CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. november 22., pĂ©ntek, Cecília napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Mi1más  

Homo informatikus és a pod-ok ...

8. Cyberconf

Csütörtök este a lenyugvó nap fényében egész jó programtervem volt, kiveszek valami lövős-kúrós-partraszállós filmet, esetleg leszaladok egy sörre. Reggel futás a Cyberconfra. Valahol félálomban aztán felsír a telefon, reggel 9-kor sajtótájékoztató. Kötelező, OK, tervek sutba, én meg a vonatra, személy, örülök is. Nem is.

A sajtótájékoztatón semmi olyan nem hangzott el amit addig ne lehetett volna olvasni a rendezvény honlapján, Üdvözöljük önöket a nyolcadik Cyberconfon, blablabla, kávé, tea, narancslé, miegymás, az egyetlen kiszenvedett kérdésre semmi válasz, annyi baj legyen.

A 8.Cyberconf célja az igazán rázós kérdések felvetése, jelképe a magas veszélyeztetettségi fokú újszülött, védelmét az ETOY látja el, majdnem, ha megjelent volna. Dehát nem. A konferencia 5 téma tárgyalására volt hivatott, ezek a podok (http://hirisk.datanet.hu/hu_page.pods_green.html), illetve gubók, egy kicsivel kevésbé jó hangzással, de legalább magyarul.

A pénteki napon az első témát a Homo Informaticus szolgáltatta, Mérő László (ELTE, kísérleti pszichológiai docens) Bodoky Tamás és Siraj Izhar segítségével. A pod (maradjunk podnál, inkább) kissé kísérleti jellegűvé sikeredett, a közönség és a podmasterek, illetve ez utóbbiak egymás kóstolgatása jellemezte, heveny nyelvi nehézségekkel meghintve. Minden kezdet nehéz, na.

A Homo Informaticus a genetikainál jóval gyorsabb kultúrális evolúció terméke, teljes kifejlődése ötven éven belül várható. A Homo Informaticus a gyorsuló világra gyorsabb percepcióval reagál, elemi szükséglete az információ, minek hiányában információéhen hal. Ennek a lénynek létrejöttével jogosnak tűnő kétségek támaszthatóak, minden esetre kialakulására már ma is több jel mutat, úgy mint az orvosilag, az emberi szervezetben az inger terjedési sebességével nem magyarázható, tehát az elvileg lehetségest magasan felülmúló teljesítmények, mondjuk gépírásnál.

A második pod Douglas Rushkoff vezetésével ( halálos arc, ha megunná a témát remek talk show- vezető válna belőle, simán. Mellesleg New Yorkban író, újságíró, a Cyberia, Media Virus, Children of Chaos, Ecsasy Club könyvek szerzője) Dana Barak, David Pescovitz, Neil Pike, Simó György, és Atau Tanaka közreműködésével jött létre. Témája a Valóság feltörése, Technológia avagy Pszichedelia (jól hangzik...). A mindinkább informatikai társadalomban a közelmúltban és a jövőben a számítógépek által generált világ új lehetőséget kínál a valóság eltávolítására, kicserélésére. Apróbb ütközetek ennek pozitív-negatív voltáról,addiktív hatásáról. Az interneten tárolt információk a klasszikus olvasástól eltérő ismeretfelvételt feltételeznek, és hoznak létre, amely kevésbé presszionál gondolkodásra, vagy csak másfélére. A kérdés csak az, hogy ez szimpla elbutulást hoz létre, avagy a problémák újfajta megközelítésére alkalmas gondolatrendszert, magasabb tudati szintet. A pod a Microsoft ( a név puszta említésére megfagy a levegő), egyéb szolgáltató cégek várható üzletpolitikájának tárgyalásával, röpke illúziókergetéssel ér véget, ám láthatóan senki nem bízik abban, hogy azok szélesebb rétgekre a szoftver, hardver árak, helyi hívások tarifáinak letörésével próbálnának szert tenni. A hangulat valahogy mégiscsak visszatér, mindenki felzsuppolódik a különjáratú buszba, szóval nem voltunk sokan. Fáradt vagyok de jókedvű, mikor hazaérek, a többit lehet sejteni.

Az Alternaív társadalom jövője mint gubó a szombat reggeli napsütésben jött világra, elvileg Bruce Sterling vezetésével, aki egyrészt gyakorlatilag nem volt jelen ( illetve csak virtuálisan) másrészt méltatlan módon neki volt a legkevesebb beleszólása, techinkai nehézségek okán. Mindenesetre közölte egy vérbeli cyberpunk jellemzőit, úgy mint furcsa ruha és hajviselet, pillanatban élés, alkohol és drogfogyasztás, állandó lakcím hiánya, radikális politikai elkötelezettség, rendszertelen munka, számítógép tulajdonlása.

Talán ez volt az a téma amely önmagát leginkább figyelmen kívülül hagyta, borzasztó nagy általánosságok és teljesen konkrét példák között vergődve. Az alternatív társadalom (underground, ellenkultúra) feladata a monopolhelyzetű cégek, sőt a rendszergazda elleni harc, az információ felszabadítása, shareware (copy-left) szoftverek hálóra dobása. Az underground kultúra egyik alapvető problémája, hogy a tömegmédia már régen megszagolta az általa létrehozott értékek populáris voltát, így az ellenkultúra termékeit módszeresen népszerűsíti, minekutánna az mainstreammé válik. Valójában ez mindíg így történt, mára azonban ez a folyamat követhetetlenül felgyorsult, az underground határai elhomályosultak. A körforgásból kiutat csak a nem piacosítható értékek mutathatnak.

A nap második témája a Kapcsolódás/Fenimizmus/Furcsaság gubó keretében előadott zenés-táncos-történetmesélős-házasságkötős revü-borzalom volt, olyan örökzöldekkel, mint a My Body Lies Over The Internet, az M-bones,a Molly Malone, vagy a Cyberspace. Vuk Cosic bemutatta, milyen érdekes ugyanaz a történet kétszer elmesélve, nem tudom, másodjára kimenekültem dohányozni, hogy mindössze egy szál cigaretta elfogyaszása alatt kölcsönös ellenszenvet építsek ki egy festővel. Legalábbis úgy tűnt. Menekülés vissza.

A tömegmédiába elég hosszú ideje és jelenleg is erősödő folyamat az élő közvetítés egyre hangsúlyosabbá váló szerepe. A két téma amely ilyen módon még nem vonult be, a szex és a bűnözés, ez sem lesz mindíg így, most se; a Cops illetve a www.elsoalkalom.com megjelent, mint a jelenség úttörője. Az idő haladtával, illetve a technológia fejlődésével mind több és több élő kamera figyeli minden mozdulatunkat, egészen míg valaki meg nem unja. Majd egyszer, egyenlőre a "mindenki legyen híres 15 bitre" vágy uralkodik.

Az estét Atau Tanaka-performance zárta, nem rossz arc, egy csomó elektródát és egyéb kürtyüt köt a testére, meg még becsatlakozik egy szintetizátorba, meg egy laptopba, aztán varázsol, zenét.

Eredmény, hmm... nem hinném hogy rá tudnék szokni, minden esetre érdekes. A vasárnap reggel fergeteges elalvással kezdődött, majd sikrült eltörni a polikarbon napszemüvegem, elég csúnyán néztem a napnak. Feleslegesen, Szepes Mária (író, a művészetek, a bölcselet, az összefüggések tudományának egyik legkivételesebb képviselője) elég bámulatba ejtően összefoglalta az előző napok főbb gondolatait, mellesleg ő sem jelent meg egyszer sem, mindössze egy videofelvételen.

A világhálón valamilyen oknál fogva felütötte fejét a spiritualitás; neopogány szellemiség, amely ősi hagyományokból táplálkozik, komolytalan vallásgyakorlattal; gyakorlói jó értelemben vett őrültek, fontos jellemzője a játékosság; azáltal, hogy a szentet baromságnak véve, fejre állítják a szentséget, így hatolnak bele. Az interneten feltehetően léteznek spirituális lények, nagyon leegyszerűsítve tehát a gépnek is van lelke, legkézenfekvőbb példával élve két teljesen megegyező konfigurációjú gép a legritkább esetben működik ugyanúgy.

A világháló végeredményben kölökcipőben jár, a legjobb hasonlat amit hallottam, hogy olyan, mintha valamilyen felsőbb tudattól kapnánk egy varázskövet, csak épp használati utasítást nem, így jobb hijján nézünk rá furcsán, és ártalmatlan kisemlősök agyvelejének kiloccsantására fordítjuk. Az utolsó rövid gubó a Hirisk! csapat, vezetésével történt, tartalmát tekintve vázolta a hazai viszonyokat, ami tisztán kiderült, hogy a jelenlevők közül nem sokan szeretik a Matávot.

Végül a lokális hülye feltette a kérdést, amitől mindenki félt, vagyis, mivégre is volt ez az egész hepaj. Végül nagyon jól sült el, dramaturgiailag teljesen ott volt, lehetőséget adva Douglas Rushkoffnak, hogy remek kis csattanóval zárhassa a konfert. Ez biztos nem fog olyan jól hangzani, mint ott és akkor, de a akkor is, ez a három nap nagyon kellemesen telt, olyan embereket hozott össze akik egyébként nem taláálkoztak volna, tehát a legfontosabb,hogy megtaláljuk egymást. Katarzis.

zs88



1998. jĂşlius 22., szerda 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület