből 2 472 480 borult fel, és írta be a "Dominónapot" a rekordok történetébe. Várható, hogy a rendezvényt megismétlik, sőt szó van arról is, hogy a jövőben esetleg rendszeresen itt tartanák a dominórakó és -döntő világbajnokságot.

Korábban az ember kénytelen volt a saját orrára hagyatkozni, amikor tudni akarta, hogy van-e szájszaga, de most Alfredo Sanz-Medel (Ovideo-i Egyetem, Spanyolroszág) olyan, zsebben is elférő szájszag-analizátort fejleszt, amely a jövôben megoldhatja gondjainkat. A készülék azon az elképzelésen alapul, hogy a rossz szájszag az esetek 90 százalékában abból származik, hogy a szájban található baktériumok megkezdik az étel lebontását, és eközben foszforvegyületek szabadulnak fel. Az új berendezés optikai módszereket alkalmazva méri a lehelet foszforvegyület-tartalmát, és szükség esetén egy piros lámpa kigyulladása figyelmezteti az embert. A tervek szerint nemsokára piacra fog kerülni a zsebben is elférő szájszag-mérő készülék.

A japán National Institue of Longevity Sciences egy olyan rendszert fejlesztett ki Kazuki Namijama vezetésével, amely a fürdőkádban vigyáz ránk: a mennyezetre szerelt berendezés lézerfényel világítja meg a vizet, és a fény visszaverődéséből érzékeli azokat a hullámokat, amelyeket a légzés és a szívverés kelt, úgyhogy ha bármi baj van, akkor azonnal riaszt.

Ha minden igaz, akkor a jövôben nem kell majd aprópénz után kotorásznunk, amikor inni akarunk egy kólát vagy akarunk parkolni a belvárosban, mert a mobiltelefon keresztül is fizethetünk. Az izraeli fejlesztésű Televend Management System-ben az árusító automata rá van csatlakoztatva a telefonhálózatra, és elég az elején látható telefonszámot felhívni, hogy aztán mobilunkon a megfelelő billentyűket lenyomva kiválasszuk: kólát vagy fantát akarunk-e inni. Az üdítő ára egyszerűen hozzáadódik mobiltelefon-számlánkhoz. A parkolóóra pedig akár fel is hívhat minket, mielőtt lejárna a parkolási idô, és megkérdezheti, hogy maradni akarunk-e még. De azt is megtehetjük, hogy letöltünk valamennyi elektronikus pénzt a bankszámlákról, és a PDA-nk (Personal Digital Assistant) infravörös portján keresztül lôjük át a kívánt összeget az automatának.

Nem kevesebb mint 53 madárpókot talált egy osztrák vámőrnő egy magyar autóban a cinfalvai (Siegendorf) határátkelőhelyen. Az 5-8 centiméteres állatokat egyenként üvegfiolákba zárták, s a fiolákat habszivaccsal zárták le, hogy levegőhöz jussanak a szőrös pókok, s a tartályokat egy műanyag zsákba tették. A férfi, aki az autót vezette, azt állította, hogy a példányok fia tenyészetéből származnak, s egy osztrák múzeumba tartanak egy bemutatóra, de a szállításukhoz szükséges hivatalos papírokat nem tudta felmutatni.
A madárpókokat a bécsi Tenger Háza akváriumba szállították, ahol külön-külön helyezték el őket, mert hajlamosak felfalni egymást. A magyar férfit nem vették őrizetbe, de feljelentést tettek ellene.

Sorozatos bolti rablásért körözi a washingtoni rendőrség Abraham Lincolnt, pontosabban egy olyan férfit, aki tökéletesen hasonlít rá - legalábbis fegyverrel végrehajtott akciói során. A tettes ráadásul részben még korabeli ruhát is ölt magára: a néhai elnök cilinderszerű kalapjához hasonlót visel. A rendőrségnek így nincs nehéz dolga a fantomkép összeállításával, elég, ha megadja az iskolai történelemkönyvben a megfelelő oldalt, vagy közzéteszi Lincoln portréját a híradókban.

Merényi Zoltán