CyberPress.Sopron

     “BETŰ ÉS LÉLEK” címmel konferenciát rendezett a Széchenyi István Városi Könyvtár, az Internet Sopron Egyesület, a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) és Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a Széchenyi István Városi Könyvtárban szeptember 7-én, szombaton. A gondolatkört a Magyar Olvasástársaság az Írásbeliség Világnapja és a közgyűjtemények 200 éves évfordulója, az Internet Sopron Egyesület a magyarlakta területek szebbnél szebb gyermekrajzokban is megmutatkozó népmese iránti szeretete, a Széchenyi István Városi Könyvtár pedig a szeptember 8-ához fűződő jeles események oldaláról közelítette meg.
 

Tengerdi Antal alpolgármester köszöntője

    Az Írásbeliség Világnapja szeptember 8-a az UNESCO ajánlása nyomán, 1976-tól. Magyarországon először a Magyar Olvasástársaság emlékezett meg róla 1996-ban.
 

Szemerey Tamás: Az ágfalvi csata történelmi háttere

    Sopronban a Széchenyi István Városi Könyvtár Kurucdombi Fiókkönyvtárában kezdődtek a szeptember 8-ához kapcsolódó programok, programsorozatok a “BETŰ ÉS LÉLEK” gondolatkör jegyében, attól a felismeréstől indíttatva, hogy nekünk többszörösen kiemelt jelentőségű ez a nap: az Írásbeliség Világnapja mellett Kisboldogasszony ünnepe - Szűz Mária születése napja a keresztény hagyomány szerint -, továbbá az ágfalvi csata emléknapja: 1921-ben ezen a napon halt hősi halált Machatschek Gyula erdőmérnök- és Szechányi Elemér bányamérnök hallgató a második ágfalvi ütközetben. Mindezeket összekapcsolva 1999-ben a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével közösen három hetes nyári tábor keretében készítettük fel a gyerekeket a háromszoros ünnep hátterének megismerésére. Akkor került az érdeklődésünk középpontjába a kurucdombi Szent István templom árkádjai alatt álló szoborcsoport: államalapító Szent István királyunk – aki az írásbeliséget intézményesítette hazánkban, és felajánlotta a Szent Koronát Szűz Máriának – védelmezően karolja át az ágfalvi csata hőseit. Ennek kapcsán fedeztük fel, hogy szeptember 8-a egyben a Szent István plébániatemplom felszentelésének ünnepe is, és külön megemlékeznek Orowitsch Ferenc püspöki tanácsos plébánosról, akinek az irányításával a templom felépült 1939-43 között.
 

Dr. Gereben Ferenc: A határainkon túli magyarok olvasási szokásai

    Első évünk központi gondolata a Szent István király intelmeiből származó “Sis honestus” (Légy becsületes), Dr. Drávai István gyermekgyógyász, akkori KÉSZ-elnök kezdeményezésére. Felismerésünk: a gyerekek különösen fogékonyak a városunkhoz és környékünkhöz fűződő mese- és mondavilágra. Így hát a következő nyár három hetében Sopron és környéke mese- és mondavilágát dolgoztuk fel, majd ősszel helytörténeti vonatkozású vers- és prózamondó versenyt rendeztünk. 2001-ben továbbléptünk: természeti értékeinkre is felhívtuk gyermekeink figyelmét. Ekkor már a Városi Könyvtár új igazgatója, Horváth Csaba vette át a leköszönt KÉSZ-elnök helyét a közös munkában, aminek eredményeként a fiókkönyvtári több hónapos aprómunka után az ideiglenes helyére költözött Városi Könyvtár adott helyet vers- és prózamondó, valamint háromgenerációs csapatversenyünk döntőjének a “TITOK ÉS VARÁZSLAT” gondolatkör jegyében. Eközben fedeztük fel, hogy szeptember 8-ához kapcsolódik a “Cantata profana” is, mégpedig kétszeresen: 1980-ban ezen a napon került felavatásra az akkori Erdészeti és Faipari Egyetem - ma Nyugat-Magyarországi Egyetem - főépületének első emeleti folyosóján Szervátiusz Jenő domborműve: az 5,75 méter x 2 méteres juharfa, festett fafaragás a hozzá tartozó két 1,5 méter x 1 méteres táblával, amelyeken a “Cantata profana” kolindájának kezdő és befejező sorai olvashatók, stilizált székely rovásírásra emlékeztető betűkkel. Bartók Béla pedig 1930. szeptember 8-án, éppen 50 évvel Szervátisz Jenő domborművének felavatása előtt tett pontot “Cantata profana” című, kettős vegyeskarra, tenorszólóra, baritonra és zenekarra írt művének végére.
 

Földes Tamásné: Az Írásbeliség Világnapja Sopronban

    Az idei évben a közgyűjtemények bicentenáriuma motiválta ünnepi készülődésünket. 1802-ben Széchényi Ferenc a nemzetnek adományozta Nagycenken őrzött értékes gyűjteményét azzal a céllal, hogy megalapítsa az ország múzeumát “nemzetünk pallérozására, anyai nyelvünk virágzására s hazánk történeteinek igaz ösmeretére vezető útnak feltalálására”. A mintegy 17.000 kötetes nagycenki kastélykönyvtárával (ebből 13.000 nyomtatott könyv, 1.200-nál több kéziratos mű, sokszáz térkép és metszet) és érmekből álló hungaricum-gyűjteményével megalapítója lett az Országos Széchényi Könyvtárnak - Bibliotheca Széchényiano Regnicolaris -, ez pedig alapintézményévé vált az 1808-ban életre hívott Magyar Nemzeti Múzeumnak. Az így megszületett Magyar Nemzeti Múzeum fölvállalta a nemzet történelmének tárgyi, írásos dokumentumainak gyűjtését és őrzését. Széchényi Ferenc kezdeményezése számos követőre talált. Mindenekelőtt felesége, Festetich Julianna grófnő ajánlotta föl ásványgyűjteményét, s ezzel megvetette a természettudományi tár alapját. 1819-ben Széchényi Ferenc gróf a soproni Széchenyi palotában őrzött 10.000 kötetes könyvgyűjteményét is a nemzetnek ajándékozta. Erre emlékezve városunk közgyűjteményeire épülő Activity-stílusú megmérettetésre hívtuk az általános iskolásokat és a középiskolásokat a Kurucdombi Fiókkönyvtárba “HOGY A HÁLA ÉRZETE FELEDÉSBE NE MENJEN” mottóval.
 

Horváth Csaba: Közgyűjtemény-történet Sopronban

    Még tavaly, az Olvasás Évében a Magyar Olvasástársaság bejelentette, hogy 2002-ben Sopronban a Széchenyi István Városi Könyvtárban tartja országos kihelyezett megemlékezését az Írásbeliség Világnapján annak tiszteletére, hogy gróf Széchényi Ferenc a városunkban levő palotájából is jelentős könyvállományt ajándékozott a nemzetnek. Ugyancsak az Olvasás Évében az Internet Sopron Egyesület kiadásában megjelenő cyberpress.sopron.hu internetes közéleti magazin  főszerkesztője, Tóth Éva kezdeményezésére “HETEDHÉT ORSZÁGON TÚL” címmel internetes népmese-illusztráló pályázatot írt ki, amelynek zsűrizésében a Magyar Olvasástársaság meghatározó személyiségei - egyben az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai -, a technikai háttérmunkálataiban pedig a Széchenyi István Városi Könyvtár dolgozói is részt vettek. Így született a közös szervezésű konferencia gondolata, amelynek fénypontjaként kiállítás nyílik a konferenciának helyet adó Széchenyi István Városi Könyvtárban, és ekkor kerül sor az ünnepélyes díjátadásokra is a nemzetközi zsűri jelenlétében. A rajzpályázatot megnyitó Dr. Bartos Éva ünnepi beszédében összekapcsolta a “BETŰ ÉS LÉLEK” gondolatkört is a rajzpályázat és a konferencia mezsgyéjén:
 

Dr. Bartos Éva megnyitja a Hetehét országon túl internetes rajzpályázat munkáiból nyílt kiállítást

    “Egy csodálatos kiállítás képei előtt állunk. Ha képes volnék én is zenébe önteni a képekkel kapcsolatos érzéseimet, mint Muszorgszkij, akkor most csengő-bongó gyönyörű muzsika töltené be a termet. Ehelyett azonban csak a lelkemben szól az öröm zenéje, mint - gondolom - mindannyiunknak, hiszen szívet-lelket gyönyörködtető az az élmény, amelyben itt és most részünk van. “Betű és Lélek” jelöli ki a mai konferencia életünk, emberi létezésünk két lényegi, meghatározó elemét. A betűnek a lelken keresztül vezető útját járták be a rajzpályázaton részt vett gyerekek százai, hiszen a mesevilág műremekeit elolvasva teremtették újjá fantáziájukban annak tartalmát, s elevenítették meg számunkra gazdag, változatos szín- és formavilággal. A megelevenedő képekben a mese varázsa mellett saját kis lelkük egy-egy darabkája is megörökítődött észrevétlenül, s ez a kettős hatás ejt rabul valamennyiünket. Bejárjuk velük hetedhét országot, elvisznek minket az üveghegyen innen és az interneten túlra, hogy elvarázsoljanak minket. Hogy bebizonyítsák mindannyiunk számára, hogy a 21. században is kreatív, a szépségre, a művészetre, az igaz értékekre fogékony tud lenni minden gyermek, ha ehhez megfelelő ösztönzést, indíttatást kap a vele egy hullámhosszon lélegző szeretettel és felelősséggel teljes felnőttektől. Köszönet tehát a rajzpályázat szellemi megálmodóinak és technikai akadályokat nem ismerő megvalósítóinak, a gyerekek részvételét segítő szülőknek, pedagógusoknak, könyvtárosoknak, és természetesen a főszereplőknek, a meséket életre keltő gyermekeknek. Ennek a pályázatnak mindannyian a nyertesei vagyunk, rajzolók és nézők, mert élményekben gazdagodhatunk, lélekben szépülhetünk. Köszönjük!”
 

Tengerdi Antal alpolgármester, a pályázat  fővédnöke átadja a díjakat, Első helyezettek: Rizsányi Kata Szekszárdról

és Batta Eszter Budapestről

    Sajátos lélekközlésről, a körülöttünk gyűrűző ünnepeinkről szépségéről, fontosságáról beszélt a konferenciát megnyitó Tengerdi Antal alpolgármester. A konferencia előadói körüljárták ünnepköreinket. Szemerey Tamás egyetemi tanár, aki az ágfalvi csata történelmi hátterét világította meg, így indította döbbenetes tényfeltáró előadását: “Műszaki pályán, a technológia tanszéken tanítok, de talán nem baj, ha kiderül, hogy a műszakiak is olvasnak”, majd lexikonszövegeket és hivatalos jelentéseket ismertetett az ágfalvi csatára vonatkozóan, összevetve belőlük a tárgyi tévedéseket. Dr. Gereben Ferenc olvasásszociológus a határainkon túli magyarság olvasási szokásait elemezve beszélt identitástudat és olvasáskultúra összefüggéseiről. Földes Tamásné oktatási referens Kosztolányit idézve elmélyedt “BETŰ ÉS LÉLEK” gondolatkörben, körüljárta a szeptember 8-ához kapcsolódó ünnepköröket és áttekintette eddigi ezirányú tevékenységünket. Tóth Éva az internetes népmese-illusztráló pályázatról tartott beszámolójában szólt arról, hogy az internetet a kultúra, az értékmegőrzés és -továbbadás eszközévé lehet és kell tenni. Dr. Nagy Attila összefoglalója a hozzászólások után ugyancsak az ünnepek jegyében fejezte ki reményét az olvasáskultúra jövőjét illetően.
 

Dr. Nagy Attila összefoglalója

    Drámai erővel hatott a konferenciát megnyitó iskolatörténeti paródia a 150. évfordulóját ünneplő Széchenyi István Gimnázium diákjainak előadásában - Szabó Miklós igazgató rendezésében -, és hangulatilag is felkészítette a résztvevőket egy sajátos lélekközlés befogadására. A helyzetkomikum teljes tárházát felvonultató hangulatos pantomim nemcsak az iskolák, hanem a közgyűjtemények hányatott sorsát, kiszolgáltatottságát is mesterien érzékeltette. Ezt az érzést vitte tovább és tette ünnepélyessé Nagy László “Adjon az Isten” című költeményének előadásával Németh Éva versmondó.
 

Iskolatörténet görbetükörben - A Széchenyi István Gimnázium története a diákok előadásában

    Ezeket az érzéseket öntötte szavakba Horváth Csaba könyvtárigazgató a soproni közgyűjtemények történetét vázoló előadásában. “Habent sua fata libelli” (A könyveknek megvan a maguk sorsa) - idézte a közismert mondást. Csak reménykedhetünk, hogy a közgyűjteményeknek, a közjót szolgáló egyesületeknek, társaságoknak is megvan a maguk sorsa, és jó kezekben van. “Nem olyan könnyű az Isten tenyeréről leesni” - szoktuk bíztatni egymást.

Kapcsolódó cikkek, oldalak

Hetedhét országon túl  - internetes rajzpályázat
"Hogy a hála érzete feledésbe ne menjen"
"Hogy a hála érzete feledésbe ne menjen" - adalékok a Kurucdombi Fiókkönyvtár vetélkedőjéhez h
"Titok és varázslat" vers és prózamondó verseny