Leverik a határ menti cukorlázat Húsz kilóban maximálják a magánimportot
Népszabadság • F. Szabó Emese • 2004. július 27.
/Cukorelllenőrzés Nagylaknál. Családi befőzésre soknak tűnik Fotó: MTI - Németh György/

Augusztustól személyenként legfeljebb húsz kiló cukor hozható vámmentesen az országba. A pénzügyi tárca igyekszik megfékezni a magáncukorimportot.

Augusztustól személyenként legfeljebb húsz kiló cukor hozható vámmentesen az országba. E felett a magánszemélyeknek is vámáru-nyilatkozatot kell kitölteniük. A pénzügyi tárca ettől reméli az óriásira duzzadt magáncukorimport megfékezését.

Szigorúbban alkalmazzák a vámszabályokat a cukor magánimportja esetében augusztus 1-jétől a Vám- és Pénzügyőrség és az APEH intézkedéssorozata nyomán - mondta el Sághy László, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. Az uniós szabályozás szerint magáncélra cukrot is maximum 175 euró értékben lehet eseti jelleggel, személyes használatra vámmentesen az országba behozni - ez öszszesen három-négy mázsa ára. A 175 euró érték mellett azonban több körülményt is mérlegelnek a határon: főként az eseti jelleget és a személyes használat valószínűségét. Meggondolandó például, ha egy négytagú család Romániából hazatérve három mázsa cukrot szállít a befőzési szezonra hivatkozva.

A napokban életbe lépő szigorúbb ellenőrzés a mennyiséget veszi majd alapul - továbbra sem lesz tiltott a 175 eurós plafonig a behozatal, csak esetleg nyomon követhetik annak sorsát. A statisztikák szerint évente kevesebb mint húsz kilogramm az egy főre jutó magánhasználatú cukorfogyasztás (az élelmiszeripar által feldolgozott mennyiséggel együtt 30 kiló fölötti). Ebből kiindulva a vámkezeléskor ez a mennyiség fogadható el jogos igénynek.

Az utazóknak nagyobb mennyiségű cukorbehozatal esetén gyakrabban kell majd vámáru-nyilatkozatot kitölteniük, mint korábban. Ezek az adatok egy rendszerbe kerülnek azokéval, akik kereskedelmi forgalomba szánják a termékeket. A nyilatkozatban indoklásként - miért van a csomagtartóban 75 kiló cukor - elfogadható személyes használatként, hogy a család népes, édesszájú, sok lekvárt főznek. A vámhatóság azonban utólag ellenőrizheti, hogy a vámáru-nyilatkozatban valós adatok szerepelnek-e. Ha kiderül, hogy az adatok nem valósak, a vámhatóság szabálysértési eljárást, illetve értékhatártól függően büntetőeljárást indíthat.

A tömeges magánimporttal elsősorban nem az a probléma, hogy van, aki olcsó cukrot kever a kávéba. Sokkal nagyobb károkat okoz, hogy a román, ukrán cukrot több esetben átcsomagolják, és így a boltokban köt ki. Nemrégiben 15 tonna cukrot foglalt le a vámhatóság épp átcsomagolás közben. Külön problémát jelentenek a borhamisítók: a napokban bukkantak 40 ezer liter forrásban lévő cukorcefrére, a háttérben a felhasznált román cukor zacskóival - mondta Nagy János, a VPOP országos parancsnoka.

A szigorúbb intézkedéstől azt remélik, hogy a magánszemélyek jelentős része nem hoz majd be tömegesen cukrot a szomszédos országokból, a húszkilós határ ugyanis már kevésbé vonzó ahhoz, hogy továbbértékesítésre érdemes legyen vásárolni. A vámáru-nyilatkozatok töltögetése kétségtelenül lelassítja majd a határátlépést, ám a VPOP reményei szerint a cukorláz hamar véget ér. A kezdeti időszakban a határon kilépőket szórólapokon tájékoztatják majd az új szabályokról.

A becslések szerint a csatlakozást követő hónapban nyolc-tízezer tonna cukor érkezett az országba magánimportként, elsősorban Romániából és Ukrajnából. Ehhez képest tavaly az összes behozatal, beleértve a kereskedelmi importot is, ötvenezer tonnára volt tehető. A magáncukorimport felfutása kilogrammonként körülbelül 150 forint áfa- és vámteherkiesést okoz. Ezzel számolva az elmúlt három hónapban 3,6-4,5 milliárd forinttól esett el a költségvetés - állítja Beszteri Sára, a minisztérium főosztályvezetője. Az intézkedésben, vagyis a vámáru-nyilatkozatok kérésében a PM és a VPOP nem talált adatvédelmi aggályokat. Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos lapunk kérdésére elmondta: noha még nem tekintette át részletesen az új szabályozást, ám általában a VPOP adatkezelésével kapcsolatban korábban megfogalmazta aggályait. Adatkezelési tevékenységüket például be sem jelentették, azok nincsenek felvéve az Adatvédelmi Nyilvántartásba. Pedig bármilyen adatkezelés esetében ennek meg kell történnie. A magánszemélyek vámáru-nyilatkozatai új adatok lesznek, ezt is bejelentési kötelezettség terhelné, ám ez mind ez idáig nem történt meg. Az adatvédelmi biztos a közeljövőben megvizsgálja az új intézkedések részleteit.

Növelik a Tabak-vadászok számát

Csempészcigarettára vadászik a vámhatóság az április végén indított Tabak-akcióban, amelyben eddig 200 ezer karton lefoglalásánál tart az eddig hatvanfős stáb, amelynek létszámát 250-300 főre növelik. EU-tagországok között négy, a külső határokon főszabályként egy karton cigarettát lehet legálisan behozni - kivéve a határ mentieket: számukra ötven szál a limit. Azok sincsenek biztonságban, akik csempészett cigarettát vásárolnak. Egyetlen doboz ilyen cigaretta birtoklása húszezer forint bírságot von maga után. Ha az illető szabályosan, maga hozta be a dohányárut, azt neki kell bebizonyítania. (F. Sz. E.)

Colin Powell programja a Parlament Delegációs termében kezdődött, ahol a parlamenti pártok képviselőivel találkozott. Ezt követően megkapta a Magyar Köztársaság Nagykeresztjét. Colin Powell és Javier Solana a 112 magyar külképviseletvezető előtt tart előadást. Az amerikai diplomácia vezetője azt mondta: az Egyesült Államok tudomásul vette, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett, nincs versengés, ez nem befolyásolja a magyar-amerikai kétoldalú kapcsolatokat. Az amerikai külügyminiszter a térségben hazánkon kívül Lengyelországot keresi majd fel. Javier Solana, aki az Európai Unió első közös külügyminisztere lesz, délután Juhász Ferenc honvédelmi miniszterrel is tárgyal.

Legalább harmincmillió forintos kárt okoztak a tolvajok a rendszerváltás óta a főváros köztéri szobrait gondozó Budapest Galériának. Az intézmény osztályvezetője mégis bizakodó. Szilágyi András azt mondja, csitul a lopási hullám.

A Budapest Galéria mintegy hétszáz köztéri szoborért (és még kétszáz domborműért) felelős. Ebből a műalkotástömegből az elmúlt tizennégy évben hozzávetőleg húszat tüntettek el, többnyire kereskedelmi céllal: az elvitt darabok szinte mindegyike bronzból készült - tájékoztatott Szilágyi András osztályvezető. A lopási hullám az elmúlt évtized közepén csapott a legmagasabbra; az 1997-es fekete évben hozzávetőleg tucatnyi köztéri műalkotásnak kélt lába, főként a bronzban leggazdagabb Margit-szigetről. Ekkortájt és onnan veszett el - egyebek mellett - Lyka Károly, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós portréja és Kerényi Jenő Lány furulyával című darabja. E legutóbbi eltűnése igen rejtélyes eset, az életnagyságúnál nagyobb (úgynevezett 5/4-es) alak ugyanis csaknem két mázsát nyomott; vajon hogyan tudták észrevétlenül kivinni a szigetről? - törik a fejüket azóta is a Galériánál. A sornak azonban ezzel nincs vége: azokban az években vált kámforrá Germanus Gyula mellszobra (a Margit híd budai hídfője mellől), amelyet pótoltak, de nem sokkal később a másolatot is elcipelte valaki, Saár Erzsébet egyetlen budapesti alkotása (Budafokról), Gosztonyi Alice Gyermek kutyával című kompozíciója (szintén a Margit-szigetről), Telcs Ede Hüvelyk Matyija (a Városmajorból) és Gyenes Tamás Zamenhofja (a Rác fürdő mellől). Különösen kínos eset volt az ecuadori kormánytól 1975-ben ajándékba kapott, az ország nemzeti hősét, Eugenio Espejót ábrázoló mű elvesztése (szintén a Városmajorból), és különösen bosszantó a Madách Imrét ábrázoló szobor (bronz) karjának lefűrészelése - mesél Szilágyi.

A kilencvenes évek végén a nagy szoborszüret lecsengett. Egy-egy darabot persze továbbra is elvittek, de az 1997-es dömping már nem ismétlődött meg, és úgy tűnik, nem is fog. Az idén (eddig) egy alkotás sem tűnt el, tavaly egyet loptak el - Vigh Tamás Randnótiját a Margit-szigetről -, 2002-ben pedig ugyancsak zérust mutatott a lopási statisztika. A javuló tendenciának több, nehezen kibogozható oka lehet (szemléletváltozás, gyakoribb rendőrségi látogatások a színesfémátvevőknél stb.), de csak egy biztos: a legkritikusabb helyet, azaz a Margit-szigetet pár éve polgárőrök figyelik, a jelek szerint hatékonyan.

Az ellopott szobrok közül az elmúlt tizenhárom és fél év alatt mindössze kettőt tudott előkeríteni a rendőrség, közülük az egyiket utóbb ismét elvitték, és azóta sincs meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy végérvényesen elvesztek a publikum számára. Szilágyi András elmondta: gyakorlatilag nincs pótolhatatlan alkotás, ha az eredeti gipszmintát nem találják, a családi hagyatékokban vagy más rejtett zugban a legtöbbször akad másolat. Végső soron pedig ott vannak a fotók. A legszerencsésebb persze, ha megvan a minta, így ugyanis nem kell mást megbízni az újraalkotással, ami legalább 25 százalékos költségtöbblet. Egy mellszobor újraformálása az összes szükséges munkával együtt nagyjából egymillió forint - ha nincs gipszminta.

A galéria folyamatosan igyekszik pótolni az eltűnt műveket. Most éppen négy hiányzik a helyéről: Hüvelyk Matyi, a Germanus- és a Margit-szigeti Radnóti-mellszobor, valamint a Gyermek kutyával. Az intézménynek évente tizenhatmillió forintja van a 700 szobor talpon tartására, a pótlás tempója tehát szükségképpen visszafogott.
 

A Budapest Galéria tapasztalatai szerint nemcsak a lopás, a rongálás is kevesebb lett. Igaz, felbukkant egy új stílus: a festékes összerondítás. Így bántak el néhány éve (háromszor) Károlyi Mihály, a közelmúltban (szintén háromszor) Sir Winston Churchill, legutóbb pedig (kétszer) Antall József szobrával. A Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél olajat használtak a delikvensek. A rongálással okozott veszteség a galéria becslése szerint az elmúlt csonka másfél évtized alatt nagyjából harmincmillió forintra duzzadt.

  Egy régi, agyonfakult újságcikkben bukkantam rá; szövegét a brassói Moltke Miksa szerkesztő írta 1846-ban, aki mint honvédtiszt vett részt az 1848-as magyar forradalomban, a bukás után az osztrákok elfogták és csak a porosz követ közbenjárására engedték szabadon, Lipcsében telepedett le, ott is halt meg 1894- ben.

Haláláig szásznak s emberbarátnak tartotta magát, mindvégig a haladást szolgálta, s az együtt élő nemzetiségek testvériségét hirdette. Verse gyönyörű példa erre. Dallamát egy bécsi zeneszerző, Hans Hedwig szerezte. Az erdélyi szász irodalom egyik gyöngye ez a megragadó dal, költői szövegével, szép dallamával lebilincseli a hallgató figyelmét, a szászok összejövetelei alkalmával gyakran megszólal, és mindig lelkesedést, meleget gyújt maga körül. Nem egyfajta egyoldalú, faji ábrándok kifejezője, hanem örökszép emberi vonások: a szülőföld-, a vallás- és a szabadságszeretet erős hangjai szólanak belőle, s annyira távol áll mindenféle kizárólagosságtól, hogy bármelyik nép nyugodtan ajkára veheti. Rendesen népdalnak nevezik, valójában pedig lendületes himnusz, mely Erdély szépségét, gazdagságát és népei testvériségét zengi, ezért megérdemli, hogy a magyar olvasók is megismerkedhessenek vele.

Íme a vers magyar fordítása: címe: Szép Erdély, te régi templom.
"Szép Erdély, te áldott föld, mely / Kinccsel, mézzel telve van, / Dús kalász kél itt a völgyben, / S a Kárpátok bércölében, / Szőlőnedv és színarany. // … Szép Erdély, hol annyi égöv / Fut keresztül gazdagon, / S benne népek tarka serege, / Miket közös, meghitt körbe / Egy haza oltára von. // Szép Erdély, te régi templom, / Zöld hegyeknek oszlopán, / Hol - ha ima kél a szívben, / Annyi nyelven s annyiképpen, / Egy Istenhez száll csupán. // … Szép Erdély, te édes otthon, / Szálljon áldás, béke rád, / S bárha viharok szakadnak, / Szívét minden hű fiadnak / Egyetértés fogja át." (Népújság)

Naponta több száz személyt találnak a spanyol hatóságok, akik engedély nélkül tartózkodnak az országban. Egyetlen illegálisan bevándorló személy kitoloncolása átlagosan 2 655,44 euróba kerül – derül ki abból a válaszból, amelyet a kormány adott a katalán CIU egyik parlamenti képviselőjének. Ez az összeg a kitoloncolt őrizetének, a saját országa területére kíséretének költségeit fedezi.

Hivatalos adatok szerint a 2002-ben, 2003-ban és 2004 első négy hónapjában 110 427 kitoloncoló határozatot adtak ki, és 21 733 külföldit vittek ténylegesen Spanyolország határain kívülre. Ha az egy főre eső kitoloncolási költség ugyanakkora volna 2002 óta, az azt jelentené, hogy a spanyol állam több 57 millió eurót költött volna az illegális bevándorlók kitessékelésére.

Vasárnap este óta hatvanhárom – hatvankét férfi és egy nő – illegális bevándorlót tartóztattak le, harmincat Fuerteventura, harminchármat Benalmádena (Málaga) partjaihoz közel, egy-egy csónakban. Mivel mindegyikük egészséges, megkezdődött a hatósági intézkedés a kitoloncolásukra. (El Mundo)
 

Az athéni olimpia szervezőbizottságából (ATHOC) többen is erős nemtetszésüknek adtak hangot amiatt, hogy egy brit bulvárlap kiszivárogtatott néhány részletet az augusztus 13-án sorra kerülő nyitóünnepségről. A Sunday Mirror újságírói - akik szombaton beleselkedtek az esemény titkos főpróbájára - szerint a központi stadion gyepszőnyegén egy óriási műanyag medencét építettek fel, amely vízzel feltöltve a tengerre emlékeztet. A berendezést egy speciális hidraulikus szerkezettel lehet felemelni.

- Alig három héttel a megnyitó előtt pletykákkal és exkluzív információkkal kell foglalkoznunk, ami rossz szájízt ad a készülődésnek - mondta Georgesz Vulgarakisz görög közrendészeti miniszter. Az ATHOC egyik funkcionáriusa dühösen csak annyit mondott: majd meglátják!

A jól értesültek szerint a háromórás műsort bevezető visszaszámlálás végén tűz fut végig az aréna 80 méter magas tetőszerkezetén, majd egy üstökös hullik a "tengerbe", amelyen egy gyermeket szállító papírhajó is feltűnik. Az ötkarikás láng a vízfelület közepén lobban majd fel, miközben 400 dobos a szívdobogás ütemét veri.

Azonban Gjelu szerint Dordzsi állítása nonszensz, ennyi idő alatt a feladat végrehajthatatlan. A nepáli hivatalos szervek - nem tudván dőlűre jutni - felkérték a lehetséges szemtanúkat, hogy szolgáljanak információval Dordzsi útjáról.

Szemtanúk pedig lehetnek, mivel a serpával egyidőben 64 expedició volt jelen a Himaláján.

A kérdéses út az 5300 méter magasan lévő alaptábortól vezet a csúcsra.  (Reuters )