Ki gondolná, hogy egy új gyermekjátszótér nemcsak a reumás lábak, fájó derekak kipihentetésére és a mindig cúgos nyugati szélre váró fejfájások befogadására alkalmas, már, ha felnőttről van ugye szó? Pedig, amikor a minap, hogy fotót készítsek illusztrációnak az újonnan felavatott (4, azaz 4 db) eurokonform játékkal felszerelt óriási játszótérre igyekeztem, több dolog is az eszembe jutott.
Az első az, hogyha továbbra is így népesedünk, akkor egy-két év múlva a fél játszótér úgyis elbontható, mert a jelenlegin Sopron összes gyermeke lassan elfér, s nemsokára mindnek már sok is lesz a nagysága.
A második az, hogy mennyivel könnyebb eurokonform játékot, mint eurokonform gyereket csinálni. S ha valamikor a Kurucdomb nekünk (én ott születtem, ott játszottam, ott húzták a kórházkerítés üvegszilánkokkal kirakott tetejét a fejemre a barátaim) magát a szabadságot jelentette, akkor most a kerítés vajon milyen kurucdombi gyerekeket talál ott. Mert a mi fajtánknak inkább kellett volna egy belevaló fiatal, értelmes felnőtt, aki az idejét ajándékozza nekünk, mintha ilyen heretörő drótcsúszda-csodát állítottak volna fel a mi grundunkon.