CyberPress

Mától többet fizetünk az okmányokért
Index
Május 20-ig kell az idén postára adni az adóbevallásokat, az APEH a korábban bevallóknak is csak március 1-e után fizeti ki a visszaigényléseket. Az útlevélért, jogosítványért és egyéb okmányokért átlagosan ötven százalékkal fizetünk többet mától, és illetékköteles lett az értékpapírok és üzletrészek öröklése is.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerosének!Küldje el ezt a cikket barátjának, ismer?sének!
Nyomtatható változatNyomtatható változat
hirdetés
A megszokottnál két hónappal tovább töltögethetjük az idén személyi jövedelemadó-bevallásunkat: 2005-től a bevallások határideje május 20-a lesz. Az esetleges visszatérítéseket az APEH a bevallás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kifizesse, de erre legkorábban március 1-től kerülhet sor. Azaz idén már annak sem lesz értelme kapkodnia a bevallás elékészítésével és beadásával, aki mielőbb zsebében akarta tudni a visszatérítést.

Aki azonban nem akar, annak egyáltalán nem kell a bevallással bajlódnia: a magánszemélyek február 15-ig nyilatkozhatnak az adóhivatalnál arról, hogy a hivatal állapítsa meg, mennyi adót kell még fizetniük, vagy éppen mekkora visszatérítésre jogosultak. A hivatalosan adóhatósági adó-megállapításnak nevezett lehetőségből azonban bizonyos személyeket a törvény kizár. Ilyenek azok, akik felsőoktatási tandíj halasztott kedvezménye, felnőttképzés díjának kedvezménye illetőleg halasztott kedvezménye, számítógép, számítástechnikai eszköz beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény címén csökkentik az összevont adóalap adóját. A kizártak körébe tartoznak a nem belföldi illetőségű adózók, és azok akik olyan adóköteles jövedelemmel rendelkeznek, amely nem belföldről származott.

Jövőre már két kulcsos adótábla lesz érvényben: a 26 százalékos középső sáv eltörlésével 1,5 millió forintig 18 százalékot kell fizetni a jövedelmek után, míg az e fölötti összeg 38 százalékos kulccsal adózik. Emelkedik ugyanakkor a külön adózó jövedelmekre vonatkozó kulcs, 20-ról 25 százalékra. Ide tartozik egyebek között az ingatlanok eladásából vagy az osztalékokból származó jövedelem.

Az adójóváírás alapvető szabályai nem változnak, a kiegészítő adójóváírásé viszont igen, tekintettel arra, hogy az emelkedő minimálbér adómentessége továbbra is ezzel a megoldással lesz biztosított. Így 2005-től havonta legfeljebb 1260 forint kiegészítő adójóváírást érvényesíthet (a maximális 9000 forinton felül) az, akinek éves összes jövedelme nem haladja meg az egymillió forintot.

Változatlan feltételek mellet csökkenthető az összevont adóalap adója a társadalombiztosítási, nyugdíjjárulék, illetőleg a magánnyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötött megállapodás alapján fizetett összegek 25 százalékos adókedvezménye, illetőleg a magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítésként befizetett összeg 30 százalékos adókedvezménye.

A lakáscélú hiteltörlesztésre vonatkozó kedvezményt is lényegében változatlan feltételek és változatlan jövedelemkorlátok és összeghatárok figyelembe vételével alkalmazhatják az arra jogosult magánszemélyek. A családi adókedvezmény érvényesítésének feltételi és mértékei változatlanok szintén maradnak, de a kedvezményre az jogosult, akinek az éves összes jövedelme nem haladja meg a 8 millió forintot. Csökkenő mértékben jár a kedvezmény az e feletti jövedelemmel rendelkező magánszemélynek, mert az egyébként érvényesíthető adókedvezményt a 8 millió forint feletti jövedelem 20 százalékával csökkenteni kell.

Az előzőekben nem említett adókedvezmények együttes összege nem haladhatja meg a 100 ezer forintot és a teljes kedvezményt csak az a magánszemély veheti figyelembe, akinek az éves összes jövedelme nem haladja meg a 6 millió forintot. Az ezt meghaladó jövedelem esetén a 100 ezer forintos keretet kell csökkenteni a 6 millió forint feletti jövedelem 20 százalékával. Ez azt jelenti, hogy 6,5 millió forint jövedelemnél a 100 ezer forintos keret elfogy, így ekkor az e körbe tartozó adókedvezmények nem érvényesíthetők. Ide tartozik a tandíj kedvezménye, a mezőgazdasági őstermelő és a szellemi tevékenységet folytató magánszemély adókedvezménye, a közcélú adomány és a fizetett biztosítási díj kedvezménye.

A hatályos illetéktörvényben az értékpapírok és a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét, üzletrész, szövetkezeti üzletrész megszerzésének mentessége azt eredményezi, hogy akár jelentős vagyont is lehet közteher nélkül szerezni. Minél jelentősebb egy örökhagyó vagyona, annál jellemzőbb, hogy abban cégek, cégekben való részesedést megtestesítő értékpapírok nagy súllyal szerepelnek - indokolta a Pénzügyminisztérium, miért tartja szükségesnek az illetéktörvény módosítását. Január elsejétől az értékpapír szerzését az általános szabályok szerint terheli az öröklési illetékkötelezettség. Az ajándékozási illetékben az értékpapírok mellett a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) mentessége is megszűnik.

Eddig a 30 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó, vállalkozótól történő új lakás vásárlása volt illeték-mentes. 2005-től ez a határ 15 millió forintra mérséklődik. Ugyanakkor 30 millió forintig kedvezmény jár, csak a forgalmi érték 15 millió forint feletti részére kell illetéket fizetni. Harminc millió forint fölött továbbra sem jár semmilyen kedvezmény.

A járművek átírása után fizetendő illeték mértéke nem változik az 1890 cm3-t meg nem haladó személyautók és az 500 cm3-t meg nem haladó motorkerékpárok és - mérettől függetlenül - a tehergépjárművek esetében, azaz az változatlanul 15 Ft marad. A felsorolt hengerűrtartalmat meghaladó gépjárművek esetében 20 Ft/cm3 lesz a fizetendő vagyonszerzési illeték. A Wankel motorok esetében - melyek a "hagyományos" motorok teljesítményéhez képest magasabb teljesítménnyel bírnak azonos hengerűrtartalom, illetve kamratérfogat esetén - a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 30 forint lesz az illeték.

Az öt évre érvényes útlevélért kettő, a tíz évre érvényesért négyezer forinttal fizetünk többet 2005-től, az új árak így 6 illetve 10 ezer forintra módosulnak. Ötven százalékkal hatezer forintra emelkedik a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásának illetve cseréjének illetéke. A vállalkozói igazolvány ára a duplájára, ötezerről tízezer forintra nő.

Az okmányirodákon április elsejétől már semmilyen ügyben nem lehet okmánybélyegen leróni az illetéket. Ehelyett vagy postai csekkel, vagy - ahol erre lehetőséget biztosítanak - készpénzben illetve bankkártyán lehet majd fizetni. Az adóhatóságoknál illetve a vámhatóságoknál, továbbá az önkormányzati adóosztályok és az illetékhivatal felé már január elsejétől kizárólag csekken vagy helyben lehet megfizetni az eljárási illetéket. Az okmánybélyeg megmarad a felügyeleti intézkedések iránti kérelmeknél és a bíróságokon.

A Szociális Fórum szerint tavaly 3 millió magyarnak kellett megélnie a minimálbér felénél kisebb összegből.

Nőtt a létminimum alatt élők száma 2004-ben Magyarországon. A Szociális Fórum adatai szerint tavaly 3 millió magyarnak kellett megélnie a minimálbér felénél kisebb, egy főre eső jövedelemből. A szervezet adatai szerint egymillió embernek a rezsi kifizetése után mindössze 3 ezer 4oo forintja marad.

Egy ENSZ felmérés szerint Kelet-Európában jelenleg 150 millió ember él szegénységben, egyharmaduk legfeljebb napi 2,15 dollárt, mintegy 400 forintot költhet.

Szigorítani akarja a petárdázásra vonatkozó kormányrendeletet Lamperth Mónika. A belügyminiszter azt követ?en jutott erre az elhatározásra, hogy az elmúlt napokban számtalan petárdabaleset történt az országban.

Az új év első perceiben a Pest megyei Tápióbicske főutcáján - hasonlóan az ország többi településéhez - véget nem érő sorozatban durrantak a petárdák. Óévbúcsúztatás címén már délutántól nyolc-tíz fős csapatok járták a falut, és tucatszámra dobálták a pirotechnikai eszközöket az udvarokba, a házak tetejére és a parkoló gépkocsik alá. Csak a vakszerencsének köszönhető, hogy nem történt baleset.

Az országos mérleg viszont szomorúra sikeredett: több mint tíz petárdabaleset sérültjét kellett ellátniuk a mentőknek. A legsúlyosabban egy dunaújvárosi fiú sebesült meg, akinek közvetlenül az arca előtt robbant fel a petárda. Őt először a baleseti intézetbe szállították, majd a súlyos szemsérülések miatt a SOTE Szemklinikájára vitték. A klinika ügyeletes orvosa megnyugtatta az érdeklődőket: a fiú nem fog megvakulni. Egy másik esetben pedig nyolc napon túl gyógyuló fülsérülést okozott a petárda.

Szilveszterkor összesen 156 eseményhez riasztották a tűzoltókat. Többnyire kukákban, szeméttárolókban keletkezett tűz miatt, amelyet valószínűleg a beledobott petárda okozott. Mosonmagyaróváron péntek este lakástüzet is okozott a "bombasztikus óévbúcsúztatás": egy harmadik emeleti lakásba lőttek be tűzijátékot. A kis rakéta áthatolt az ablakon, meggyújtotta a függönyt és a szőnyeget.

A féktelen durrogtatás hátterében az a tavalyelőtt módosított kormányrendelet áll, amelynek értelmében a legálisan vásárolt petárdákat december 31-én este 6-tól január 1-jén reggel 6-ig büntetlenül lehet felhasználni. A jogszabály kevésbé ismert passzusa szerint a megvásárolt petárdához mellékelni kellene a magyar nyelvű használati utasítást, ám sem a rendőrség, sem a vámőrség nem talált olyan petárdaárust, aki eleget tett volna a rendelkezésnek. A rendőrség nem élt a rendelet azon előírásával sem, amely kimondja: ötvenezer forintig terjedő bírsággal büntethető, aki mások egészségét, testi épségét, vagyontárgyait veszélyeztetve használ pirotechnikai eszközöket. Ide tartozik, hogy az MDF fővárosi frakciója néhány napja a rendelet visszavonását követelte.

Ha megkésve is, de érzékelte a szabályozás anomáliáit Lamperth Mónika belügyminiszter, aki "utasította a tárca illetékes szakembereit, dolgozzanak ki javaslatokat a kormányrendelet szigorítására". Orodán Sándor kommunikációs főigazgató hozzátette: a legutóbbi két szilveszter tapasztalatai azt mutatják, sokan nem tartották be a hatályos rendelet előírásait, megszaporodtak a balesetek, tűzesetek. "A belügyminiszter határozott álláspontja, hogy a szilveszter éjszakájára engedélyezett pirotechnikai eszközöket csak úgy szabad használni, hogy azok ne veszélyeztessék az emberek testi épségét és anyagi javait. Ennek biztosítása érdekében indokoltnak tartja a kormányrendelet szigorítását" - közölte Orodán.

A 2006-os parlamenti választások el?csatározásai már idén megkezd?dnek: 2005-ben új köztársasági elnököt választ az országgy?lés, lejár az Alkotmánybíróság elnökének megbizatása és várhatóan új elnök kerül a Magyar Rádió és a Duna Televízió élére is.

Köztestületek, vagy éppen a nemzeti egységet szimbolizálják, a hazai közéletben mégis pártpolitikai szinezetet kap ezeknek a pozícióknak a betöltése. 2005-ben valószínű,hogy új köztársasági elnököt választ a parlament: Mádl Ferenc ötéves mandátuma lejár. Ha az első két voksolásnál nem születik konszenzus a kormánypártok és az ellenzék között, akkor a harmadik fordulóban egyszerű többséggel keresztülviheti akaratát a koalíció.

Szili Katalin jelölése nincs napirenden, mióta a "2 x NEM" helyett lelkiismereti szavazásra szólított föl a népszavazási kampányban. Lehetséges államfőként Medgyessy Pétert és Glatz Ferenc mellett felmerült Szabó István filmrendező neve is. Elemzők szerint az MSZP és az SZDSZ között Göncz Kinga esélyegyenlőségi és szociális miniszter személye körül körvonalazódhat konszenzus.

2005 novembere az Alkotmánybíróság élén is változást hoz: Holló András megbízatása lejár.

Kiszelly Zoltán politológus: "Egy-egy ilyen köztestület egy adott politikai oldal kezében nagyon hasznos lehet. Ilyenek a közmédiumok, a Duna TV, vagy a Magyar Rádió. Hogyha ezeknek az elnöke pártos, fogékony a pártpolitika megrendeléseire, az mondjuk a választási kampányban jól jöhet az adott oldalnak."

A közmédiumok elnöki székéért a rendszerváltás óta mindig is politikai csatározások folytak. A szakértő szerint az elmúlt év Szász Károly volt PSZÁF-elnök leváltásával és a Nemzeti Bank esetével hozott újat.

Kiszelly Zoltán politológus: "Ha egy feles törvénnyel meg lehet változtatni elméletileg nem poltikai testület összetételét, vagy a vezetőjét egy újabb testülettel lehet ellenőrzés alá vonni, akkor ez péladértékű lehet, és egy esetleges kormányváltás után a sima feles, tehát 50%+1 mandátumot igénylő törvénymódosításoknál ez visszaköszönhet. Olyan precedenst teremtett a Megyó-kormány illetve a Gyurcsány-kormány a Nemzeti Bank működése kapcsán, ami esetleg visszaüthet őrájuk is, ha ők elveszítik a következő választást."

Ez a gyakorlat a szakértő szerint a politikai zsákmányszerzés előtt nyitotta meg a kaput. A köztestületek pozícióiért folytatott éles harc a korábbiaknál is kíméletlenebb választási küzdelmet vetíti előre.

Január elsejétől új elnöke van a MÁV-nak, Gál Gyula, aki korábban a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára volt. A szakszerveztek jól felkészült szakembernek tartják , és remélik, hogy képes lesz konszolidálni a vasutat.
- Tavaly megkötöttük a foglalkoztatáspolitikával, a kollektív szerződéssel és az idei béremeléssel kapcsolatos megállapodásokat - mondta el Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke. A Mozdonyvezetők Szakszervezete fennállása során nem minősítette sem a felmentéseket, sem a kinevezéseket, mégis úgy látom, hogy szembetűnő a változás és azt gondolom, hogy ha a koalíciós kényszer a két kormányzópárt között kissé felengedne, lehetne tárgyalni közlekedéspolitikáról, vasútpolitikáról. Engem egy kicsit aggaszt a miniszterelnök úr kijelentése, miszerint 2007-ig, 2008-ig autópályákat építenek, és utána majd ráérnek foglalkozni a vasúttal. Ez nem jó hír.

- Felkészült szakembernek tartjuk. Tavaly volt alkalmunk kihelyezett országos egyeztető tanácsülésen két napig együtt lenni Gál Gyula úrral. Feltehetőleg a kormány azt várja az új elnöktől, hogy a MÁV-ot kihúzza ebből a bajból, amibe kicsit az állami politika sodorta. Hogy mire jutunk, arra kíváncsiak lesznek a vasutasok is. Azt gondolom, hogy másfajta mentalitással kell a nemzeti vasút jövőjéről gondolkodni, mint ahogy ezt eddig tették.

- Mindenekelőtt azt várjuk az új elnöktől, hogy egy világos jövőképet mutasson a vasutasoknak-jelentette ki Simon Dezső, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke. Ez annyit jelent, hogy meg kell határoznia azt, hogy melyek azok a fejlesztések, melyek azok a kitörési pontok, ami jövőt biztosíthat az itt dolgozók számára. Amíg világos jövőkép ki nem alakul, létszámleépítés, tevékenység-kihelyezés, privatizáció és ingatlaneladás csak olyan mértékben történjen, amilyen mértékben a legszükségesebb.

- Talán az lenne a leghasznosabb, ha az új elnök fölhasználva a korábbi hivatalában kialakult kapcsolatrendszerét megpróbálná kijárni azt, hogy az állam ne legyen érdekelt abban, hogy a vasutat elaprózzák, hogy a legjobban menő és a legpiacképesebb üzletágat az árufuvarozást önálló gazdasági társaságba vigyék - vélekedett Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke. Jó lenne, ha ki tudná azt járni, hogy - elnézést a szóhasználatért, de valószínű, hogy ez mégis helyén való, - azt a mérhetetlen adósságot, amit az elmúlt évtizedben a vasút amiatt volt kénytelen fölhalmozni, mert az állam nem fizette meg az általa megrendelt teljesítések ellenértékét, hogy ha ezt el tudná érni, hogy konszolidálja az állam és a jövőben tett az állami megrendelésekért az állam fizessen.
Bánkuti Gábor

Több mint 13 ezren fordultak eddig a 2004 áprilisa óta munkába állt nép ügyvédjeihez, vagyis ennyien vették igénybe az ingyenes jogsegélyt. Legtöbbször munka- és családjogi ügyekben keresik meg őket, de sok ügyfél kért tanácsot válási és örökségi ügyekben is - írja a Népszabadság.
Gyorsan ismertté és népszerűvé váltak a nép ügyvédjei, 2004 áprilisa óta több mint 13 ezren fordultak hozzájuk ingyenes jogsegélyért. Akiknek családjában nem éri el az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum összegét - 23 200 forintot -, ingyen kaphatnak jogi segítséget. Ha az ügyfél jövedelme a legkisebb nyugdíj és az 53 000 forintos minimálbér közé esik, egy évre meghitelezi az állam a jogi tanácsadás költségét - írja a Népszabadság.

A baranyai jogsegélyszolgálatnál összesen húsz jogász vállalt munkát, köztük akad ügyvéd, közjegyző és a Pécsi Tudományegyetem jogi karán oktató pedagógus egyaránt. A baranyai ügyfelek ötöde munkajogi kérdéssel fordult a szolgálathoz, másik ötöde pedig közüzemidíj-elmaradása okán kereste fel az irodát.

Veszprém megyében hét jogász vállalta a nép ügyvédje szerepet. Eddig 720-an fordultak a megyei szolgálathoz, és jövedelmük alapján 140-en vehették igénybe a tanácsadást térítésmentesen. Veszprém megyében is a munka- és családjogi ügyek voltak túlsúlyban - írja az origo.

Szegeden április óta hatszázan kértek segítséget a szolgálattól. A legtöbben ingatlant érintő problémák miatt fordultak a szolgálathoz, de sok ügyfél kért tanácsot válási és örökségi ügyekben is.