|
A megye madárvilágával ismerkedhetnek meg azok az érdeklődők, akik a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat és a Fertő-Hanság Nemzeti Park július 15-ei programjához csatlakoznak.
A megye madárvilága
A megye madárvilágával ismerkedhetnek meg azok az érdeklődők, akik
a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat és a Fertő-Hanság Nemzeti Park
július 15-ei programjához csatlakoznak.
A sarródi Rév-Kócsagvárban csütörtökön 9.00 órakor kezdődő rendezvényen
Firtl Mátyás, a megyei közgyűlés általános alelnöke és Kárpáti László,
a nemzeti park igazgatója köszönti a résztvevőket, majd a nemzeti park
munkatársainak közreműködésével a megye gazdag madárvilágának bemutatásra
kerül sor. A program második részében a szikes tavak megtekintésére nyílik
lehetőség.
A Hanság, a Kisalföld e jellegzetes kis tája, a Győri-medence peremtörései
mentén alakult ki. Délről a Rába és a Répce által alkotott hordalékdomb,
északkeleti irányból pedig a Szigetköz, a Duna által lerakott törmelékkúp
határolja. Észak felé a táj a Mosoni-síksághoz csatlakozik. A hajdani mocsárvilág
napjainkban 330 négyzetkilométer kiterjedésben égererdők, mocsaras rétek,
legelők, lápok, és rekettyések alakulata, számos állat ritkaságnak (lápi
póc, mocsári teknős, parlagi vipera, hód, vidra, túzok) ad otthont. A Fertő-Hanság
Nemzeti Park központja Sarródon található, melynek közelében természetes
környezetben figyelhetjük meg a gazdag madárvilágot, találkozhatunk vízi
bivalyokkal, magyar szürke marhákkal. Öntésmajorban megtekinthetjük a táj
csodálatos élővilágát bemutató kiállítást.
A Fertő-tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize. Vízutánpótlás
a Vulka- és Rákos-patakon keresztül érkezik. Természetes lefolyása nincs,
de a fertőújlaki zsilip megnyitásával a Hanság-főcsatornán keresztül, vize
mesterséges úton leereszthető. A kontinentális síkvidéki sós tavak
e legnyugatibb fekvésű utolsó darabjának a korát mintegy 20 ezer évre becsülik.
A jégkorszak végi tektonikus földkéreg mozgások során jött létre, és a
történelem folyamán többször kiszáradt. Jellemző rá a sekélység (a legmélyebb
részeken sem éri el a 180 cm-t), a nagyméretű vízszintingadozás és a magas
sótartalom.
Ez a környezet biztosítja a terület színes madárvilágának feltételeit.
Fészkel itt a nagy kócsag, a vörös és kanalasgém, a nyári lúd, a búbos
vöcsök és a barna rétihéja. A gyékényes nádszegélyeket kedveli a barkóscinege.
A madárvonulás időszakában tömegesen jelennek meg az énekesmadarak, a vetési
lúd- és nagy lilik-csapatok, a partfutók, a cankók. Olyan ritkább madarak
is előfordulnak, mint a vörösnyakú lúd, nyílfarkú réce, rétisas, kékes
rétihéja és vándorsólyom.
P. Z.
2004. július 15., csütörtök 10:57
|
