Bécsnél is drágább Sopron - Az elektronikai cikkek ára meghaladja az osztrák szintet
MNO
Az élelmiszerek és a szolgáltatások olcsóbbak az új tagországokban, mint Bécsben, ugyanakkor az elektronikai eszközök kevés kivétellel drágábbak– derül ki az osztrák munkavállalói kamara (Arbeiterkammer) felméréséből, melyet a Világgazdaság ismertet.

A május második felében végzett adatgyűjtés során Sopron, Pozsony és Brno öt-öt üzletét (elsősorban a nagy szuper- és hipermarketeket) vették figyelembe.

Az üzemanyagárak Pozsonyban és Brnóban némileg elmaradnak a bécsitől,ugyanakkor Sopron mindhárom versenytársnál drágábbnak bizonyult. Különösen a dízelolaj ára jóval magasabb (majdnem 14 százalékkal) Sopronban, mint Bécsben. A vizsgált területek közül igazán jelentős (33–89 százalék közötti) árelőnyt egyedül a fodrászati szolgáltatásoknál élveznek a kelet-közép-európai városok.

Összességében Brnóban lehet a legolcsóbban élelmiszereket venni, míg Sopron előnye alig több mint tíz százalék Béccsel szemben. A szórakoztatóelektronikai cikkek árainak összehasonlítását nehezíti, hogy a különböző országok boltjaiban nem mindig lehet összevethető típusokat találni. Az új EU-tagországokban általában régebbi modelleket kínálnak, mint Bécsben, az árak pedig sokszor azért nem összevethetők, mert Sopronban, Pozsonyban és Brnóban nem hipermarketekben, hanem főként szaküzletekben árulják a DVD-lejátszókat vagy a digitális kamerákat – mutatnak rá az Arbeiterkammer szakértői.

Az utóbbi harminc évben a Kárpát-medencében több mint fél fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A felmelegedés kedvezőtlen egészségügyi és természeti hatásai már érzékelhetőek. Nem tudni, hogy mindezek már a globális felmelegedés jelei, vagy "csupán" szélsőséges időjárási kilengések. Egy biztos, nálunk is fel kell készülni az éghajlat átalakulásának következményeire.

Noha a tudósok még nem tudják biztosan, hogy emberi beavatkozás okozza-e az éghajlatváltozásnak számos bizonyítható jelét világszerte, így ná-lunk is tapasztalhatjuk. "Ezek közül a legfigyelmeztetőbb, hogy a légkör szén-dioxid-tartalma 30 százalékkal megnövekedett, illetve az utóbbi 100 évben a Föld felszínének átlaghőmérséklete 0,6 Celsius-fokkal emelkedett – sorolta a globális klímaváltozásra mutató tényeket Láng István akadémikus. Az éghajlat átalakulása a Kárpátmedencében is érzékelhető.

Magyarországon az éves csapadék mennyisége az utóbbi időben gyakran ingadozott. Több alkalommal is volt példa 200-300 mm-es eltérésekre. Az elmúlt évtizedekben csaknem a duplájára nőtt a rendkívül aszályos (évi 500 mm-nél kevesebb csapadékot hozó) esztendők száma. Riasztó tény, hogy ilyen 1901 és 1950 között hat alkalommal, 1951 és 2000 között viszont már tíz alkalommal fordult elő. A kevés eső hozzájárult a Homokhátság vízháztartásának megbomlásához vagy a Balaton csaknem négy éven át tartó apadásához. Az aszály mellett időnként a sok eső okoz problémát. Mind egyenetlenebb a csapadékmegoszlás: a kevés eső hirtelen zúdul le, aztán hetekig újra szárazság következik. A váratlan felhőszakadások és a gyors felmelegedés okozta hóolvadás is hozzájárult ahhoz, hogy a Tiszán 1999–2001 között három rendkívüli árhullám vonult le, milliárdos károkat okozva.

Felmelegedés idős áldozatokkal
De nem csak a természetet viseli meg az időjárás átalaku-lása. Vizsgálatok igazolják, hogy a felmelegedés komoly egészségügyi kockázatot jelent. Különösen az ér- és szívrendszeri problémákkal, légzőszervi megbetegedéssel küszködő idős emberekre hatnak kedvezőtlenül a mind gyakoribb hőhullámok, fronthatások – ismertette tapasztalataikat Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet igazgatóhelyettes főorvosa.

Egyezmények Riótól Kiotóig
A globális klímaváltozással átfogóan elsôként a Környezet és Fejlôdés Világbizottsága 1987-ben publikált a „Közös Jövônk” jelentés foglalkozott. Ebben az éghajlat átalakulásáért az üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid stb.) növekvô kibocsátását okolták.
Az ENSZ 1992. évi riói környezetvédelmi világkonferenciáján elfogadták, és késôbb ratifikálták a jogilag kötelezô „Keretegyezmény a klímaváltozásról” cím? dokumentumot. Konkrét vállalások és határidôk azonban hiányoztak az egyezménybôl.
Öt évvel késôbb, 1997-ben Kiotóban jegyzôkönyvben rögzítettek, hogy a fejlett országok elkötelezik magukat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. A fejlôdô országokra ilyen vállalás nem vonatkozott. A Kiotói Jegyzôkönyv – fôként az USA tartózkodása miatt – a mai napig jogilag nem lépett érvénybe.
Az Európai Unió azonban vállalta, hogy ettôl függetlenül teljesíti az elôírásokat. Magyarország az 1987–88-as évekhez viszonyítva hat százalék emissziócsökkentést vállalt; a jelenlegi nettó kibocsátások – bár lassan növekednek – jóval e szint alatt vannak, elsôsorban a nehézipar leépülése miatt.

Egészségügyi szempontból a tizennyolc fokos átlaghőmérséklet a legkedvezőbb. Ennél melegebb időben egyenletesen, 22 foknál magasabb napi átlaghőmérséklet esetén pedig – különösen gyors hőingadozás esetén – meredeken nő a halálozások száma. A legveszélyesebbek a 26 fokos átlaghőmérsékletet három napon át meghaladó hőhullámok: tavaly nyáron négyszázan vesztették életüket egyetlen ilyen forró időszak alkalmával bizonyíthatóan a kánikulával összefüggésben. A melegedést kísérő magasabb ultraibolya-sugárzási értékek pedig növelik a bőrdaganatos és szemészeti megbetegedések, elsősorban a szürke hályog kockázatát. A felmelegedés ráadásul segíti az allergiát okozó növények, a kullancsok, illetve az általuk okozott betegségek terjedését. Páldy Anna szerint félő, hogy ha a melegedési tendencia folytatódik, ismét előfordulhatnak Magyarországon a maláriához hasonló trópusi betegségek.

Takarékosabb életmód szükséges

Jelenleg a tudósok között nincs egyetértés abban, hogy emberi hatások okozzák-e a mind gyakoribb időjárási anomáliákat, hogy az emberiség számának gyors gyarapodása befolyásolja-e az éghajlatot? Láng professzor azok véleményét osztja, akik szerint a hatmilliárdot számláló – és tovább növekvő – népesség természetátalakító hatását nem lehet figyelmen kívül hagyni. A jelenleg uralkodó nézet, vagyis "termelj többet, fogyassz többet, és a többlethulladékot majd elhelyezzük, ártalmatlanítjuk" szerinte is előbb-utóbb katasztrófahelyzetbe sodorhatja az emberiséget. "A takarékos, szerényebb életmód a Föld természeti erőforrásainak racionális felhasználása a klíma védelmét is szolgálhatja."
Elengedhetetlen feladat, hogy felkészüljünk az időjárás átalakulására, kidolgozzunk egy nemzeti éghajlatvédelmi stratégiát.

Éppen ezt a célt szolgálja a környezetvédelmi tárca (KVM) és a Magyar Tudományos Akadémia tavaly indított VAHAVA programja. A változás – hatás – válaszadás első szótagjaiból képzett VAHAVA a globális klímaváltozás hazai hatásaival és az arra adandó válaszokkal foglalkozik. A Láng István irányításával zajló projekt az utóbbi 20-25 évben ismertté vált hazai és részben külföldi kutatási eredményeket kísérli meg szintézisbe hozni. A kutatók a természetvédelemtől és a mezőgazdaságtól kezdve az energetikán át egészen a környezet-egészségügyig minden olyan területet górcső alá vesznek, amelyre kihat az időjárás.

"A tapasztalatokból igyekszünk megfelelő stratégiai következtetéseket levonni, és ezeket a következő időszak kormányzati, regionális, vállalati és helyi intézkedéseinél felhasználni" – fogalmazott Láng István. A cél a változékony időjárás és éghajlat káros hatásainak megelőzése, illetve csökkentése.
A kutatási programban Magyarországon 250 szakember vesz részt önkéntes alapon.

Szilágyi A. János

A NATO reagáló erők részeként nyújt segítséget az athéni nyári olimpiai játékok védelméhez a Magyar Honvédség által kifejlesztett telepíthető biológiai labor - jelentette be a honvédelmi miniszter szerdán Budapesten.

A labor feladata az lesz, hogy egy esetleges vegyi, illetve biológiai támadás esetén elemezze a környezetbe jutott anyagot és azt semlegesítse - közölte Juhász Ferenc. Hozzátette: a labor kitelepülése 7 millió forintba kerül, az ott tartózkodás pedig 20 millió forintba.

Mint mondta, az olimpia kiemelten veszélyeztetett esemény, "hiszen tudható, hogy (a terroristák) olyan helyen kezdenek általában provokációt, illetve támadást, ahol nagy figyelmet kaphatnak, ebből a szempontból az olimpia egy különlegesen vigyázott és ügyelt sportrendezvény, amelyben nemcsak a görög szervezők vesznek részt, hanem (...) azok a szövetségesek is, akik a NATO-ban partnerséget vállaltak".
 

A miniszter kifejtette, olyan orvosbiológiai laborról van szó, amely "azt a képességet tudja, hogy biológiai, vegyi fegyverek ágenseit a leggyorsabban mutatja ki ma a világon. Mi vagyunk egyedül képesek arra, hogy egy-két óra leforgása alatt ki tudjuk mutatni, hogy hol, milyen körülmények között veszélyeztetik a lakosságot vagy a sportolókat".
 

Juhász Ferenc közölte: a labort a honvédség az elmúlt két évben fejlesztette ki 400 millió forintért. Kérdésre válaszolva elmondta, a labor és kilencfős személyzete egy hónapig tartózkodik Görögországban.

A kozmikus világrend és a bennünk meglévő örök emberi törvények felfedezésére, illetve megmagyarázására tesz ismételt kísérletet legújabb könyvében Grandpierre Attila.

- Mostani kötete, az Életünk és a mindenséget átható rend erősen kötődik a két évvel korábban megjelent Az élő világegyetem könyve című művéhez. Fogalmazhatnánk úgy, hogy annak átszerkesztett, átírt, az átlagember számára érthetőbb változata?
- Nem, inkább folytatása. Az élő világegyetem könyve egyszerre szólt a tudományos világnak és a nagyközönségnek, és megjelenése után sokan mondták, érdemes lenne egy tömör, világos, kézikönyvszerű anyagban mindezt újrafogalmazni. Elkezdtem rajta dolgozni, de közben tovább kutattam, és eljutottam az előző kötetben még nem szereplő kozmikus világrendhez. Rájöttem, hogy nem a világot kell megjavítani, megváltani, megváltoztatni, hanem a világ menetét. Hiába teszünk egy-egy jótettet, ha a világ a rossz irányba halad, nem sokat érünk vele. Mivel már régóta "kizökkent az idő", kisiklott a világ, ezért a világ menetét kell megváltoztatni. Ezzel új szálhoz jutottam, és ahogy haladtam rajta, felfedeztem magamnak a világrendet, és ez adja az új könyv lényegét. Nemcsak a társadalmi világnak van rendje, kialakult szabályrendszere, sőt nemcsak a saját életünknek van magunk által létrehozott vagy a társadalomból átvett játékszabályrendszere, hanem a világegyetemnek is megvannak a maga működési-viselkedési törvényszerűségei.

- A fizikai és biológiai törvényszerűségekre gondol?
- Nem, egy még mélyebb szintet fedeztem fel - a világrend maga a fizikai, biológiai és tudati törvények viszonya. Mivel a világegyetem egységes egész, ezért a fenti három ló, a három kozmikus hajtóerő teljesen azonos irányba húz. Erre a fajta természetes összhangra van nekünk is szükségünk az érzéseinken, gondolatainkon, sejtéseinken alapuló belső világunkban, hogy ép lelkűek maradhassunk. Ehhez viszont meg kell érteni a világegyetem összhangját. És azt, hogy menetét miként lehet helyrezökkenteni. Persze, ha a világ olyan lenne, mint amilyennek ma gondolják, ahogy az enciklopédiákban olvasható, azaz csupán az anyagi létezők összessége, akkor különösebb világrend nem létezhetne. Hiszen ha ezt ide raknánk, azt meg oda, emezt elveszem belőle, amazt meg hozzáteszem, akkor csak az elrendezés más. De ha itt valóban a fenti három hajtóerőről van szó, melyeknek összhangban kell állniuk, akkor már tényleg van jelentése a kozmikus világrendnek.

- Ez a fogalom azért nem új a világtörténelemben.
- Valóban nem, hisz már az emberiség ősvallásaiban is szerepel, sőt véleményem szerint ezen alapul az emberiség őstudása. Maga az elnevezés is ezt bizonyítja, ahogy az mindjárt kiderül. A három kozmikus hajtóerő, a három őselv: a három arché, ahogy az ókori görögök hívták. A köztük lévő összhangot pedig a legvégső tényező, az Egy teremti meg. Ez a végső Egy elvi síkon a legfőbb szentség. Tehát a legvégső tényező a szent elv. Azaz görögül a hiero arché. Ebből ered a hierarchia szavunk. Csak modern értelemben ez már nem összhangot jelent, hanem alávetést, hatalmi piramist.

- Ez a kozmikus szervezőerő nem azonos istennel?
- Szemernyit sem gondolkodom misztikus istenben. Ebben az egységben azonban valóban van valami törvényszerűség. Ezt csak akkor lehet isteninek nevezni, ha magát az isten fogalmát is tudományosan és logikusan megalapozzuk. Egy-két lépést teszek is e felé a könyvemben, de nem ez áll a középpontban. Hanem a kozmikus rend, illetve az, hogy ezt hogyan tudjuk alkalmazni a mindennapi életünkben. Ahol a testnek, a léleknek és a szellemnek összhangba kell kerülnie. Világos, hogy amikor ez az összhang megbomlik, jönnek a pszichoszomatikus betegségek. Rájöttem, hogy a huszonegyedik század legnagyobb fenyegetettsége nem az, ami a tömegkommunikációból nap mint nap ránk zúdul (háborúk, válságok, természeti katasztrófák, politikai játszmák), hanem a lelki eredetű halál. Több elemzés szerint ma a halálokok több mint fele lelki tényezőkre vezethető vissza. Első számú feladattá vált tehát, hogy miként találhatjuk meg magunkban a kozmikus világra jellemző összhangot.

- Miként?
- Erről szól a könyv utolsó, leghoszszabb fejezete. Például, hogy az önazonosságunk nem csupán a különállásunkból áll. Hanem a világegyetemmel való egyezés az igazán lényeges. És igazából a korlátlan, zabolátlan életerő az, ami az önazonosságunk lényegét adja. Amikor meghalunk, úgy érezzük, velünk a világ bukik el. Így is van! Mert bennünk a világ él! De ha így van, nem kéne már életünkben is ezzel a bennünk lappangó világgal élni? A természethez, az igazsághoz való jog, a család szeretetének képessége ugyanígy fontos. Megírom, hogy a család milyen összefüggésben áll a világegyetemmel. Hogy a másikat nem lehet egy élettelen, anyagi világ részének tekinteni. Hogy a lélek ugyanolyan végső valóság, mint az anyag. Támaszkodhatunk rá, nem kell alávetni a külső viszonyoknak. És hát mindenekelőtt próbáljunk meg küzdeni ennek a belső összhangnak a megteremtéséért, hogy ebben a cudar világban hosszú távon boldogan és vidáman viseljük a nehézségeket is.

- Lesz folytatás?
- Már elkezdtem írni egy tanulmánykötetet a lélek halhatatlanságáról. Talán jövőre elkészül.

Nem veheti el a helyszínen a rendőr a jogosítványát júliustól annak, akinél elszíneződik az alkoholszonda, de csak keveset ivott. A cserbenhagyóknak sem kell azonnal megválniuk vezetői engedélyüktől, csak a halálos vagy maradandó sérülést okozó baleseteknél vehetik el a helyszínen a jogsit. A forgalmit sem vonhatja be már a rendőr, ha lejárt a zöldkártya - mert az uniós előírások miatt változtak a magyar jogszabályok is. Ha viszont hiányzik az új rendszámokhoz kiállított regisztrációs matrica, a rendőr azonnal bevonhatja a forgalmit.

Az Unió megkötötte a kezük
Az uniós előírások miatt megváltoztak júliustól az autósokra és a velük szemben intézkedő rendőrökre vonatkozó jogszabályok. Így a közúti igazoltatások során a rendőrök többé már nem vehetik el sok olyan esetben a jogosítványt vagy a forgalmi engedélyt, mint azt néhány hete még megtehették.

Jámbor István, az ORFK közlekedésrendészeti osztályvezető-helyettese elmondta, hogy bár korábban a rendőröknek mindenképpen, mérlegelés nélkül el kellett vennie több esetben is a jogosítványt, most nem tehetik ezt meg cserbenhagyás, közúti veszélyeztetés, segítségnyújtás elmulasztása, járművezetés tiltott átengedése (vagyis ha valaki például egy gyereket enged vezetni), ittas vezetés (0,8 ezrelék alatti véralkoholszint esetén), lejárt vezetői engedély vagy egészségügyi alkalmatlanság esetén.

A forgalmi engedélyt sem lehet a helyszínen bevonni, ha nincs - vagy több mint 30 napja lejárt - a zöldkártya, vagy elmulasztotta átíratni a saját nevére valaki az autóját.  Akkor sem lehet bevonni a helyszínen a forgalmit, ha valaki jogosulatlanul használ például megkülönböztető jelzéseket.

A korábbiaktól eltérően viszont be kell vonni a forgalmit azonnal, ha hiányzik a már uniós emblémával ellátott, május 1-je után kiállított rendszámokhoz tartozó, szélvédőre ragasztható regisztrációs matrica. Jámbor szerint az, hogy a helyszínen nem lehet bevonni az okmányokat, nem azt jelenti, hogy a szabálytalankodók megúsznák a büntetést, csak azt, hogy később döntenek arról.

Az osztályvezető-helyettes hozzátette: továbbra is a helyszínen bevonják a jogosítványát annak, akinek 0,8 ezreléknél magasabb a véralkoholszintje. Akkor is el kell venni a vezetői engedélyt, ha valaki balesetet okozott és ezzel szemmel láthatóan maradandó fogyatékosságot okozott, vagy valaki életét vesztette.

Irakban nem voltak bevethető állapotú vegyi vagy biológiai fegyverek sem nagy, sem bármilyen mennyiségben a háború előtt.

Ezt állapította meg szerdán az a független brit bizottság, amelynek feladata az e fegyverekkel kapcsolatos brit hírszerzési tevékenység vizsgálata volt, a testület ugyanakkor nem marasztalta el sem a brit kormányfőt, sem a hírszerzés vezetőit.

Tony Blair brit miniszterelnök szerdán kijelentette: most már kénytelen elfogadni, hogy nem voltak tömegpusztító fegyverek Irakban a háború megindításának pillanatában. Közölte, hogy a bizottsági jelentésben megállapított hibákért vállalja a felelősséget, de nem tett még utalást sem arra, hogy távozni készülne posztjáról.

Az amerikai hírszerzés hiányosságait jóval élesebben kárhoztató washingtoni szenátusi jelentés után néhány nappal közzétett, 196 oldalas brit jelentés szerint nem lett volna szabad belevenni a brit kormány által 2002 őszén nyilvánosságra hozott hírszerzési dossziéba pontos magyarázat nélkül azt központi kitételt, amely szerint az iraki tömegpusztító fegyverek akkoriban 45 perces bevetési készültségben voltak.

Lord Butler, a bizottság elnöke szerdán azt mondta a jelentésről: a dosszié összeállítása során "elvesztek" az Egyesített Hírszerzési Bizottság (JIC) - a hírszerzési értesüléseket a kormány számára összesítő és értékelő testület - figyelmeztetései arról, hogy az információs anyag egyes elemei "korlátozott értékű hírszerzési forrásokra épültek".

A dosszié - és az annak tartalmát ismertető miniszterelnök - szóhasználata azt a benyomást keltette, hogy az iraki tömegpusztító fegyverekről összeállított hírszerzési anyag "a valóságosnál teljesebb és szilárdabb" titkosszolgálati értesülésekre alapult - áll a Butler-jelentésben.

Tony Blair szerdán az alsóházban elismerte: az iraki fegyverekről szóló hírszerzési bizonyítékok nem voltak olyan biztosak és megalapozottak, "ahogy annak idején állítottuk". Hozzátette: "a hónapok multával most már mind egyértelműbb", hogy Irakban az invázió előtt nem voltak bevethető állapotú vegyi és biológiai fegyverkészletek.

Ez 180 fokos fordulat a tömegpusztító fegyverek létét biztosra mondó korábbi brit állásponthoz képest.

A kormányfő közölte: a jelentésben feltárt minden mulasztásért vállalja a felelősséget, de őszintén továbbra sem jelentheti ki, hogy hiba volt Szaddám Huszein egykori iraki diktátor eltávolítása a hatalomból.

Blair szerint a Butler-jelentés azt bizonyítja, hogy a hírszerzési ügyekben "senki nem hazudott", és a kormány jóhiszeműen járt el.

Michael Howard, az ellenzéki konzervatívok vezére szerint a munkáspárti kormányfő elvesztette szavahihetőségét, senki nem fog hinni neki, ha bármilyen jövőbeni beavatkozás szükségességét hírszerzési adatokkal próbálná alátámasztani.

Lord Butler, a brit köztisztviselői szolgálat, a Civil Service nyugalmazott vezetője, akit a kormány februárban kért fel a vizsgálat elvégzésére, jelentésében a háború előtti hírszerzési munka különös gyengeségének nevezte olyan ügynökök információs forrásként való használatát, akik sokszor "szakértelmükön kívül eső területekről" szolgáltak "gyakran harmadkézből eredő" értesülésekkel.

A főrend meglepőnek nevezte, hogy a háború megalapozásához használt hírszerzési értesüléseket azután sem értékelték át, hogy az ENSZ fegyverellenőrei nem találtak tömegpusztító eszközöket Irakban. A szerdán ismertetett jelentés nem tartalmaz közvetlen elmarasztalást sem Tony Blair kormányfő, sem a JIC éppen távozó, és a külső hírszerzés (MI6) igazgató posztját a hónap végén átvevő John Scarlett címére, sőt kiemelten hangsúlyozza, hogy Scarlettnek nem kell visszamondania egyébként súlyosan vitatott, Blair által néhány hónapja bejelentett kinevezését az MI6 élére.

A jelentés szerint a hírszerzési anyagok összeállításában és használatában feltárt súlyos hiányosságok ellenére sem állapítható meg szándékos félrevezetési kísérlet, és nyilvánvaló a kormány jóhiszeműsége.

Az idén ez a második olyan független jelentés, amely felmenti a brit kormányt a hírszerzési értesülések szándékos torzításának vádja alól. Januárban Lord Hutton volt felsőházi lordbíró a Kelly-öngyilkosság ügyében készített vizsgálati jelentésében szintén azt állapította meg, hogy a kormány nem vett bele a hírszerzési dossziéba olyan elemeket, amelyekről már akkor tudta, hogy nem helytállók.

Ezzel a BBC egyik katonapolitikai tudósítója vádolta a kormányt meg nem nevezett forrására hivatkozva egy hírműsorban. A vélelmezett forrás, David Kelly, a védelmi minisztérium első számú fegyverzetügyi tanácsadója éppen egy éve öngyilkos lett a neki tulajdonított kijelentés miatti rendkívüli botrány közepette.

Nehéz napok Funar miatt
www.dunatv.hu
 Nehéz napjai vannak az új kolozsvári városvezetőknek, hiszen a polgármesteri hivatal ügyeinek leltározása kapcsán derült ki, hogy felelőtlenül kezelte a város vagyonát a Funar adminisztráció. L Az új polgármesternek Emil Bocnak komoly gondot okoz a Funar korszakból örökölt perek száma is.

A kolozsvári polgármesteri hivatal költségvetését több mint 6400 per terheli. Amit lehet rövid úton megszüntet a jogi osztály és csak azon pereket folytatja le, amelyek valóban érdemlegesek. A közel egy hónapja hivatalban lévő új városvezetőnek korrigálnia kell elődje téves intézkedéseit, amelyek többsége rengeteg pénzébe került a kolozsvári adófizetőknek. Csak a szakadt piros sárga kék zászlók lecserélése illetve tisztítása havi 1 millió forintnak megfelelő összeget emésztett fel a városkasszából. A trikolór áradat fokozatos megszüntetésével felszabaduló összeget más célokra szeretné fordítani az új városvezetés, amely lassan átfestetné a nemzeti színű padokat is. A megtakarításra nagy szükség van, mert a hivatal ügyeinek leltározása kapcsán az is világossá vált, hogy a csőd szélén áll a kolozsvári polgármesteri hivatal.

Néhány rendhagyó gondolat a nagynak is nevezett francia forradalomról, egynémely eredeti szállóige kíséretében, a Bastille bevételének és lerombolásának 215. évfordulóján.
 
„Ez lázadás!” – sápadt el XVI. Lajos, amidőn tudatták vele, hogy a párizsi tömeg bevette a Bastille-t. Liancourt hercege megfelelt neki: „Nem felség, ez forradalom!” Nos, ezekkel a szavakkal kezdődött az az eseménysorozat, amelynek révén Európa megtanulta, mit is jelent a kettő közötti különbség. A nagynak nevezett francia forradalom mély, kitörölhetetlen nyomokat hagyott és sebeket ejtett Európa arcán. A „fejlődést és a haladást” elősegítette, de mire vége lett, felmerült a kérdés: van-e fejlődés, van-e haladás egyáltalán? E sorok írója nem akar most egy új szintézissel előállani, nem akarja „megmondani az őszintét.” Ezen rövid kis írással a Bastille bevételének 215. évfordulóján szeretne feleleveníteni néhány szállóigét, történetet megemlékezés gyanánt. Nem is annyira eszmék, mint inkább emberek, nem is annyira hősök, mint inkább az áldozatok emlékére.
***
„Egy deklarációt akarunk tenni minden ember, minden idő és minden ország számára és példaként akarunk szolgálni az egész világ számára.” – mondta egy képviselő. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata, amelyet 1789. augusztus 26-án fogadtak el, szellemi értelemben egyszer s mindenkorra lezárta a feudalizmust. Az egységes középkori világnézet széthullása után, az eszmékre és irányzatokra, hitekre és balítéletekre szakadt európai közgondolkodás – s talán nem túlzás, ha azt mondjuk, a világ diplomáciai nyelve - számára közös tárgyalási alapot teremtett meg. A XX. században, s különösen annak második felében, szinte minden diktatúra ellenében az emberi jogok nevében érveltek. Jó terep a vallásszabadságért küzdők számára is. No igen, ez valami! Ha itt vége van a forradalomnak, mindnyájan szívesebben emlegetnénk.
***
„Szabadság vagy halál!” Járt szájról szájra Párizs nyomortanyáin és az utcákon a forradalom lázas napjaiban. Jelenthet ez elszántságot, bátorságot a csatatéren és borzalmas kegyetlenséget a lincselésben, avagy a rögtönítélő bíráskodásban. Hogyan is mondta Robespierre 1792. december 3-án a király perében: „Lajosnak meg kell halnia, hogy a haza élhessen.” Talán válaszként a sokáig pipogyának tartott király utolsó szavaira érdemes leginkább odafigyelnünk: „Polgárok! Ártatlanul halok meg. Halálomat megbocsátom minden ellenségemnek.”
***
„A forradalom felfalja gyermekeit.” Ez a nagynak is nevezett francia forradalom legfontosabb tanulsága. Nem csak magukat az embereket – de az eszméket is. Itt van ez a Robespierre, aki előszeretettel emlegette a szabadságot. Az általa bevezetett Nagy Terror idején a zsarnokság olyan foka valósult meg, amelyre a sötét középkor századaiban nem volt példa. Egymás után követték a vérpadra a forradalmárok a királyt. No nem a megtorlás miatt: nézeteltéréseik támadtak egymással. Végül Robespierre is ott fejezte be életét. Egyszer néhány derék történész leült és kiszámolta, hogy a terrornak csak néhány százalékban voltak arisztokrata áldozatai. Parasztok, városi proletárok adják a szám több, mint kétharmadát. A téren, ahol a kivégzések teljesedésbe mentek, állítólag még évtizedek múlva is hátrahőköltek a lovak a már csak általuk érzett vérszagtól. Az eszmék is velük haltak. Amikor Augerau marsallt megkérdezte Napóleon, hogy tetszett neki a császári koronázás a szabad szájú hadvezér így válaszolt: „Nagyon szép volt felség, kár, hogy azok nem láthatták, akik azért haltak meg, hogy többé ne legyenek ilyen koronázások.”
***
„Én császár vagyok, a forradalom gyermeke és nem tűröm el, hogy úgy sértegessenek, mint egy királyt” – mondta Napóleon, a forradalmat konszolidáló „erős ember.” Rendnek pedig muszáj lenni, mert hát ez az élet normális menete. A korzikai tett is ezért. Hatalmas törvényalkotói munkával összeállítatta a Code Napoleonként emlegetett polgári törvénykönyvet, amely egyszersmind a francia forradalom legnagyobb teljesítménye. Ő maga már száműzetésben, Szent Ilona szigetén így nyilatkozott műve jelentőségéről: „Nem arról fog emlékezni rám a történelem, hogy megnyertem 52 csatát, hanem arról, hogy megalkottam a Code Napoleont.”
***
„A szuronyokkal sok mindent lehet csinálni, csak ülni nem lehet rajtuk.” – mondta ugyanez a Napóleon, s e mondata rögtön emlékeztethet minket arra,hogy történetében csak ott szerepel az az „52 csata”. Az általa vívott háborúk édes gyermekei voltak a korábbi dinasztikus konfliktusoknak és méltó előképei a világháborúknak. Bizony ez is a forradalom öröksége, az ideologikus, majd a nagyhatalmi háború. Csak Napoleon mindenkinél jobban csinálta – legalábbis egy ideig. Végzetének foglalata egy másik Szent Ilonán kelt szállóigéje: „A birodalmak mindig gyomorrontásban pusztulnak el.”
***
„Semmit sem tanultak, semmit sem felejtettek.” – mondták a visszatérő Bourbonokról. Az idő kerekét visszaforgatni nem lehet. És persze ott vannak a nagy túlélők. Amikor Talleyrand felesküdött XVIII. Lajosra a ceremónia után megjegyezte: „Felség, ez volt eddig a 12. hűségesküm.”
***
A történelmet és pláne a közízlést mindig a győztesek írják. Vajon a nagynak is nevezett francia forradalom miként maradt meg emlékezetünkben? Téli olimpia Franciaországban. Minden klappol, szuper a szervezés, remek a nyitóműsor. Jön a francia nemzeti himnusz, a Marseillaise. Egy 8-10 éves kislány énekel a „vérszopó tyranusfajzatról” (hogy egy korabeli és időközben klasszikussá lett fordítást idézzünk), meg arról, hogy „öntözze hát rút vérük a határt.” (Ajdebájos ez a morbidó - mondhatnánk.) Akkor rövid ideig vita is kerekedett belőle, hogy talán nem kellene-é valami mást kitalálni francia himnusz gyanánt, de aztán minden maradt a régiben. Ha már egyszer ez a himnusz…
***
„Az értelmiségi az az ember, akinek a gondolatok fontosabbak, mint az értékek. A saját gondolatai, mint a mások értékei.” – hangzik korunk szállóigéje. Gondolatok és értékek – e két dolog viszi előre a világot. A nagynak is nevezett francia forradalom jól mutatja, egyik sem lehet meg a másik nélkül: mindkettő önmagában tragédiába vihet.