CyberPress

Világhírű magyarok könyve
Duna TV
A világhíres magyarokról újonnan megjelent könyv sikerre ítéltetett, mert olyanokról szól, akik elősegítették a világ fejlődését - mondta Vizi E. Szilveszter akadémiai elnök a 300 személyiséget bemutató mű ismertetésekor. A 168 oldalas könyvet ősszel német, angol és francia nyelven is megjelentetik és eljuttatják az Európai Parlament képviselőinek.

Minden nép szívében mélyen él a nemzeti büszkeség, nyilván, mert van mire büszkének lenniük. Mi magyarok sem vagyunk híján ennek, és ez a könyv szerény leltár mindarról, ami bennünk táplálta és táplálja ezt az érzést - áll a kiadvány ajánlásában, amelyet Mádl Ferenc köztársasági elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök is szignált. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke úgy vélekedett: a könyv nemcsak tudományosan megalapozott, de népszerű ismereteket is továbbít. A mű erénye, hogy nem lehet megkérdőjelezni azokat, akik benne szerepelnek. - Közös az, hogy magyarul beszéltek, és ennél is fontosabb, hogy magyarul gondolkodtak, és fontos szerepet játszottak a világnak a magyarokról és Magyarországról alkotott képének kialakításában. A szerkesztők szerint fontos lenne, ha egy életrajzi lexikon is megjelenne a neves magyarokról, mert a nemzetközi lexikonokba bekerült adatok jórésze hamis. Ez a kötet hiteles - állítják, bár olyan személyiségeket nem szerepeltetnek, akik körül nincs nemzeti konszenzus, így például a történelmi fejezetben Széchenyi István és Kossuth Lajos után egyetlen vastagbetűs név olvasható és ez a Nagy Imréé.

Ötcsillagos szálloda, alig pár lépésre az azúrkék tengertől. Hányszor látunk ilyen ajánlatot a hirdetésekben, aztán jön a kiábrándító valóság. Újdonság, hogy már nemcsak akkor lehet kártérítést kérni, ha egy utazási iroda ott felejti valahol az utasokat, hanem akkor is, ha nem az ígért színvonalat nyújtják a szolgáltatók.
A nyaralni vágyók jó része még csak a nyár hátralevő részében indul majd útjára, sokukban él a félelem, hogy amit ígérnek az utazási irodák, nem feltétlenül egyezik meg azzal, amit majdan kapni fognak.
- Nem szabad, hogy megelégedjünk az utazási irodák katalógusának kissé szűkös információival, kifejezetten arra kell mennünk, hogy minél többet megtudjunk – mondta Siklósi Máté, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség helyettes szóvivője.

- Ha én ezeket a szolgáltatásokat, amikért egyébként fizettem, nem kapom meg, milyen jogi lehetőségeim vannak kárpótlást igényelni?
- Amennyiben a probléma nagyobb és ráadásul nem is hajlandóak a helyszínen rendezni, mindenképpen föl kell, hogy vegyünk bizonyítékul a helyszínen egy formanyomtatványt a telepített idegenvezető aláírásával vagy a hotel egy alkalmazottjának aláírásával, és rögzíteni kell a panaszt. Amennyiben pedig ezt a panaszt hazahozzuk, azonnal az irodához kell mennünk és meg kell próbálni elintézetni. Amennyiben erre nem hajlandó, úgy fordulhatunk a békéltető testületekhez, akiknél az eljárás ingyenes, de az ő döntésük nem kötelező az utazási irodára nézve. A bíróság az a hely, aki alapvetően erre kötelezni tud mindenkit. Akár amiatt is ítélhetnek kártérítést, mert a diszkó zajongott a szálloda mellett vagy túlságosan messze volt a tengerparttól, holott azt ígérték, hogy a tengerparton lesz a szálloda. Tehát ilyenekért mind meg lehet ítélni kártérítést. Vállalni kell, hogy egy év körüli, legrosszabb esetben kétéves eljárás van, de a végén mégiscsak valószínű, hogy mi jövünk ki belőle győztesen.
Somorjai Balázs

Ha megvalósul, új fejezet nyílik Budapest városépítésének történetében. A szociológusok, várostervezők, szociális munkások, építészek, önkormányzati szakemberek, befektetők és kivitelezők együttmunkálkodásának eredményeként 190 ezer négyzetméternyi lakás, 50 ezer négyzetméter parkoló, kereskedelmi és irodaépület, 20 ezer négyzetméter új közterület jön létre, megújul ötven régi épület és 200 négyzetméternyi közterület. Ráadásul nem csak közpénzen. A közprogramok harmadát a telkek értékesítéséből fedezik, a többit a kerületi és a fővárosi önkormányzat adja össze - részben állami és uniós pályázatok révén. A ledózerolt terület újjáépítését a Corvin Rt. vállalta magára.

A feladat nem egyszerű. Józsefváros lakásállományának 92 százaléka 1920 előtt épült, 44 százaléka egyszobás, 21 százaléka komfort nélküli. A bontásra ítélt területen a lakások 65 százaléka egyszobás, felében nincs vécé. Jellemzően az önkormányzati tulajdonban maradt lakások állapota a legrosszabb. A bérlők negyede azonban az ezekért fizetendő bérleti díjat - négyzetméterenként 30-60 forint - sem képes kifizetni. (A fővárosi lakbérátlag 130 forint/négyzetméter.) Az épületek karbantartására, illetve felújítására végképp nem marad semmi. A VIII. kerületi önkormányzat több mint százmilliót költ ugyan életveszély-elhárításra évente, de a bérlakásállomány állapotának a megőrzésére már nem futja. A jelenlegi tízezer korszerűtlen bérleményt három-négyezer jó minőségű, alacsony üzemeltetési költségű bérlakással szeretné kiváltani a kerületi vezetés. Az első lépés a Corvin-Szigony projekt.

Józsefvárost már a szocializmus éveiben beszippantotta a szegénység örvénye. Néhol, például a Rákóczi tér környékén már sikerült megakasztani, másutt viszont továbbra is lefelé pörög. Ebből kell kihúzni a program által érintett városrészt. Ráadásul minél gyorsabban és sajnos kevés pénzből - vázolja a helyzetet Molnár György, a kerületi önkormányzat városfejlesztési és lakásügyi tanácsnoka. A szomszédos Ferencvárosban alkalmazott apró lépésekkel haladó rehabilitációra már nincs időnk - teszi hozzá Molnár. - Dinamikusabb programra van szükségünk, amely az önkormányzat, a területen élők és a befektetők folyamatos párbeszédére alapozva képes a folyton változó körülményekhez alkalmazkodni.

A sokszereplős táncjáték koreográfiáját a Rév8 Rt. álmodta meg. A társaságot 1997-ben hívta életre a józsefvárosi és fővárosi önkormányzat a kerület megújulásának szervezésére és irányítására. Három év alatt készült el a városrehabilitációs program szakmai terve, amelynek alapján 2001-ben kétfordulós befektetői pályázatot hirdettek, ám ez nem vezetett eredményre. Az új tenderfelhívásra jelentkezők közül számos egyeztetést és tárgyalást követően - az erre a programra alakult - Corvin Rt. ajánlatát fogadták el. A Középület-építő Rt., a Hérosz Rt., a Baucont Rt. és a Kipszer Rt. részvételével megalakult konzorcium a tavaly aláírt szerződés értelmében 900 millió forintot fizet az önkormányzatnak a 65 ezer négyzetméteres megtisztított, összközműves fejlesztési területért. Első hallásra nem is olyan rossz üzlet: a belvárosi építési telkek ugyanis 100-150 millió forintos áron cserélnek gazdát. Kérdés azonban, hogy a rossz hírű területen építendő lakásokat sikerül-e eladni a szűkülő lakáspiacon. A remélt nyereséghez évente 210-230 lakást kell eladni, minimum 250 ezer forintos négyzetméteráron, egy évtizeden keresztül. De a társasházak közé épülő iroda-, parkoló- és üzletházak sem biztos zálogai a sikernek. Hiszen ezek még a lakásépítésnél is kockázatosabb vállalkozások. Ám a nagy kockázat a szokásosnál jóval nagyobb profit ígéretét is hordozza. Erre utalnak a logisztikai fejlesztések, illetve a budai La Siesta lakópark-beruházás révén ismertté vált Futureal cégcsoport múlt heti tranzakciója, melynek során felvásárolták a Corvin Rt. 75 százalékos részvénycsomagját. A régiek közül így csupán a Kipszer Rt. maradt a cégben 25 százaléknyi részvénnyel. Új cégtársai a Rubicon 36 Ingatlanfejlesztő Kft., illetve a Furier Ingatlanfejlesztő Kft., mindkettő az édességiparban hírnévre szert tett Futó Péter vállalatbirodalmába tartozik. A tulajdonosváltással a hetvenről százmilliárdra növelt összértékű ingatlanfejlesztés iramának felgyorsulását várják. A fő csapásirány mindenképpen megváltozik. A tervezett lakások számát csökkentve a Váci utca és a Liszt Ferenc tér adottságait ötvöző, üzletekkel és vendéglátóhelyekkel szegélyezett sétány kialakítására helyeződik hangsúly. Így a beruházás Budapest polgárai mellett a külföldi turistákra is kellő vonzerővel bírhat. Az építészeti pályázatot még ezen a nyáron kiírják, a kivitelezés első üteme legkésőbb jövő júliusban elkezdődik.

- Gyémántkeménységű szikével kell belevágni az elhalt városi szövetbe, hogy az élet újra indulhasson a területen - hoz képletes hasonlatot Alföldi György, a Rév8 Rt. vezérigazgatója.
Jó nagy seb lesz. A József körút, Práter utca, Szigony utca, Üllői út határolta húsz hektáron ötven épület 1130 lakását bontják el. A megmaradó tömböket - csaknem 1400 lakást, két iskolát, két metrómegállót, aluljárót, köztereket, illetve a teljes közműhálózatot - felújítják. A város-termék meghatározó eleme azonban kétségtelenül - a projekt névadója - a Corvin mozit az Orczy parkkal összekötő, helyenként 36 méter széles sétány lesz. A Rév8 munkatársai - immár a fejlesztőkkel egyetemben - az utcát tartják a városi élet egyik legfontosabb színterének. A közterületek megnyitása és megújítása a városrész működésének alapja, ezek révén akadályozható meg a terület funkcióvesztés miatti elértéktelenedése - vallja Alföldi György.

A befektetőknek beépítésre felkínált egybefüggő 65 ezer négyzetméteres fejlesztési terület megtisztítását a Rév8 Rt. kapta feladatul. A kiköltöztetést szociológiai felméréssel kezdték négy évvel ezelőtt. A szabályozási tervvel érintett területen összesen 2530 lakás található, ezeknek csaknem fele önkormányzati tulajdonban van. A lakások alapterülete átlagosan 41,4 négyzetméter. A megkérdezettek 65 százaléka egyszobás lakásban él. A bérlakások felében nincs vécé, 40 százalékából pedig hiányzik a fürdőszoba.

Változtatásra azonban csak nagyon kevesen képesek önerőből. A családfők alig fele dolgozik. Az itt élők negyven százaléka nyugdíjas, hat százalék munkanélküli, két százalék tanul, további két százalék gyesen van. A legkisebb bevallott jövedelem 12 ezer forint, míg a legmagasabb 200 ezer. A háztartások három százaléka ötvenezer forintnál is kevesebből él havonta, míg 11 százalék több mint százezer forintból gazdálkodik. A többiek jövedelme a skála két végpontja közé esik. A válaszadók felének nem okoz gondot a havi kiadások fedezése, ötöde folytonos kötéltáncot jár, míg kilenc százaléknak bevallottan elfogy a pénze a hónap végére. A megkérdezettek 18 százaléka időnként elfelejti befizetni a közműszámlákat, csaknem ugyanennyien kaptak már segélyt valahonnan.

A rehabilitációs területen élőket programmal kapcsolatos irányultságuk és várható együttműködési készségük alapján is osztályozta a felmérést készítő Monitor Társadalomkutató Intézet. A legtöbben támogatják a városmegújítást, de legalább annyian bizakodnak sorsuk jobbra fordulásában, mint amennyien aggódnak emiatt. Csak kevesen rendelkeznek megtakarított pénzzel, lehetőséggel a továbblépésre. A többség az önkormányzattól várja a megoldást - fest elénk társadalmi tablót Sárkány Csilla városépítész, aki egyúttal a szociális részprogram megalkotója.

Nem célunk kiűzni a kerületből a szegényeket. Aki a kerületben akar maradni, az megteheti - hangsúlyozza Molnár György tanácsnok. A kerületben tartás egyébként nem csupán önkormányzati vállalás vagy éppen politikusi gesztus, hanem pénzügyi kényszer is. Budapesten néhány külső, városszéli részt leszámítva nehéz olcsóbb lakást találni a józsefvárosinál, márpedig a lakók kiköltöztetése a befektetővel kötött szerződés szerint az önkormányzat dolga. - Négyzetméterenként legfeljebb 150-200 ezer forintért tudunk cserelakást venni - erősíti meg a fentieket Sárkány Csilla. A bontásra ítélt házakat a szerződés szerinti határidőre üresen kell átadnunk, de igyekszünk úgy eljárni, hogy a lakók ezt ne kitelepítésként éljék meg, ne érje őket az eljárás miatt érzelmi veszteség - teszi hozzá a lakásprogram vezetője. Ennek érdekében egységes, átlátható és mindenkire egyformán érvényes forgatókönyvet dolgoztak ki a kiköltöztetésre. Első lépésként írásbeli tájékoztatókat osztanak szét a bontásra kijelölt házakban, második lépésként közös lakógyűlést tartanak a Rév8 Rt. irodájában, majd felmérve a lakásokat, minden családdal külön-külön találkoznak, együtt keresve a legjobb megoldást.

A lakók egyébként több lehetőség közül választhatnak. Egyrészt kérhetnek pénzbeli megváltást, amely a lakás helyétől, állapotától és jogviszonyától függően a lakások forgalmi értékének megfelelően 120-170 ezer forint négyzetméterenként. A másik lehetőség a cserelakás, amely alapelvként a korábbival megegyező méretű, de legalább komfortos. Ezekben az esetekben az önkormányzat határozatlan idejű szerződést köt a bérlőkkel. A nagycsaládosok kérhetnek nagyobbat is, de ebben az esetben csak öt évre szóló bérleti szerződést kötnek velük, amelynek leteltével az önkormányzat ismét megvizsgálja a jogosultságot.

A többség fél a határozott idejű szerződéstől. Inkább választják a kicsivel jobbat határozatlan időre, mint a nagyobb lakást öt évre - magyarázza Schanz Judit, a Rév8 Rt. Práter utcai irodájában dolgozó szociológus. A cserelakás mellett szól, hogy a kapott lakás tisztasági festésének, illetve az előző otthonhoz hasonlatos komfortfokozat megteremtésének költségét az önkormányzat állja, mint ahogy a költöztetés is a kerület büdzséjét terheli. A pénzbeli megváltást kérőknek mindezt maguknak kell finanszírozniuk. Az iroda munkatársai egyébként sem örülnek annak, ha kuncsaftjuk a pénzbeli megváltást választja. Túl sok a hiéna, és a bérlők többsége nincs tisztában sem a fővárosi, sem a vidéki ingatlanárakkal - mondják. - A segítőkésznek tűnő rokonok sem veszélytelenek. A befogadott családtagok könnyen az utcán találhatják magukat, miután átadták a pénzt. A Rév8 Rt. éppen ezért igyekszik némi bizonyosságot - adásvételi szerződés, befogadói nyilatkozat stb. - szerezni a korábbi bérlő elhelyezésére, mielőtt kifizetnék a pénzt. Az eddig lezárt esetekben a lakók harminc százaléka a pénzbeli megváltást választotta. Egy részük vidékre költözött, mások a rokonokhoz, megint mások elegánsabb kerületben vásároltak otthont maguknak. A többiek a kerületben maradtak.

A program a legjobb szándékok ellenére is nagyarányú lakosságcserével jár. Az új negyed új építésű, illetve felújított házaiba a korábbi lakók töredéke költözik csak vissza. Sem a lakások minőségi különbségéből származó értéktöbbletet, sem a magasabb fenntartási költségeket nem tudják vállalni. Az ingatlanfejlesztők terveibe sem illenek be. A szép új világot - a befektetők és az önkormányzat reményei szerint - fiatal értelmiségiek, egyetemisták, oktatók és a városi lét értékeit újra felfedezők népesítik majd be. A széles promenádon pedig külföldiek hömpölyögnek fel és alá. Kordonok, kapuk és lezárt utcák nem lesznek. Mégsem lesz átjárás a Magdolna negyedből. A két világ közé a pénz húz láthatatlan falat.

A látogatás

A hámló falú lépcsőházban fekete macska fut fel, majd legfelül bizalmatlanul megül. A lakásnézőbe érkezetteket figyeli. Az apró belső udvaron egy idős férfi rollert javít. Egy fiatalabb a virágcserepek felett társalog szomszédasszonyával. Látszólag senkit sem érdekelnek az újonnan érkezettek. Csak a macska lesi állhatatosan a rácsos ajtót fogó kezeket. A lakásban két egymásból nyíló szoba, konyha és külön fürdőszoba. Gázkonvektor, vízmelegítő, finoman koszlott falak, az ablak előtti mennyezeten decensen körbefutó lyuksor. B. Imréné és fia meglepetten pillant körül. Nem erre számítottak. Sokkal rosszabbra.

Fiatalasszonyként költöztem a Vajdahunyad utcai asztalosmester házába. Az öreg Berta tanti már ott lakott. Eltartási szerződést kötöttünk. Tíz éven keresztül ébredtem a rum és fokhagyma egymásba keveredő szagára. Berta tanti ugyanis ebben látta a hosszú élet titkát. De Berta néni napközben is csak bort ivott, szerinte a fiamat is azzal kellett volna éjszakánként itatni, hogy ne sírjon. A világért ki nem ment volna éjjel a vécére. Így azután akkor is kiadta a tele bilit a belső szobából, amikor nálunk vendégek voltak. De végül mienk lett a lakás. Negyven éve járok fel onnan dolgozni a Sváb-hegyi gyerekkórházba. Megszoktam már ezt a józsefvárosi házat és népét. Évtizedek óta élünk ott együtt - mereng a magas, szikár asszony. A Vajdahunyad utcai házat harminc évvel ezelőtt jelölték ki bontásra. Azóta semmilyen átalakításhoz nem járult hozzá a tanács, majd az önkormányzat. Tíz évvel ezelőtt életveszélyessé nyilvánították az ötlakásos földszintes épületet, de más nem történt. Így nehezen hittek a híreknek. Féltek is, hogyan zajlik majd a kilakoltatás. Az első tájékoztatón idős szomszédjuk elsírta magát, ők meg elgondolkodtak a pénzbeli megváltáson. Ám hiába osztottak-szoroztak, a kapott pénzből nem futotta volna másutt kétszobás lakásra. Kesernyésen készültek a Tömő utcai háznézőbe is. Nem túl jó hírű utca, a ház külseje sem ad okot a bizakodásra. Az épület felújítása része a Corvin-Szigony projektnek. A házban jelenleg a nekik mutatott lakás az egyetlen bérlemény. Az viszont meglepően jó állapotban van. Ez volt az első lakás, amit megmutattak B. Imrénének és történész fiának. S ők háromnapos gondolkodás után elfogadták az ajánlatot.

Visszaköltözhetnék abba a házba, ami a mostani helyén épül? - érdeklődik Hadnagy Krisztina, bár nem kötődik szorosan a Vajdahunyad utcához. Csak húsz éve lakik itt. Gyönyörűen felújította és komfortosította a lakását. A ház látványán azonban ez mit sem segít. Mindennap borzadva kel át a pusztuló udvaron és a lépcsőházon. Régóta vár a rehabilitációs programra. Örül a bontás hírének, de most mégsem tudja, mit tegyen. Menne más kerületbe, de a lakásért felajánlott 170 ezer forintos négyzetméterár nem sokra elég. Az eladósodástól is tart, bár abban sem biztos, hogy kapna hitelt. A Rév8 munkatársát is megkérdezi: segítenének-e kölcsönfelvételben. A nemleges válasz újfent elbizonytalanítja. Szívesen költözne a kerületen belül nagyobb lakásba, de a bérleti jog ötéves időkorlátja nem jelent számára kellő biztosítékot. Tart attól, hogy rosszabb környékre telepítik. De a jelenlegihez hasonló romépületbe se szívesen költözne. A kérdések egyre csak záporoznak, követve a kérdező kapkodó gondolatait. Krisztina bizalmatlanul és nyugtalanul faggatja a hozzá kirendelt szociális munkást. Nem sokra jutnak egymással. Jegyzőkönyvet vesznek fel a találkozóról, azután megegyeznek a későbbi megbeszélés időpontjában. Hadnagy Krisztina időt nyert, de továbbra sem tudja, hogy ez mire lesz elég.

Az aládúcolt épület sarkainál kilátni az utcára. A falakon másutt is öles repedések. A 22 négyzetméteres lakásban öten laknak. Papíron csak négyen. A tíz éve betegeskedő asszony ugyanis első házasságából született két gyermeke, illetve második kapcsolatából származó lánya mellé már nem jelenthette be élettársát is a lakásba. Nem volt meg hozzá az előírt alapterület. Az önkormányzat lakásrendelete szerint legalább hat négyzetméter jár egy lakónak. Elméletben. A gyakorlatban galériát készített az ember meg fürdőszobasarkot a konyhában. A roma asszony évek óta súlyos depresszióval és pánikbetegséggel él. A Rév8 Rt. az orvosi szakvéleményre és a népes családra tekintettel ötven négyzetméteres cserelakást ajánlott fel nekik. S. Mária nem fogadta el. Visszarettent az öt évre szóló, határozott idejű bérleti szerződéstől. Bizonyos volt benne, hogy az idő lejártával kitennék őket onnan. Az iroda következő ajánlata a Ganz gyár egykori munkástelepének egyik Delej utcai lakása volt: 33 négyzetméteres földszinti komfort. Egyből beleszerettünk - bizonygatja S. Mária és társa. Az emelt összegű - csaknem ötezer forintos - havi bérleti díjat is vállalják, noha az asszony 23 ezer forintos havi rokkantnyugdíjából meg a férfi alkalmi munkáiból élnek négyen. A nagyfiú már önellátó. A költöztetést szerencsére a Rév8 Rt. fizeti. S. Mária a szerződés aláírása után két mobilszámot is megad a későbbi egyeztetéshez.

Grimm Balázs
A környezetszennyezések hatására már károsodott a DNS-e is sok ezer, a haldokló Aral-tó partján lakó embernek – állapították meg a National Geographic Társaság kutatói. A felfedezés részben megmagyarázza, miért kimagaslóan magas a rákos megbetegedések aránya a térségben.

Abnormálisan sok rákos megbetegedést regisztrálnak az évtizedek óta pusztuló Aral-tó partján lakók között, de ez sajnos nem minden: az Oxfordi Egyetem génkutató intézetének munkatársai a közelmúltban megállapították, hogy a helybéli emberek DNS-e igen sok esetben súlyosan károsodott – adta hírül a BBC. A Föld valamikori negyedik legnagyobb tavának vizét egy, a szovjet korszakban született pártdirektíva alapján a mezőgazdaságnak meghódított sivatag öntözésére használták el. A gyapotföldeken pedig elképesztő mennyiségű kemikáliát permeteznek ki. A tó évről évre fogy, hajdani medrében a szél mérgező homokot fúj, a porral a toxikus anyagok bekerülnek a táplálkozási láncba, az ivóvíz szennyezett – mindezek hatása már önmagában is pusztító, de a helybéliek a szokottnál is hátrányosabb helyzetben vannak: sokuk alultápláltságtól vagy épp vérszegénységtől is szenved. A legaggasztóbb mégsem ez, hanem a daganatos betegségek – a bolygónk egészségesebb vidékein ritkának számító – egyik változata, a nyelőcsőrák előfordulásának gyakorisága, amely itt a legmagasabb százalékot éri el a világon; minden száz daganatos elváltozással kezelt ember közül nyolcvanan a rák ezen formájától szenvednek. A szakemberek már évek óta gyanították, hogy a kiemelkedően sok megbetegedésért az Aral-tó környéki gyapotföldeken használt rovar- és gyomirtó szerek a felelősek, a National Geographic Társaság szakértőinek vizsgálata azonban csak megerősített a feltételezést. A vizsgálatot vezető Spencer Wells, aki korábban az Oxfordi Egyetem humán genetikai intézetének kutatója volt, munkatársaival a helybéliek DNS-ében az úgynevezett 8-OHdG marker szintjét vizsgálta meg, és azt tapasztalták, hogy a 8-OHdG 3,5-szer gyakrabban sérült a haldokló tó mentén élők, mint az Egyesült Államok különféle államaiban lakók szervezetében. A kemikáliák érinthető közelségében dolgozó mezőgazdasági alkalmazottak esetében ez a szám jóval nagyobb, ötszörös volt. Wells doktor szerint hétköznapi nyelvre fordítva mindez azt jelenti, hogy a Kazahsztán és Üzbegisztán területén elterülő Aral-tó körül lakók egyfelől nagy eséllyel számíthatnak daganatos megbetegedésre, másfelől a sérült DNS-ek miatt nagy valószínűséggel gyermekeik, de még unokáik is a retteget ráktól fognak szenvedni, meghalni. Annak igazolásához, hogy a genetikai mutációk a következő generációkra is tovább szállnak-e, még további vizsgálatok elvégzésére van szükség, ám az orvosok az eddigiek alapján azt várják, hogy beigazolódik szomorú meglátásuk. A tó mentén lakók nem sok jóra számíthatnak: az üzbég kormány tagadja, hogy a térségben egy egészségügyi és környezeti katasztrófával kéne szembesülnie. A leginkább érintett régió Karakalpaksztán tartománya, az ottani helyettes egészségügyi miniszter Atajan Hamrajev elismerte, hogy vannak problémáik, de mint fogalmazott: urai a helyzetnek. Amikor a helyettes tárcavezetőt szembesítették az oxfordi vizsgálat eredményeivel, és megkérdezték, hogy a környezeti károk, valamint a teljes kiszáradás szélén lévő Aral állapota nem indokolja-e a gyapottermelés csökkentését, Hamrajev csak annyit válaszolt: Üzbegisztán legnagyobb exportbevétele a gyapotból származik.

Néhány évtizeddel ezelőtt az Aral-tó a Föld negyedik legnagyobb tava volt, 400 kilométeres hosszúsággal, 300 kilométer szélességgel, mélysége pedig elérte a 68 métert is. Vize kis sótartalmú, halban nagyon gazdag volt, a halászok évente 44 ezer tonna halat fogtak ki belőle. A valamikor élénk hajóforgalmú Aral vízszintje a nyolcvanas évek második felében olyan mértékben csökkent, hogy a tó kettévált, később, újabb ötméteres apadás után pedig a nagyobb rész megint kettészakadt. A hajdani Szovjetunió legnagyobb halfeldolgozó üzeme a tóparti Mujnakban működött, ahonnan a víz mostanában már csak félnapos utazással érhető el. A bajok akkor kezdődtek, amikor a szovjet vezetők utasításba adták, hogy a környék terméketlen sivatagjaiban gyapotot kell termelni. A moszkvai álom megvalósításához az Aralt tápláló két folyó, a Szirdarja és Amudarja vizét használták fel. Több mint ezer kilométeres hosszúságban építettek nyílt csatornákat, amelyekből gyorsan párolgott az éltető elem a forróságban. Kellett a víz, ezért a folyók eredeti vízmennyiségének csak a töredékét engedték a tóba, nem csoda, hogy az Aral a hatvanas évek közepétől gyorsan zsugorodni kezdett. A hajdan Írország méretű tó eredeti partjaitól a mostani néhol több mint 150 kilométerre van. Az egykori mederben rovar- és gyomirtóktól szennyezett, 42 ezer négyzetkilométernyi sós pusztaság maradt, amelynek környékén a világon a legmagasabb a gyermekhalandóság. Az ENSZ figyelmeztetése szerint az Aral-tó 15 éven belül eltűnhet.

Idén egyszer már körülültük a rock and roll ünnepi asztalát, amikor arra emlékeztünk, hogy 1954. április 12-én vették fel Bill Haley és a Comets előadásában a Rock Around The Clock című dalát, amely sokak szerint korszakindító, de mindenképpen korszakos jelentőségű volt. Egy másik tábor tagjai - ők sincsenek kevesen - arra esküsznek, hogy a világot átformáló mozgalom 1954. július 5-én indult, amikor Elvis Presleyvel felvették a That,s Alright című dalt Sam Phillips memphisi stúdiójában.
Lehet, hogy egyik társaságnak sincs igaza, mert a rock and roll alapritmusai jóval korábban is felcsendültek a rádiókban és a táncos szórakozóhelyeken. E zene gyökerei fellelhetők a harmincas-negyvenes években, például Louis Primától vagy Lloyd Price-tól lehetett "ős-rock and rollt" hallani. Megelőzte a rock and rollt a rockabilly is, amelyet Lonnie Donegan vagy Carl Perkins művelt szenzációsan.

Elvis Presley berobbanását évekkel megelőzte Little Richard és Fats Domino, a műfaj két fekete bőrű királya. A csípőrázó Király egy ideig tanonckodott Bill Haleynél, amelynek nemrégiben Budapesten járt kísérőzenészei úgy emlékeztek, hogy Presley jó tanuló volt. Ők négyen szabadították rá a világra a zenei forradalmat. Még a későbbi nemzedékre nagy hatást gyakorló Chuck Berry is csak egy évvel később tűnt fel Maybellene című dalával.

Mindenki tudja, hogy a rock and roll a fekete blues és a fehér country és western szerencsés találkozása volt. Gyakran idézik Little Richard már közhellyé vált mondását: a rhythm and bluesnak van egy édes gyermeke, és ez a rock and roll.

Elismerve a rock and roll korai hőseinek érdemeit, le kell szögezni, hogy Elvis Presley, az egykori teherautósofőr az amerikaiak bálványa, a sokat emlegetett amerikai álom része volt. Pálya- és kortársai közül talán senki készített annyi lemezt, nem szerepelt annyi filmben és koncerten, mint a Király, aki jövőre lenne 70 éves. Nemcsak énekes, színész, hanem szexbálvány is volt. Nemcsak a fehérek, hanem a feketék zenéjére is nyitott volt. A titokzatos Tom Parker "ezredes" menedzselésével egykettőre sztár lett belőle. Erős, telt hangja, az általa énekelt sokféle dal tette őt öregek és fiatalok millióinak kedvencévé. A rock and roll mellett bekerültek repertoárjába érzelmes és soulos-gospeles dalok is.

Amerika, amely feldobta őt, alaposan ki is facsarta, negyvenéves korára már roncs volt, 42 éves korában pedig szíve belefáradt az őrült hajszába és a gyógyszerekbe. Halála óta még mindig hatalmas pénzeket hoz kiadóinak. A Jailhouse Rock, a Hound Dog, a Heartbreak Hotel, a Don,t Be Cruel, a Blue Moon, a Teddy Bear, a Guitar Man és a U.S. Male a rock and roll legszebb fejezetéhez tartozik. Lírai dalai közül az Are You Lonesome Tonight, a Loving You, a Crying In The Chapel és az In The Ghetto volt különösen emlékezetes. Elvist még a Beatles sem tudta leszorítani a csúcsról, bár a hatvanas évek végén már leszálló ágba került.

A rock and rollnak voltak szalonképesebb és vadabb előadói. Az előzőkhöz az Everly Brothers, az angol Cliff Richard, az utóbbiakhoz Chuck Berry, Little Richard és a botrányokozó Jerry Lee Lewis sorolható. Bill Haley és Fats Domino zenéjét mindkét tábor magáénak érezte. A következő hullámban Buddy Holly, Gene Vincent, Eddie Cochran, Ricky Nelson és mások őrjítették lemezeikkel a fiatal nemzedéket. A rock and rollt a hatvanas és hetvenes évek több nagyágyúja vallotta magáénak a Beatlestől a Rolling Stones-on, a Beach Boyson és az Animalsen át a Creedence Clearwater Revivalig és még tovább.