Köldökzsinór az anyaországhoz
Tizennégy éve ad otthont a soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai
Kar, az a határon túli pedagógusok továbbképzésének
Ismeretszerzés, lelki töltődés
,,Egy szent célom volt: nemesen, emberségesen gondolkodó, művelt
magyarokká nevelni titeket" - a névadó, Benedek Elek gondolatához híven
tizennégy éve ad otthont a Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar, az egykori
óvóképző a határon túli pedagógusok továbbképzésének Sopronban.
A kezdetekben, az akkori lehetőségekhez képest – messze az igények alatt
– átlagosan 30 tanár vehetett részt a képzésekben, mára már a kedvezménytörvénynek
köszönhetően, a magyarországi továbbképzési lehetőségek kibővülésével Sopronban
120, pályázat útján jelentkező pedagógus vehetett részt az augusztus 23
és 27 között rendezett akkreditált továbbképzésen.
A gazdag és színes témakörök között szerepelt az anyaság és a nőiség
problémái a pszichoanalízisben és a modern szépirodalomban, a könyv, mint
terápia, a sokrétű mozgásgyakorlás lehetőségei, a Freinet-pedagógia, a
környezetkultúra, a zene és a mozgás kapcsolata, a kárpát-medencei nemzettudat,
a játéknak a nevelésben való szerepét és helyét is megvilágító játékkiállítás,
és természetesen a hagyományoknak megfelelően, városnézés, kirándulás a
környéken, zenés, irodalmi előadás. A résztvevők Nagycenkre, a Széchenyi
Emlékmúzemba is ellátogattak.
- A magyarországi képzés egyik hozadéka az, hogy itt a Kárpát-medence
valamennyi régiójának pedagógusai találkoznak, ezáltal egy olyan kohéziós
műhely alakul ki, amelyben lehetővé válik a tapasztalatok kölcsönös cseréje.
A szakterületek legújabb eredményeivel is itt találkozhatnak a pedagógusok
– az új módszerekkel, a szakirodalommal, a pedagógiai elvárásokkal és megoldásokkal
– amelyek nélkülözhetetlenek a mindennapi munkájuk során.
Az anyaországi képzés másik, nem kevésbé jelentős hozadéka, hogy lelki
töltődést ad, amely nem csak a szülőföldjükre hazatérőket gazdagítja, hanem
azokat is, akiknek ezt elviszik - mondta Király Annamária, a Határon Túli
Magyarok Osztályának főtanácsosa.
|
Király Annamária főtanácsos
|
Azok a továbbképzésben résztvevők, akik magyarigazolvánnyal és pedagógus
igazolvánnyal rendelkeznek, jelentős kedvezményekben részesülnek.
Király Annamária azt is elmondta, hogy a határon túli pedagógusok kétféle
továbbképzési rendszere közül a többnyire szorgalmi időszakban tartott,
szülőföldi továbbképzéseken nagyobb létszámmal tudnak résztvenni a tanárok,
és az természetszerűleg jobban is igazodik a szülőföldön érvényes, sajátos
körülményekhez. A magyarországi képzés nyáron van, aminek az a hátránya,
hogy kevés lehetőség nyílik intézménylátogatásra.
A főtanácsos szerint a soproni óvodapedagógiai kar magas színvonalú
szakmai és minőségi munkát végez, ami a résztvevők létszámában, és visszajelzéseiből
is látszik.
Az elismert továbbképzésre a költségvetésben tervezetten elkülönített forrás áll rendelkezésre. A továbbképzési
jegyzékben szereplő, akkreditált továbbképzésekre 140 millió forint fordítható, ami 1400 tanár 30 órás képzését biztosítja, míg a szülőföldi
továbbképzésekre 30 milliót tudnak fordítani.
Tóth Mariann egyetemi főtanácsos hosszú évek óta szervezi a határon
túli pedagógusok továbbképzését. Az elsőt 1991 nyarán tartották; a cél
egyrészt a legkorszerűbb kutatási eredmények közvetítése, másrészt oktatószemlélettel
szemben a nevelőközpontúság szemléletének kialakítása volt.
|
Tóth Mariann egyetemi főtanácsos
|
A kezdetekkor az óvodapedagógusoknak szánt képzés fokozaton bővült az
általános iskolai majd középiskolai tanároknak szánt szakmai programmal.
Az általános műveltséget fejlesztő programok mellett az identitáserősítő,
és a szakmai ismereteket nyújtó programok egyaránt helyet kapnak - mondja
a szervező, hozzátéve: sok munkatársának önzetlen munkája révén valósul
meg a program, amelyben az is fontos, hogy a visszatérők is
mindig újat kapjanak. Jelenleg az ország több intézményében folynak a képzések,
amelyek folyamata a kedvezménytörvénnyel megváltozott: a minisztérium csak
felügyeletet gyakorol felettük. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek
Elek Pedagógiai Főiskolai Kara és a Pedagógus-továbbképzési Módszertani
és Információs Központ szervezésében megvalósuló soproni továbbképzésen résztvevő
120 fő tulajdonképpen négy csoportnak számít, ami ismételten
a továbbképzés szakmai színvonalát jelzi.
,,Sajnos, fogyunk..."
A helyszínen természetesen néhány határon túli résztvevő véleményét is megkérdeztük.
Székely Tivadar Erdélyből Medgyesről érkezett. Elmondta: matematikatanárként
mind szakmailag, mind az emberi kapcsolatok szempontjából sokat kapott
a továbbképzésen. Az előadások felfrissítik a tanultakat, és új információkat
is adnak. Erdélyben nem folyik a klasszikus értelemben vett tanárképzés, ők
,,szakot" tanulnak, azaz a matematikatanárokat matematikusoknak képzik
ki, ezért a gyermeknevelés, a pedagógia, a pszichológia rendkívül hasznos
az Erdélyből érkezetteknek Medgyesen óvodától a líceumig minden szinten folyik
magyar nyelvű oktatás.
- Sajnos fogyunk, nagy a kivándorlás, és a vegyesházasságok révén a
beolvadás - mondja Székely Tivadar, aki azt is ,bevallja", hogy a tehetségesebb
diákok középiskolába Medgyesről Marosvásárhelyre, Kolozsvárra, Nagyenyedre
mennek, amit részben, a tanárok is bátorítanak, hiszen mást, az adott helyzetben
nem tehetnek.
Mancfeld Ottília Zentáról érkezett.
|
Mancfeld Ottília (Zenta)
|
Az óvodapedagógus nagyon sok információval gazdagodott. A Freinet-pedagógia
módszerét ő maga is szeretné alkalmazni. Zentán a lakosság 80 százaléka
magyar, jól képzett pedagógusokban sincs hiány, akik – mint mondja – a
gyermekközpontúságot tartják a legfontosabbnak. Az elvándorlás miatt, viszont
egyre kevesebb a gyerek, fogynak a csoportok és a pedagógusok így munka
nélkül maradtak. A munkalehetőség hiánya a legnagyobb gond a térségben.
Varga Árpád Bákfarkasdról, a Komáromtól északra fekvő, háromezres lélekszámú
településről érkezett. Angolt és testnevelést tanít a felső tagozaton.
Az előadásokon hallottakon kívül fontosnak tartja, hogy találkozott a határon
túli kollégáival, akitől első kézből tájékozódhatott arról, hogy mely magyarlakta
területen milyen gondokkal küszködnek.
Például Kárpátalján az iskolán lenghet a magyar zászló, ami Szlovákiában
elképzelhetetlen. Viszont Erdélyben minden reggel el kell énekelni a román
himnuszt. Ezek lehet, hogy nem tűnnek lényeges kérdéseknek, de mégiscsak
befolyásolják a nevelést - mondja a tanár, aki már több, mint 14 éve van
a pályán, és tapasztalata szerint a Pedagógusszövetség munkájának is köszönhetően
egyre egységesebbé válnak a továbbképzések, amelyek lehetőségként mindenki
számára adottak, ,,a pedagóguson múlik az, hogy miként él a lehetőségekkel."
Mint minden környező államban, az asszimiláció Szlovákiában is elkerülhetetlennek
tűnik, de a tanároknak erőt ad a felismerés: mindenek ellenére érdemes
tanítani, amihez az anyaország segítsége nélkülözhetetlen.
1986-hoz képest felére csökkent a magyar iskolába járók száma. ,,Ezt
kellene nekünk megállítani, ezen dolgozik minden magyar pedagógus – mondja
a tanár, aki szerint az anyaországból érkező támogatás ebben a harcban
ösztönző erő lehet, abban, hogy a magyar családok magyar iskolába adják
gyermekeiket.
Ködöböc Lajos Kárpátaljáról a beregszászi járásból, Hetyenről, egy magyar
tannyelvű iskolából érkezett. Másodszor vesz részt a Sopronban tartott
továbbképzésben. Olyan gazdag program várja itt a pedagógusokat, amelyből
mindenki tanulhat, gyarapodhat - véli. A természetvédelem, családnevelés,
személyiségfejlesztés, a nemzettudat mind fontos.
|
Ködöböc Lajos (Kárpátalja) és Székely Tivadar
(Erdély)
|
Ködöböc Lajos boldogan újságolja, hogy megnyílt a beregszászi főiskola,
ahol immár a Kölcsey Akadémián is szerveznek tanfolyamokat.
Ő maga színmagyar településen tanítja a magyar nyelvet és a történelmet.
Neki a legtöbb gondot az okozza, hogy a szemléltető eszközök ukrán nyelvűek.
Például egy virág felépítésének az elmagyarázásánál ez bizony nehézséget
jelent. Ezért konkrétan is megkérte a Határon Túli Magyarok Hivatalát,
hogy a kárpátaljaiaknak ezen a gondján segítsen.
A beregszászi magyar tanárképző főiskolába biológiai szemléltető eszközök
kellenének, és a Kárpátaljára átjáró magyar biológusok is hiányoznak.
A tanár arról is beszámolt, hogy a magyarországi tankönyveket is használják,
annak ellenére, hogy a tantervük nem egyezik meg a magyarral. Hetyén jelenleg
20 eladó ház van, mert onnan is költöznek a magyarok. ,,Az elvándorlás nagy
érvágás, kevesebb a gyerek, és elfogyunk." - mondja Ködöböc Lajos, aki
szerint a határon túli magyarok közül is a kárpátaljaiakkal foglalkozik
a legkevesebb az anyaország, pedig ők vannak a legnehezebb helyzetben,
és már a legkevesebben is.
Zoric Göngyvér Horvátország fővárosából Zágrábból, az egyetlen kétnyelvű
horvátországi óvodából érkezett, ahol a magyar kisebbség gyerekeit nevelik.
Nagyon különleges a kb. 2000-3000 zágrábi magyar helyzete, akik között
vannak ott munkát végző anyaországiak, vagy máshonnan érkezett
magyarok is.
|
Zoric Gyöngyvér (Zágráb)
|
A horvát óvoda nemzetiségi csoportjában a fő kérdés, hogy a magyar nyelvet
megszerettessék, elfogadtassák és ápolják - mondja az óvodapedagógus. Ez
fontos a vegyes házasságban született gyermekeknek, akik közül sokan nem
is ismerik a nyelvet, és van olyan gyerek, aki nem akarja megtanulni, mert
a magyar nehéz, nem annyira népszerű, mint a német, vagy az angol. Ezért
elsődleges cél a nyelv elfogadtatása. Zoric Gyöngyvér elmondta: ők az óvodában
nem tanítják a nyelvet, hanem azokkal , akik beszélik, ápolják, bővítik
a szókincsüket, a többieknek pedig próbálják ,,hozzászoktatni a fülét".
Úgy fogalmaz: ,,Ők a köldökzsinórt jelentik Magyarországhoz."
|
Raffay Ernő tanszékvezető docens dedikál
|
Minden országban van valami különleges, de ezek ellenére minden országban
a gyerek az gyerek és az oktatás nevelésben mindenhol van valami olyan
közös alap, ami hasonló, hiszen a pedagógus mindenütt kinyitja a világot.
A soproni továbbképzésen olyan információkat kapnak, amelyeket örömmel
és szívesen adnak tovább, hasznosítanak a maguk helyén.
Magyarul.
T.É.
2004. augusztus 28., szombat 16:12
|