CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Hírek - események

2002. jĂşnius 05., szerda 02:59

Trianon-domb: Emlékezés a trianoni békediktátum 82. évfordulójára

Emlékezés a trianoni békediktátum 82. évfordulójára

- Azokhoz a nem is régmúlt időkhöz képest, amikor említése is veszélyes volt, ma már szabad Trianonról beszélni - hangsúlyozta beszédében dr. Szabady Balázs azon a megemlékezésen, amelyen a gyászos emlékű trianoni békeszerződés évfordulójára a MIÉP Soproni Szervezete kezdeményezésére létrehozott Trianon-dombon került sor.


Varga Tamás Gyóni Géza Dögmadarak versét szavalja

    2001. december 11-én ünnepélyes keretek között tették le annak az emlékműnek az alapkövét, amely hatvannégy sziklatömb – Magyarország történelmi vármegyéi – által közrefogott, az ide elzarándokolók által hozott maréknyi földből épülő dombból áll majd. A kör közepére kettős keresztet, és körbe magyar királyok szobrait  tervezik az emlékmű kigondolói.
    Az 1920. június 4-i trianoni békediktátumra való emlékezés egyben alkalma volt az első három – Győr, Sopron és Moson Vármegyét jelképező –sziklatömb– felszentelésének.

- Ma is vannak, olyanok, akik igyekeznek Trianont a történelemkönyvekbe száműzni és olyanok is vannak, akik magát a történelmet is szeretnék száműzni a gondolatokból - jelentette ki a megemlékező, pedig Trianon emlékezete nem csak történelmet és múltat jelent. Trianon igazságtalanságára való emlékezés nélkül jövőnk sincs - mondta Szabady Balázs. - Emlékeztető és figyelmeztető Trianon a jövőre nézve, hiszen Trianon 1920 óta is folytatódik a nemzet fokozatos önfeladásaiban és folyamatos visszavonulásaiban.

- Az a magyar, akinek Trianon fáj. - jelentette ki Visi Ferenc, a TrianonTársaság alelnöke, aki az I. világháborút lezáró, Magyarországot igazságtalanul sújtó döntést következményeiről szólva szenvedésről, megpróbáltatásokról, hontalanná tett milliókról, ma is vérző lelki sebekről beszélt, kijelentve, hogy akik ezt nem érzik, azok nem érdemlik meg, hogy a magyarsághoz tartozóknak mondhassák magukat.
A nemzettudat, a magyarságtudat, a közösségtudat kialakításának és megőrzésének fontosságáról is beszélt az elnök, hangsúlyozva, hogy az igaz történelem tanításával a nemzeti tudat erősítésével kell az utánunk jövő nemzedéket az igazság oldalára állítani, azért, hogy Európán is számon kérhessük Trianont.
- Az anyaországnak pedig az összmagyarság érdekét kell képviselnie, ellenkező esetben árulást követ el A bölcsek tudásán, a bátrak vitézségén, a hatalmasok igazságosságán és az igazak imádságán nyugszik a haza - jelentette ki.
    Dr. Grespik László magánemberként vett részt a rendezvényen. A jelenlévőkhöz szólva gyásznapnak nevezte 1920. június 4-ét, a világtörténelem számára is szégyenletes eseménynek a trianoni döntést. A minőséget magában hordozó másság tiszteletének fontosságát hangsúlyozta, abban az összefüggésében, amelyben a másság a nemzeti értékek tiszteletét jelenti. Egy 1999-ben megjelent írásából idézve a trianoni kényszer vitatandóságáról szólt. Kifejtette: A nemzetközi közjog gyakorlat ismer olyan jogeseteket, mikor néhány évtized alatt egy ország elbirtokol egy területet a szomszédos országtól, de irányadó az "emberemlékezet óta való" birtoklás az elbirtoklásnál. Ezen kifejezés tartalmát egy konkrét ügyben 99 évben határozta meg a bíróság. Márpedig 1920+99=2019…, tehát, még 20 évünk van a trianoni békediktátum minden célszerű és üdvös eszközzel való vitatására, hatályon kívül helyezésének kezdeményezésére. Ilyen jogi eszköz volna, ha a nemzetközi bíróság előtt kül- és belpolitikai egyeztetések után, a politikai és népakarat egységével Magyarország előterjesztené igényét, pl. az elbirtoklás meg nem történtére, a semmisségre, a kényszerre, a fenyegetésre, a nemzetközi jogi helyzet utólagos jelentős megváltozására, természeti egységességére hivatkozással. Mindehhez szerencsés kül- és belpolitikai helyzet és véghezvivő emberek is kellenek.
 

Hangsúlyozta: természetesnek kell vetetni a világgal a trianoni kényszer tarthatatlanságát. Abnormális az, hogy ha valaki felveti a trianoni döntés kulturált, békés és igazságos revizíójának kérdését rögtön támadások érik bel- és külföldön. A szent-korona eszme az, amelynek az aktualizálásával Magyarország eredményt érhetne el a trianoni kényszerrel szemben, jelentette ki a szónok, aki szólt az európai államok Magyarországgal szembeni akkori és mai felelősségéről is.
 

Az első, Trianon-dombon helyet kapott vármegyék sziklatömbjeinek felszentelését megelőzően dr. Eőri Teréz Juhász Gyula Trianon című versét szavalta el.

té

Kapcsolódó cikk, amelyben Juhász: Gyula Trianon című verse is olvasható:

"Amíg magyar lesz és emlékezet" - a trianoni békediktátum évfordulóján