|
Ünnepségek Sopronban
Hűség-kút avatás, Díszterem-átadás,
a Soproni Ünnepi Hetek megnyitója
Gazdag programmal teli, mozgalmas napban volt részük
a soproniaknak június 20-án, amikor a város hűségét jelképező díszkút avatása,
a Soproni Ünnepi Hetek rendezvény-sorozat ünnepélyes megnyitója, a Városháza
századelőt idéző felújított nagy üléstermének átadása követte sorban egymást.
Hűségkút-avatás
A Várkerületen felállított Hűség-kutat Kalmár István
alpolgármester köszöntőjét, majd Kubinszky Mihály professzor, a soproni
Városszépítő Egyesület elnöke ünnepi beszédét és Kiss Péter, a Miniszterelnöki
Hivatalt vezető miniszter szavait követően, a nemzetiszínű szalag átvágásával
avatták fel.
A polgármester és a város köszönetét tolmácsolva,
Kalmár István emléklapot nyújtott át, a díszkút megvalósulásában közreműködőknek.
A díszkút alkotója: Soltra E. Tamás szobrászművész,
az építészeti tervezést Vajda Géza és Fekete Szilárd végezte; kivitelezés-kőmunkák:
KÖH Soproni Építésvezetősége, Weinacht József, Faragó János; kivitelezés-bronzmunkák:
Szabó Öntészeti Kft., Gábor József; Víztervezés: Aqua Filt Víz- és Uszodatechnika,
Kadnár Béla; világítástervezés: Zsámboki és Társa, Török Zoltán; térrendezés:
Strabag Rt., Horváth László.
A rendezvényen Bács Ferenc, Jászai-díjas, érdemes művész Sarkady Sándor Laudatio Scarbantiae-Sopron dicsérete versét szavalta, Sopron himnuszát a Liszt
Ferenc Pedagógus Énekkar (vezényelt Dárdai Árpád), és a Juventus Koncert Fúvószenekar( Dr. Friedrich András vezényletével) adta elő.
Kubinszky Mihály professzor, a soproni Városszépítő
Egyesület elnöke
" Ünnepet ülünk, a Soproni Városszépítő Egyesületnek is ünnepét -
kezdte ünnepi beszédét Dr. Kubinszky Mihály professzor.
Mert, miként a kút talapzatának írása is tanúsítja,
ez a szobor hatású díszkút a Városszépítő Egyesület kezdeményezésére épülhetett
fel. A városnak e pontján évtizede seb tátongott, most begyógyult. Az elmúlt
60 évben ekkora emlékmű Sopronban nem épült, hálásak vagyunk érte.
A köszönet elsősorban Langer Gyögy Urat illeti,
aki rendületlenül buzdított és küzdött ennek a megvalósításáért. Az ő elképzelése
az, ami megvalósult. Köszönet illeti Szájer József Urat, városunk országgyűlési
képviselőjét, aki 2001. évben, amikor a népszavazás 80. évfordulóját ültük
biztosította a munkák pénzügyi fedezetét, és kormányrendelet megerősítette
Sopront a hűség városának rangjában. Köszönet illeti Soltra Tamás szobrászművészt,
aki az Egyesület első elképzeléseit megjelenítő vázlatoktól a megvalósulásig
az alkotó szerepkörében dolgozott. Köszönet illeti Fekete Szilárd építészt,
aki a díszkutat méltó építészeti miliőbe helyezte.
Köszönet illeti Walter Dezső polgármester Urat,
aki nagyvonalúan vállalta a munkák kivitelezéséhez még hiányzó összegnek
a biztosítását, ami több volt még, mint az összes költség fele. És köszönet
illeti mindenekelőtt is mindazokat, akik két kezük munkájával megvalósították
ezt a szép díszkutat, a Faragó János és Zsolt kőfaragómestereket, a bronz
öntőit, Weihnacht József urat az építésvezetőt.
A díszkút állítása-építése az 1921-es népszavazás
80. évfordulója alkalmából lett elhatározva. Annak állít emléket, hogy
a város és környéke lakossága magyarnak vallotta magát Az a lakosság, amely
nagyobb hányadban német anyanyelvű volt, de hazájának Magyarországot tartotta.
Időszerű intő példa ez ma, amikor küszöbön áll belépésünk az Európai Unióba,
melynek egy részével akkor hadakoztunk, másik részétől akkor elszakadtunk.
Arra int, hogy mi, akik Európa közepén élünk, földrajzi logika és történeti
értékek alapján ehhez a nagy kontinenshez kötődünk, de magyarságunkat akkor
is meg fogjuk őrizni, ha nyaralni a tengerre és bevásárolni Bécsbe megyünk.
Az otthonunk: Európa lehet, de a hazánk az, ahol
Széchenyi István, Eötvös József, Arany János, Petőfi Sándor és Bartók Béla
éltek. Liszt Ferenc tükrözi leghívebben ezt a látszólagos kettősséget:
ez a nagy európai mindig is magyar és soproni maradt.
A megfontoltan hazájára szavazó hazafit híven
tükrözi a szobor.
A középkorra emlékeztető alak is a város polgárságának
a hűségére emlékezet. A hűségre, mellyel 1277-ben fiait is feláldozta Ottokár
cseh királynak, semmint megtagadta volna a város megnyitását IV. László
magyar király előtt.
A szobornak ez az alakja a nehéz elhatározásnak
bronzba öntött tragikuma. A harmadik alak pedig azt mutatja, hogy a mi
nemzedékünk is milyen nehéz történelmi időket élt meg, a város közelében
négy évtizedig húzódó vasfüggöny szögesdrótját vágja át a szabad világ
felé törtető asszony. A helyzet fordítottnak tűnik, mint hétszáz évvel
korábban, mégis hasonló: most a magyarság nevében Sopron Európához volt
hűséges.
Ezzel a kör bezárul, nemcsak a szobron, ezen
a nagyszerű alkotáson, de városunknak a hűség jegyében álló kapcsolatait
tekintve is, Soproni polgártársaim, becsüljük meg ezt a kutat, ezt a szobrot.
Eszméit, művészetét, köveit, bronzát, az embereket, akik elképzelték, megfaragták,
öntötték, környékét rendezték. Ez a díszkút a mienk, soproniaké, a mi hazaszeretetünk
kőbe faragott tanúságtétele. S mivel a történelem évszázadai során, melyekre
emlékeztet, ez a város mindig Istenhívő volt, nagyon kérem a városplébános
Urat és a lelkész urakat, kérjék a kútra Isten áldását."
- mondta ünnepi beszédében Kubinszky Mihály professzor.
Kiss Péter miniszter a város és a térség Európai
Unióban betöldendő szerepére, az uniós lehetőségekről és feladatokról beszélt.
Kiss Péter kancelláriaminiszter
A kutat a római katolikus egyház képviselője, Sopron
városplébánosa szentelte fel, valamint a soproni evangélikus egyház lelkésze
áldotta meg.
Horváth Imre városplébános
A rendezvényen részt vettek az 1921. évi népszavazásban
résztvett települések polgármesterei, Sopron több testvérvárosának, pertnetvárosának
küldöttségei, soproni polgárok. Ez utóbbiak egy csoportja a miniszteri
köszöntő ideje alatt magasba emelt transzparensen mondott köszönetet az
Orbán-kormánynak a díszkutért.
A Városháza felújított Díszterme
A soproni Városházán a felújított Díszterem átadási
ceremóniája során Velledits Lajos festő-restaurátor számolt be a nagy ülésterem
helyreállítási munkálatairól. A történeti visszatekintést követően, szólt
a közgyűlési terem 1999-es helyreállítási terveiről, majd a tényleges helyreállítás
részleteiről.
Dr. Tölli Katalin aljegyző, Hruby József és Kalmár
István alpolgármesterek,
Velledits Lajos festő-restaurátor, Hanzséros Ágnes
főtanácsos
A terem újbóli használatbavételéhez számtalan műszaki és restaurátori feladatot
kellett megoldani. A Thonet-padsorok átrendezésre kerültek. Az elképzelések
szerint a testület munkáján kívül a reprezentatív esküvők, vagy rendezvények
megtartására is lehetőséget ad majd a terem, amit a padok bonthatósága
és a sima parketta szolgál. restaurálási feladatot adtak a padsorok, az
ólomüveg ablakok, valamint a tölgyfaajtók is.
2002. szeptemberében kezdődött meg a tényleges helyreállítás,
a terem stukkóinak restaurálása 2003. januárjában indult. A cél a XIX.
századi harmónia visszaállítása volt. A rendelkezésre álló színekből és
motívumokból, Sterbencz Károly ornamentális keretezésű figuráiból, az oldalfalak
betétmezőinek mélyvörös színeiből, valamint az újabb kori tagozatszínekből
rekonstruálták a terembelsőt, amelyben a vörös betétmezők megjelenése ünnepélyes
jelleget adott a teremnek. Számtalan műszaki és restaurátori feladatot
kellett megoldani, amelyek során a funkciókat az esztétikai szempontokkal
kellett összhangba hozni, úgy hogy minden építési munkát, és minden berendézi
tárgyat restaurátori kontrollnak vetettek alá - mondta Velledits Lajos.
A restaurálási munkálatokban résztvevőknek emléklappal
köszönte meg munkájukat Sopron városa.
A Soproni Ünnepi Hetek megnyitó-ünnepsége
A Díszterem avatását követően került sor a soproni
Fő téren felállított színpadon a Soproni Ünnepi hetek ünnepélyes megnyitójára,
amelyen Kalmár István alpolgármester köszöntőjét követően Szilágyi Tibor
színidirektor olvasta fel Walter Dezső polgármester soproniakhoz intézett
levelét.
Szilágyi Tibor színházigazgató
Tisztelt Soproni Polgárok!
Barátaim!
Kedves Vendégeink!
Ha kívánhatnék valamit, azt kívánnám, hogy ott álljak most Önök előtt
és a negyvenhatodik Soproni Ünnepi Hetek megnyitója alkalmával hangosan
mondjam: büszke vagyok a szülővárosomra, büszke vagyok Sopronra!
Keresem a szavakat, mert e levél helyett jobb lett volna megszorítani
az Önök kezét, jobb lett volna együtt ünnepelni a Hűségkútnál, végig sétálni
a Vársétányon, kortyolni egy jót a Kékfrankosból, s szerettem volna megmutatni
gyönyörű Városházánk felújított Dísztermét is.
Szerettem volna a Fő téren Önök mellett állni és örülni ennek a
szép napnak. Jó lett volna együtt köszönteni az ünnepi hetek kezdetét,
házigazdaként üdvözölni burgenlandi szomszédainkat, a hozzánk visszatérő
barátainkat és a városunkba érkező látogatókat.
Sajnos azonban a betegségem akadályoz még abban, hogy otthon, Önökkel
együtt lehessek.
Ezért e levélben, mint a város polgármestere üzenem és kérem: legyünk
büszkék a hagyományainkra, az ünnepeinkre, legyünk büszkék Sopronra!
Legyünk büszkék értékeinkre, hiszen mindaz, amit Sopron város évszázadokon
át a magyar és az európai kultúrának adott, méltán példa értékű.
Tisztelt soproni polgárok, kedves Barátaim!
Néhány hónappal ezelőtt, tavaly decemberben, a Hűség Napján ünnepeltük
Sopron Szabad Királyi Várossá nyilvánításának hétszázhuszonötödik évfordulóját.
Annak az eseménynek az évfordulóját, amikor a bátor és büszke soproni polgárok
tettei következményeként IV. László király olyan kiváltságokat adott a
városnak, melyek több évszázadra kijelölték a fejlődés útját. Szintén a
Hűség Napján tisztelegtünk büszkén és emelt fővel a Népszavazás nyolcvanegyedik
évfordulója előtt. S nemsokára itt van augusztus hónap, amikor is az 1989-es
határáttörésre emlékezünk a Páneurópai Piknik alkalmával. Ezek mind példaértékű
cselekedetek voltak, mellyel városunk beírta nevét hazánk és Európa történelmébe.
De mit üzen nekünk a jövő?
A jövő üzenete, hogy hamarosan gazdasági és politikai értelemben
is újra részévé válunk Európának, hiszen Uniós tagságunkkal visszatérünk
oda, ahová mindig is tartoztunk, Európába.
Nekem, akinek évszázadok óta itt él a családom ebben a városban,
ez egy különös jelentőséggel bíró, örömteli esemény lesz, hiszen Sopron
történelme, kultúránk, gazdaságunk, személyes, emberi kapcsolataink ezer
szállal és ezer esztendeje kötnek bennünket Európához.
Hiszem, hogy visszanyerjük természetes közegünket, s Sopron végre
újból összekötő kapoccsá válik hazánk és Ausztria között, s reményeim szerint
városunk megint a természetes régió központja lehet.
Ez kell, legyen a mi célunk, a mi jövőnk, de tudnunk kell, hogy
az Európai Unióban csak olyan nemzet lehet sikeres, amelyik önmagát becsüli,
amelyik erős és felkészült, amelyik ápolja hagyományait és büszke az értékeire,
kultúrájára.
Most, Európába való visszatérésünk előestéjén, a negyvenhatodik
Soproni Ünnepi Hetek megnyitóján ezért minden soproni polgárnak azt üzenem:
legyünk büszkék városunkra, a hagyományainkra, kultúránkra és minden erőnkkel
ápoljuk azt!
Tisztelt Vendégeink!
Köszönöm, hogy ellátogattak hozzánk, bizonyos vagyok abban, hogy
az ünnepi hetek rendezvényein találnak majd olyan programot, amely érdeklődésüknek
megfelel. Kívánom, hogy töltsék nálunk kellemesen napjaikat, jövőre is
szeretettel látjuk és visszavárjuk Önöket!
Hölgyeim és Uraim!
A negyvenhatodik Soproni Ünnepi Hetek rendezvénysorozatát ezennel
megnyitom!
Jó szórakozást és sok szép élményt kívánok szeretettel.
Walter Dezső polgármester |
A Soproni Ünnepi Hetek eseményeinek sorában az "Ördögszekér" kézműves-
és kirakodóvásárosok által "belakott" Fő téren a zenészek, táncosok felvonulását
követően, néptáncosok műsora, majd a Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar Erkel,
és Hunyadi zeneszámait követően az Union Brass Quintet rézfúvós előadása
szórakoztatta a tömeget.
T.É.
Kapcsolódó cikkek:
Hűségkút
- képriport
Készül
a Hűség-díszkút - képriport
A
Hűség-kút építésének előkészületei - Hűség-kút történet képriportban
–
Hűségkút
- reneszánsz hangulatú, emberközeli alkotás
|