|
Szivattyúzzon, zsilipeljen, keltsen örvénylést!
Szivattyúzzon, zsilipeljen, keltsen örvénylést!
A vízgazdálkodás, az ember és víz kapcsolatának tárgyi, képi emlékei,
hangarchívum, interaktív élmények, űrfotó az esztergomi Vízügyi Múzeumban
A közelmúltban a Magyar
Hidrológiai Társaság Soproni területi Szervezetének meghívására Sopronban
járt Fehér László, a Vízügyi Múzeum igazgatója, akit, –– miután
a Vízügyi Múzeum híre már az országhatárokon is túljutott –, úgy gondoltuk,
hogy megkérjük arra, hogy a cyberpress olvasóinak mutassa be az intézményt.
- A Vízügyi Múzeum és kiállítás Esztergomban, a Duna Múzeumban található.
A Duna Múzeum tulajdonképpen egy felvett név, hivatalos neve Magyar Környezetvédelmi
és Vízügyi Múzeum, ez utóbbi egy nagyobb közgyűjteményi szervezeti egységhez
tartozik, amelyet Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjteménynek hívnak
- magyarázza elöljáróban Fehér László, aki ez utóbbi nagyobb egységnek
a vezetője.
-
A Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum, amelynek
Kaján Imre a vezetője, és amely a vízügyi emlékhelyek hálózatának központja
- Esztergom egyik legszebb barokk épületében kapott helyet.
-
A ház már a XVIII. században is kiemelkedő jelentőségű
és díszű épület volt, érdekessége, hogy 1790. február 20-án, II. József
halálának éjjelén, útban Bécsből Buda felé itt őrizték a magyar királyi
koronát egy éjszaka idejéig, ugyanis ott állt meg a díszes bandérium.
-
A Múzeum 1980. október 31-én nyitotta meg kapuit
a közönség előtt. Jelenleg a Víz-idő állandó kiállításával várja látogatóit,
egy olyan tárlattal, amely a vízgazdálkodás, a víz és ember kapcsolatát
több síkon tárgyalja: az árvízvédelem, a vízellátás, csatornázás témaköre
követhető nyomon – és ami különlegessége a múzeumnak – interaktív módon
is szemlélhető.
- A vízgazdálkodást a mai hazai múzeumi struktúra lehető legkorszerűbb
formájában próbáljuk bemutatni, nem adatokkal és ténysorozatokkal, hanem
személyesen szerezhető élményekkel, hangulatokkal; mozgatható, működőképes,
a víz különböző mechanikai tulajdonságait a gyakorlatban szemléltető és
kipróbálható formában visszük közelebb a tudományosságot a látogatókhoz.
Gyerekeknek – az óvodáskortól a középiskolás
korig – felnőtteknek egyaránt szól a tárlat, ahol pancsolás közben
a víz tulajdonságaival kapcsolatosan maradandó tapasztalatokat lehet szerezni:
szivattyúzni, zsilipezni, örvényt kelteni. A kiállítás egyik jellegzetes
darabja a jó félszáz négyzetméternyi, üveggel borított, Kárpát-medencei
űrfotó, amelyen a gyerekekkel együtt felnőttek csúsznak-másznak, kezükben
nagyítóval keresik a falvakat, városokat. A balatoni autópálya, a magyarországi
folyók, tavak, a nagycenki hársfasor, a kastéllyal mind megtalálható rajta.
Sorok állnak a helikopterablaknál is – ezek képernyők, amelyeken DVD-filmek
futnak – amelyeken át a közelmúlt leglátványosabb légi felvételeit láthatják,
árvizekről, tavakról, folyókról.
- Vízzene és megannyi egyéb élmény várja a múzeum látogatóit, amelyek
mögött munkatársai kemény és komoly munkája áll, az amely érdemessé tette
a múzeumot arra, hogy 2002. május 18-án a Múzeumi világnapon az intézmény
elnyerje az Év Múzeuma 2001 díjat.
- Ez egy nagyon nagy megtiszteltetés számunkra és visszaigazolása annak,
hogy az a munka amit ott végzünk, jó, hasznos és szükség is van rá.
Egyébként az év európai múzeuma pályázaton a legjobb 12 között van
a mi intézményünk. Ez utóbbinak májusban lesz az eredményhirdetése; az,
hogy egyedüli magyar múzeumként a legjobb 12 között szerepelünk, már jelez
valamit: hogy a munkánk, tényleg nem volt hiábavaló
- Vízügyi Múzeum: mit gyűjtenek – szokták kérdezni – vizet palackokban?
- A vízgazdálkodás, tárgyi, képi emlékeit, hagyatékát, fotókat, képeket
talál nálunk a látogató. Hangarchívumunk szintén nagyon gazdag, több mint
200 vízügyi szakemberrel készítettünk életút interjút. Talán nincs még
egy olyan szakma az országban, amelynek jeles képviselői ilyen hatalmas
és gazdag hangfelvételt adtak volna.
- Legrégebbi tárgyaik, dokumentumaik?
- A könyvgyűjteményünkben van egy Ptolemaiosz-atlasz, ami az ezerötszázas
évek elejéről származik; a fényképgyűjteményünkben a XIX. század végéről
származó felvételeink vannak.
A dokumentumaink között nagyon érdekes, hogy – a Magyar Tudományos
Akadémia és a Nemzeti Múzeum után – az országban a harmadik legnagyobb
Széchenyi-iratgyűjtemény nálunk található, amelynek a katalógusát már több
mint egy évtizede megjelentettük.
A könyvek közt igen értékesnek számít Marcieu-nek az 1726-ban Amsterdamban
megjelent, Duna monográfiája. A teljes, gyönyörű metszetekkel, térképekkel
illusztrált hat kötetet a ' 80-as években vásároltuk meg nem kis összegért
a gyűjtemény számára.
A térképgyűjteményünk talán a legrégebbi, de ehhez hozzá kell tenni
azt is, hogy a mi múzeumunk 1973-ban, alig 30 éve alakult, amikor a régi
tárgyak már valamelyik közgyűjteménybe javarészt mind bekerültek.
Természetesen felsorolni csak keveset lehet, mindabból,
ami a gazdag gyűjteményt alkotja, és amit a múzeumban a látogatók láthatnak,
hiszen – gyűjtőkör tekintetében – a vízgazdálkodás valamennyi területe
a Vízügyi Múzeumhoz tartozik.
A Múzeum gyűjteményei statisztikai számadatokban:
Tárgyi gyűjtemény : 16.497 db
Írott dokumentum: 25.150 db
Fotó- film és hangtár: fotonegatív 14.931 db, diapozitív 380 db,
mozgófilm 11.420 db,
video felvétel 34.843 perc, hangfelvétel 45.600 perc
-
Adattári gyűjtemény 112.804 db
Könyv 9.935 db
Periodika 330 db
Térkép 2.094 db
Részletes és további, a Vízügyi Múzeummal kapcsolatos információk, tudnivalók
a múzeum rendkívül igényes honlapján is megtalálhatók www.dunamuzeum.org.hu
találhatók, ahonnan a cikk illusztrációi is származnak, és amely oldalak
böngészése (is) bizonyára kedvet ad ahhoz, hogy akik Esztergomban járnak,
ne kerüljék el a Kölcsey u. 2. szám alatti Duna Múzeumot.
T.É.
Kapcsolódó cikk:
Vízgazdálkodás
és politika - egymásrautaltak, vagy természetes szövetségesek ?
|