|
Múltról mesél a hűség városa
,,Azt hittem a ceruza könnyebb a kalapácsnál - Tévedtem. - mondja az Aranykoszorús lakatosmester.
Múltról mesél a hűség városa címmel jelent meg Lakatos István lakatosmester
több mint háromszázötven oldalas, újabb könyve, amelyben a míves
lakatosmunkáiról ismert mesterember a nagyra becsült iparos elődök nagy
szorgalommal és odaadással kutatott múltjának bemutatásával tiszteleg az
iparoscsaládok küzdelmes élete előtt, ugyanakkor egy sajátságos –
iparos-szemszögből megrajzolt várostörténetet is felvázol.
A kötet Sopron belépője, emberföldrajzi leírása című fejezettel kezdődik,
majd a város földrajzi vázlata, természeti és területi viszonyainak ismertetését
az 1847-es Soproni iparkiállítás - a soproni céhek életét bemutató fejezete
követi.
|
| Lakatos István a kézműves kiállításon könyvét dedikálja |
Az ipartestületnek érthetően nagyobb terjedelmű részt szán a szerző,
hiszen ő maga a Sopron és Vidéke Ipartestület volt elnöke is egyszemélyben.
A soproni iparoktatás, a bortermelés mellett a KIOSZ négy évtizede is helyet
kap a könyvben, amely számtalan személyes élményen, továbbá korabeli felkutatott
okiraton, dokumentumon kívül fotókat, kimutatásokat, rajzokat is tartalmaz.
Lakatos István kötelességének érezte, hogy a soproni kézműves iparosság
históriáját, fontosabb történéseivel együtt, a még fellelhető korok felkutatható
emlékeivel felkutassa és azt közreadja, amelyhez hozzáadta közvetlen stílusát,
gyakran sajátélményeit és vélményét..
Vallja: Az iparosság nem foglalkozás és megélhetést biztosító tevékenység
csupán, hanem életforma.
,, Ne veszítsünk el semmit a múltból, mert csak ennek ismeretében építhetjük
a jövőt." - üzeni ,,Lakatos Pista bácsi" - ahogyan a soproniak őt ismerik
–, aki a soproni iparos kultúra legrégebbi fellelhető írásos emlékeitől
egészen a legújabb uniós folyamatokig mindent igyekszik áttekinteni és
megmutatni könyvében, amely mindenképpen egy kitűnő korrajza nem csak az
iparosságnak, hanem annak a közegnek, társadalomnak, amelyben az iparosság
rangot, a valahova tartozás biztos tudatát jelentette.
(A kétségtelenül értékes munka megérdemelt volna egy lektori, korrektori,
és nem utolsósorban szerkesztői odafigyelést, amit remélhetőleg a következő
kiadások során pótol a kiadó.)
Lakatos István a vasat szelídítette egész életében.
,,A kalapácsot tudni kell használni, a kalapácsnak zengenie, muzsikálnia
kell. Ha sántít a ritmus, romlik a dallam, akkor az anyag nem tud megszabadulni
esetlen állapotától. Élővé kell tenni, és aki ismeri, akivel barátkozik,
aki értelemszerűen alkalmazza, annak mesél is.
Lakatos bácsi szerint egy nemzet kultúráját többek között az ipara,
ezen belül a kézűvesipara fémjelzi. A soproni iparosság történetét azért
is írta meg, hogy összegezze az évszázados tapasztalatokat."
,,Azt hittem a ceruza könnyebb a kalapácsnál - Tévedtem. - mondja a lakatosmester.
(Lakatos István: Miről mesél a hűség városa, Kiadó: Károlyi Gyula, Nyomdai
munkák: Polocenter Kft.)
T.É.
2004. jĂşlius 14., szerda 00:05
|
