Megemlékezés Nagaszakiban
Duna TV
Nagaszaki polgármestere a japán város elleni amerikai atomtámadás 59. évfordulóján felszólította az Egyesült Államok lakosságát, hogy lépjen fel Washington atompolitikája ellen.

"Amíg a világ egyetlen szuperhatalma ragaszkodik atomarzenáljához, addig nem zárható ki az atomfegyverek elterjedésének veszélye" - mondta húszezer ember előtt elhangzott megemlékező beszédében Ito Ittio, Nagaszaki polgármestere. Egyúttal felszólította saját kormányát: ne tegyen semmi olyat, ami csorbíthatja az északkelet-ázsiai térség békéjét és biztonságát. Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök is felszólalt a megemlékezésen, és szorgalmazta az atomkísérletek teljes és végleges betiltását. Megígérte: Tokió kitartóan ragaszkodni fog ahhoz az elvéhez, hogy nem gyárt, nem birtokol és nem helyez el területén atomfegyvert. Helyi idő szerint 11 óra két perckor, vagyis abban a percben, amikor amikor 1945. augusztus 9-én felrobbant a város fölött az atombomba, megállt az élet Nagaszakiban, és felzúgtak a harangok. A hirosimai atomtámadás után három nappal Nagaszakira ledobott atombomba 74 ezer ember ölt meg azonnal és 75 ezer ember sérülését okozta.

A Welt am Sonntag című konzervatív német napilap vasárnapi kiadása Apja sírjánál Schröder csöndet akar címmel számol be a bukott SPD elnök látogatási szándékáról.

A mezőcsáni (Torda-Aranyos vármegye tordai járása) városházán káosz uralkodik. Az előkerten keresztül vezető ösvényt most aszfaltozzák, egyes szobákat kipakolnak, míg másokat frissen festenek. Az egyik alkalmazott bőr politúrral próbál meg egy elhasznált széket némileg megújítani. Néhány asszony elveszetten áll, kezükben nyomtatványokkal, a polgármester, aki amúgy a 4000 lakosú falu ügyeiért felelős, most arra készül, hogy a közeljövőben a nemzetközi politika színpadára lépjen.

A Gerhard Schröder a következő pénteken látogat, Észak- Erdélybe, apja elföldelésének helyét megnézni. A sírhely pontos helye három évvel ezelőtt, hosszas vizsgálódás után került napvilágra.

Mezőcsán lakói nagy részének fogalma sincs a most megtalált sírról, aki hallott róla, az sem tudja, hogy ki az a Schröder, legfeljebb annyit, hogy az illetőnek Németországhoz van köze.

Kilenc név áll a dísztelen, de viszonylag új sírkövön. Egy közülük Fritz Schröder tizedes, 1912. szeptember 12-én született, 1944. október 4-én esett el a tordai csatát követő visszavonulás során. Ennyi áll rajta, mégis elegendő, hogy a polgármestert, Gavrila Orost eksztázisba ejtse. „Amint megtudtam, hogy a német kancellár apja itt van elföldelve, azonnal megkezdtem látogatásának megszervezését.”

Az első látogatást 2001 szeptemberére tervezték, ekkor azonban közbeszóltak a merénylők. Egy hete érkezett a kancellárlátogatás híre, azóta lázasan készülődnek. Az út mentén, ahol a bukott SPD elnök elhalad, festik a kilométerköveket és az útpadkát, fehérre mázolják a villamos vezetékeket, és nyírják az út mentén a füvet. A háttérben a parasztok középkori lovasszekereiken szállítják haza a szalmát.

„Rekordot állítunk fel renoválásban, de megoldjuk”- véli Gavrila Oros. „A protokoll még nincs eldöntve”- sajnálkozik. Nagyon szívesen szólaltatná meg a fanfárokat is. Mindenesetre már tudomására hozták, hogy a Schröder csendben szeretné a sírt meglátogatni. Oda a sajtó képviselői sem kísérhetik el.

Oros lelkesedését nem lehet megfékezni. Legalább a templom harangjait szeretné megkondíttatni, és zászlók fognak az út mentén lobogni. Ez a látogatás mindent meg fog változtatni, ez a polgármester meggyőződése. Mezőcsánnak lesz német testvérvárosa, befektetők csábulnak majd ide, a környék jómódú, sőt talán gazdag lesz- álmodozik tovább.

„Itt senki sem fektet be. Ez egy paraszti falu - mondja egy kosár zöldséget cipelő falusi asszony fejét rázva. Igaza lehet. Itt a Kárpátok lábainál napraforgótáblák és kukoricaföldek között alig van autó, de annál több lovasszekér, melyeken nagy kannákban szállítják a tejet. „Schröder jön, és Schröder elmegy. Itt nem változik semmi”- mondja egy fogatlan paraszt a lovaskocsi bakjáról. Neki sietnie kell a mezőre, az idő jó, a termést be kell takarítani: ez a fontos.

"A Nyugat, Európa és Olaszország betegebb, mint én vagyok" - állítja a hét végén piacra dobott, talán hattyúdalnak szánt önvallomásában a rákbeteg Oriana Fallaci.

Az Oriana Fallaci intejúvolja Oriana Fallacit című könyvében a 74 esztendős, világhírű író-riporternő bevallja: a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után lemondott a gyógykezelésről, hátralévő idejét pedig annak kívánja szenteli, hogy ráébressze a világot "az iszlám gyarmatosítás" veszélyére.

Csakúgy, mint a New York-i és a madridi terrortámadás után kiadott kétségbeesett és keserű pamfletjében, Fallaci most is a nyugati demokráciák tehetetlensége miatt kongatja meg a vészharangot. Újfent kikel a liberális politikusok, az általa "intellektuális terrorizmussal" vádolt békemozgalmak és az "agymosott" baloldaliak engedékenysége ellen - akik szerinte akár azt is megengednék, hogy Oszama bin Laden Olaszországban éljen. Fallaci bírálatából kijut George W. Bushnak és John Kerrynek is. A szerző Európát - az ő szóhasználatában Eurábiát - a lángokban álló Trójához hasonlítja.

Az ön-élveboncolással most három-kötetesre bővült "Fallaciáda" alapvető mondanivalója, hogy szeptember 11-éve, megkezdődött a fordított keresztes háború, "amelynek célja a lelkünk meghódítása, civilizációnk és kultúránk eltörlése, és életmódunk felszámolása." Az idős riporternő a nyugati társadalmak passzivitását Európa világháború előtti sodródásával állítja párhuzamba.

Szintén a háború előtti idők sötét szellemiségére, konkrétan a zsidótörvények megszületésére irányuló akaratra hivatkoznak azok az emberi jogi szervezetek is, amelyek azonnal felhördültek Fallaci új, "iszlámellenes" írása miatt. Érvelésük szerint az írónő az arabok Európából való kiseprűzését sugalmazza, s hogy fellépése miatt a rasszizmus egyre elfogadottabbá válik Itáliában.

Fallaci öninterjúja a bírálatok ellenére is kirobbanó siker Olaszországban: a pénteken félmillió példányban standokra került könyvet négy óra alatt elkapkodták; az utánnyomás megkezdődött. A lelkes fogadtatás érthető, a túlnyomó többségükben háborúellenes olaszok hónapok óta a konkrét fenyegetettség tudatával élnek. Irakba küldött és gyakran harcba keveredő egységeik eddig húsz főt vesztettek, de volt két "civil" veszteségük is. Arab terroristák ugyanakkor folyamatosan újabb gyilkosságokkal, sőt olasz városokban végrehajtandó, tömegpusztító merényletekkel fenyegetőznek, mert Silvio Berlusconi kormánya nem hajlandó hazarendelni a csapatokat Irakból.A legújabb ultimátum hat nap múlva, augusztus 15-én jár le.

Róma, 2004. augusztus

Olyan rossz volt a házasságkötési statisztika az utóbbi években, hogy a nagyon kevés friggyel kezdődő 2004 nem hozott újabb negatív rekordot. Januártól májusig 13992 pár lépett anyakönyvvezető elé. Ez kevesebb ugyan az elmúlt év hasonló időszakánál, de más években még ennyi frigy sem jött össze az első öt hónapban. Magyarországon 1970-ben még százezer esküvőt jegyeztek be, a házasságok száma a rendszerváltásig hetvenezer, 1996-ban ötvenezer alá esett. A mélypontot 2001 jelentette 43500 hivatalossá tett párkapcsolattal.
A lanyhuló házasodási kedv és a csökkenő gyermekáldás között okozati összefüggés van: az élettársi kapcsolatokból egyre több csecsemő jön világra, de a születések teljes száma évről évre egyre alacsonyabb szintre kerül.
Az utóbbi időszak házassági statisztikáját a kerek év, 2000 uralja: valószínűsíthető, hogy több pár a XX. század befejezéséhez akarta kötni a nevezetes dátumot. Az esküvői lendületnek az ezredfordulóra meglett a böjtje: a háború után sohasem kötöttek olyan kevés frigyet, mint 2001-ben. Idén az első öt hónap 14 ezer alatti házasságkötésénél három esztendőé is rosszabb volt az elmúlt évtizedben. Hogy újabb negatív rekord következik-e, a nyári hónapok "frigytermésétől" függ: augusztusra nagyjából nyolcezer esküvőt terveznek az országban.
 
Neumann Ottó

Miért nem kap munkanélküliségi segélyt Hollandiában az a brit asszony, aki külszolgálatra odavezényelt férjét követte, ezért fel kellett adnia angliai állását? Miért nem kap tartózkodási engedélyt Franciaországban egy ott dolgozó német férfi nem EU-s állampolgár élettársa? Ilyen és ehhez hasonló ügyekkel foglalkozott eddig ez a szervezet, amely most telefonvonalán elsősorban az új tagállamok polgárainak bejelentéseit várja hasonló ügyekben.

Szeretnénk konkrét tapasztalatokat szerezni, például arról, hogy tudnak Franciaországban vagy bárhol másutt az unióban letelepedni a magyar állampolgárok – világosít fel készségesen a nemzetközi civil szervezet ügyeletese. Figyelemre méltó tehát, hogy nem személytelen üzenetrögzítő fogadja a hívást. Ezért tovább kérdeztünk: milyen konkrét segítséget tud nyújtani a szervezet a panaszosoknak. Az ügyeletes elmondta, hogy először ők is információkat szereznek, illetékes hivatalokhoz irányítják a panaszost, és ha kiderül, hogy tényleg jogsértésről van szó, bejelentést tesznek az Európai Bizottságnál.

Tehát nincs szó csodaszerről, egy telefonnal nem lehet elintézni a problémákat, de ha a bejelentéseket összegzik, és például az Európai Parlamenthez is eljuttatja az európai polgári akció szolgálat, talán van esély arra, hogy a tagállamok komolyabban veszik a jövőben uniós kötelezettségeiket.
 Keleti Miklós (Brüsszel)

Suciu Ladislaunak, Gyimesbükk alpolgármesterének apját még Szőcsnek hívták. Noha az RMDSZ-es elöljárót a községben mindenki Szőcs Lászlóként ismeri, keresztlevelében a Suciu név szerepel. A családnév románosított változata került fia irataiba is, aki azonban nemrég visszamagyarosíttatta nevét. „Apámék tizenketten voltak testvérek; tizenegyüket Szőcsnek, a tizenkettediket Suciunak hívták. Minket már hivatalból Suciuként vettek nyilvántartásba. A fiam viszont a minap két nap alatt elintézte, hogy visszanyerje eredeti családnevét” – magyarázta az alpolgármester. Elmondása szerint az eljárás egyszerű, és nem igényel különösebb kiadást: bizonyítékkal kell szolgálni az ősök nevét illetőleg. A helyi tanácsnál elkészül az új születési bizonyítvány, amely alapján ki kell cserélni a személyazonosságit és a többi hivatalos iratot is. Suciu Ladislau maga is követné fia példáját.

Görbe Vilmos, a Bákó megyei csángó település polgármestere lapunknak elmondta, az utóbbi időben mintegy tízen kérték nevük visszamagyarosítását. Az embereket közjegyzőhöz, majd a helyi tanácshoz irányítják, ahol megadnak minden segítséget ahhoz, hogy egy-két napon belül visszakapják apáik, nagyapáik eredeti nevét. „Többnyire a fiatalok kérik nevük visszamagyarosítását, ennek pedig egyszerű a magyarázata: az anyaországban kívánnak érvényesülni” – állítja Görbe.
Fordított esetről, amikor valaki a magyar nevét szeretné románosítani, a bükki községvezetők az utóbbi másfél évtizedben nem hallottak.
Szucher Ervin, Krónika

Luther 1512-től 1546-ig lakott a házban.

Míg azelôtt megfizethetetlenek voltak a briliánsok, s részben emiatt is fôleg középkorú és még idôsebb hölgyek viselték, addig ma már szexinek, fiatalosnak és megfizethetônek számítanak, s valóban, az átlagos kereset? embereknek is elérhetôek, a divatos hölgyek számára pedig nélkülözhetetlen kelléknek számítanak.

Hihetetlen méreteket öltött a gyémántok és briliánsok reklámozása, és a különleges rendezvényekre a vörös szônyegeken felvonuló elôkelôségek jóval több csillogó kis követ viselnek, mint azelôtt - mondja Melanie Flouquet, a JP Morgan bankház drágakô-szakértôje.

Valóságos nemzedékváltás ment végbe a drágakövekkel folytatott kereskedelemben is: a világ gyémántbányászattal foglalkozó legnagyobb cége, a dél-afrikai DeBeers a luxuscikkek forgalmazásával foglalkozó LVMH (Louis Vuitton Moe:t Henessy) vállalattal közösen az egykori vastagon páncélozott ajtók és plüss kárpitok helyett könnyed eleganciával berendezett boltot nyitott a londoni Old Bond Streeten, amely a haute couture és a drága ékszerek hazájának számít. A legkülönbözôbb korosztályt képviselô vásárlók nézelôdnek a boltban, ahol akár 1500 eurónál olcsóbban is kapható brill ékszer, s a drága kis köveket már nem is csak nemesfémbe foglalják, hanem például bôrszíjakra illesztik.

A város másik végén, Notting Hillben a Wint and Kidd boltban pedig csak a köveket kínálják azzal, hogy a vevô kívánságára, vele egyeztetve varázsoljanak belôlük különleges ékszereket.

És kirajzolódik még egy másik trend is. Igaz ugyan, hogy a legtöbb gyémántot még mindig férfiak vásárolják nôknek ajándékba vagy eljegyzésükhöz, de egyre gyakoribb, hogy nôk maguk vásárolnak maguknak gyémántot. Egy ékszereket forgalmazó cég reklámja egyenesen azt sulykolja, hogy a balkézen - amelyen Nagy-Britanniában és a világ számos más országában is a jegygy?r?t viselik - csillogó gyémánt gy?r? azt jelenti, hogy "mi", ellenben a jobb kézen lévô briliáns azt üzeni, hogy "én".