CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. november 22., pĂ©ntek, Cecília napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Mi1más  

Helyreállították a Petőfi-szobrot

Újból régi helyén áll a Petőfi-szobor, – úgy tartják: pontosan bemért helyen – a soproni Petőfi téren. Még augusztusban egy autós ütközött a szoborba és döntötte azt le. A bronzszobor helyreállítása során fedezték fel, hogy az ütközést követően annak talapzata is megsérült. A javítás százötvenezer forintba került, a talapzaté hatvanezerbe, a költségeket a biztosító fedezi.


Néhány szemelvény a soproni Petőfi-emlékekről

Pontosan bemért helyen áll a szobor

,,Nem kellett túl messzire menni, hiszen, csak aki idegen ebben a városban hiszi azt, hogy Sopronban nagy távolságok vannak.

1973-ig a jelenlegi márványtáblával való kicseréléséig, egy jó kis korrodált vastábla jelölte a helyet, ahol a közlegény silbakolt. (...) Pontosan bemérten, azon a helyen, ahol most a Petőfi szobor áll, volt az a fahíd, amelyen a fiatal 16 és fél éves kamasz döngő léptekkel járt a volt Pejachevich-köz és az akkor még álló régi kaszinó között.

Megnéztük azt a helyet is, ahol a diáktanya állt, a Hosszú-soron. Százötven méteres körzeten belül alkot egy kis háromszöget a három hely: a diáktanya, a silbakolás helye és az, ahonnan a könyveket a költő kölcsönözte.

A mai Rákóczi utcában csak fel kell emelni a tekintetet és elolvasgatni a táblát és elcsodálkozni azon, hogy kikkel is találkozott a kamasz Petőfi: Nagy Istvánnal, aki később a kétkötetes Oklevéltárat írta, vagy Fabricius Endrével, aki eskü alatt vallotta, hogy Petőfi itt volt ezen a diáktanyán.
A Halász utcában (...) a korabeli Magyarország véleménye szerint is a legszebb Petőfi emléktábla van a volt kaszárnya helyén.
Az irodalmi túra folytatódik


Sopron legnevezetesebb közlegényéről.
Petőfi Sándor bizonyítvány hiányában kérvényezte felvételét a soproni líceumba. Ekkor – hirtelen elhatározással – 1839. szeptember 6-án belépett a báró goldnerfalvi Gollner Alajos tulajdonában lévő gyalogezredbe, és hat évi szerződést írt alá. A költ? a zöldhajtókás, sárga pitykés, frakkszabású egyenruhában rövid ideig díszelgett. Betegsége miatt 1841. februárban felmentették a szolgálat alól, és obsittal elbocsátották, majd 1841. március elején elhagyta Sopront. A Petőfi téri szobrán kívül a költőre emléktáblák is emlékeztetnek, a Halász utcai iskola falán, ahol kaszárnya volt, és a Rákóczi u.11. számú házon lévő tábla, mely arra utal, hogy a katonáskodás szünetében csak találkozott a líceumba járó barátaival.
"Nézek, nézek kifelé az ablakon,
ott merengnek szemeim a silbakon"
kezdetű versében, melyet Nagyváradon írt 1847-ben, öngúnnyal és kis fájdalommal emlékszik vissza, hogy elhagyta a vitézi életet:
"Poéta lett belőlem, csak poéta,
Ott talán már káplár volnék azóta."
Molnár László: Sopron hadtörténeti tradíciói


Kapcsolódó cikkek:
Az irodalmi túra folytatódik
Molnár László: Sopron hadtörténeti tradíciói
Pet?fi Emlékhelyek 19. Nemzetközi Találkozója



2004. szeptember 30., csütörtök 08:56


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület