Elhunyt Kulcsár Anita
www.kisalfold.hu
Szabó Gábor

Tragikus autóbalesetben életét vesztette Kulcsár Anita, a Graboplast-ETO egykori játékosa.

Kulcsár Anita
Kulcsár Anita, aki győri férjével Sukorón élt, autójával szerdán délelőtt Dunaújvárosba indult edzésre. Az első vizsgálatok szerint a kocsi Velence közelében megcsúszott az úton, egy fának ütközött és kigyulladt. Egy teherautó-sofőr a vezetőt kihúzta az autóból, de a helyszínre érkező mentők már nem tudták megmenteni az életét. A játékos biztonsági öve nem volt bekapcsolva.

A Magyar Kézilabda Szövetség – Sinka László főtitkár által jegyzett – közleményében megrendülten tudatta a közvéleménnyel a tragédiát: „A magyar kézilabdasport elveszítette egy csodálatos játékosát, Kulcsár Anitát. Tehetetlenek vagyunk, és csak siratjuk Őt!" – áll a közleményben.
A Magyar Kézilabda Szövetség a Dunaferr NK és a Dunaferr SE mellett saját halottjának tekinti a játékost. Temetéséről később intézkednek.

Egy pályafutás kezdete
A játékos tízéves korában kezdett kézilabdázni szülővárosában, Szerencsen. Korán megmutatta tehetségét, hiszen negyedik osztályosként a nyolcadikosokkal járt versenyre. Már ekkor nagy jövőt jósoltak neki. A nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium csapatával a megyei I. osztályból indulva egészen az NB I/B-ig jutott.
Itt aztán az élvonalbeli csapatok figyelmét is magára irányította, s érettségi után a Fradi és az ETO ajánlata közül utóbbit fogadta el.
Szerződtetésében a győrieknél a jelenlegi és akkori vezetőedzőnek, Róth Kálmánnak és az egykori szakosztályvezetőnek, Jakab Lajosnak volt kulcsszerepe.

Saját gyermekként szerették
Róth Kálmán így emlékszik a játékosra: „Nehéz szavakat találni arra, mit éreztem, mikor meghallottam a szörnyű hírt. Valósággal sokkolt a tragédia. Tisztán emlékszem egyébként arra, mikor Anita belépett hozzánk a klubba. Tudtuk, hogy egy kivételes képességű kézilabdásról van szó, akinek játékát nem kellett sokat nézni, hogy észrevegyük, hatalmas tehetségű kézilabdázó. Ráadásul rendkívül gyorsan fejlődött, s bár nagyon fiatal volt, hamar beilleszkedett a csapatba. Szinte a saját gyerekünknek tekintettük, s a szemünk előtt vált a világ egyik legjobb beállósává. Halála hatalmas veszteség, mert mind szakmailag, mind pedig emberileg fantasztikus lány volt Anita, akit lehetetlenség pótolni. Tragédiája egyszersmind valamennyiünknek figyelmeztető kell hogy legyen: azaz az élet minden területén nem árt a megfontoltság, óvatosság."

A győri klub elnöke, Vanyus Attila is megrendült, mikor megtudta, mi történt a klub egykori játékosával: „Felfoghatatlan, ami történt, nem is tudom, mit mondjak. Első élményem vele kapcsolatosan az volt, mikor egy nyíregyházi mérkőzésen láttuk őt játszani. Tulajdonképpen ott azonnal felfedeztük őt, láttuk fantasztikus képességeit. Igazi vezéregyéniség volt, posztján a világ legjobbjai közé tartozott."

Huszonegy gól a Viborgnak
A győri klubban eltöltött hat év alatt rengeteg sikerben volt része. Kétszer lett bajnoki ezüstérmes, kétszer bajnoki bronzérmes. Elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy 1999-ben az EHF-kupa döntőjéig meneteltek a zöld-fehérek. A fináléban ugyan a csapat alulmaradt a dán Viborggal szemben, ám Kulcsár letette névjegyét, hiszen a két mérkôzésen 21 góllal terhelte meg az északiak hálóját.

Válogatott sikerek
A válogatottban is hamar meghatározó egyéniséggé nőtte ki magát. Korán, pár héttel huszadik születésnapja elôtt meghívást kapott a keretbe. Mocsai Lajos szövetségi kapitány irányításával 1998-ban EB-bronzérmes lett, egy év múlva pedig ötödik lett a vb-n. Következett a mindmáig emlékezetes 2000-es év, élete legnagyobb sikereinek éve. A sydneyi olimpián a magyar csapat drámai körülmények között ezüstérmet nyert, majd decemberben némileg vigasztalásul az elbukott olimpiai döntőért Európa-bajnok lett a válogatottal.

Éremkollekcióját tavaly decemberben egy EB-bronzéremmel tette – immár sajnos végérvényesen – teljessé. A hazai rendezésű kontinensbajnokság csoportmérkőzésein a győri közönség még újból megcsodálhatta a kitűnő beállós képességeit.
Mocsai Lajos, a női válogatott korábbi szövetségi kapitánya is megrendült a hír hallatán. „Halálával óriási veszteség érte a magyar kézilabdázást. Anita nálam lett válogatott játékos és a csapat egyik pillére volt. Szörnyű dolgokat produkál a sors, hogy valaki ilyen fiatalon eltávozik."

Sopron - Nyugatmagyar minimalizmus
#alt# Sírhatnak az újonnan alapított ékszervárosok. A kicsi, de karakán Sopron - a település honlapja szerint az ország egyik legősibb ékszervárosa - ugyanis jellegzetes alpokaljai költséghatékonysággal válaszolt a kérdésre, miszerint milyen épületet vagy asztalnál nagyobb méretű akármit építsenek, ha ők lesznek Európa kulturális fővárosa. Semmilyet. Sopron ugyanis nem készül semmiféle presztízsberuházásra, ha kiválasztják. Addig elkészül a többfunkciós, multimédiás XXI. századi könyvtár, ezen felül és leginkább ütős programokkal készülnek.

Miskolc - Kőkori rock
Miskolc nagyobbat mert álmodni. Sőt, a legendásan komor város pályázatával egy merész fantáziájú ópiumszívó is elégedett lenne. Ha mi ülnénk a bírálóbizottságban, legalábbis nem maradnánk hidegek annak hallatán, hogy Lillafüreden a Horthy-bunkerben 2000 négyzetméteres magyar rockmúzeum várja majd azokat a kultúrára éhes tömegeket, amelyek az egyik sziklaüregben például a közép-európai rock kialakulásának tárgyi emlékei (Karel Gott hajhálója?) előtt headbangelhetnek kegyeletteljesen. Miskolc másik nagy terve a Science Múzeum, ami talán egy elhagyott fűtőműben fogja bemutatni a természettudományok interaktív módon jól prezentálható eredményeit - mondta ébren álmodó riporterünknek Fedor Vilmos alpolgármester. A harmadik nagy projekt a város közepén emelkedő Avas-hegy élvezhetővé tétele.
Miskolc pályázatának egyik vezérmotívuma a visszanyúlás a település gazdag múltjához. Mivel a futballhuliganizmus előtt Miskolc borkereskedésben jeleskedett, helyre akarják állítani az Avason található közel 900 középkori borospincét. A hegy tetején nemrég a homo erectustól származó kovaszerszámokat találtak, majd feltárták az előember kovabányáját, ami kivételes lelet. Ha Miskolc nyer, itt szórakoztató előember-parkban képzeleghet a lelkes kultúrturista arról, milyen is lehetett a homo erectusok bányásznapi szakszervezeti bulija, már ha volt fogalmuk a büroszexről. Szintén a cím megszerzésétől függ, hogy fel tudják-e újítani a pincéket. Attól függetlenül is elkészül viszont 2010-ig egy rakás, a pályázatban szereplő kulturális nagyberuházás, így a kulturális antipláza, ami olyasmi lesz, mint egy sokkal nagyobb Trafó, 2 artmozival, nagy hangversenyteremmel, galériákkal és internetcaféval. Utcabútorban is ráerősítenek, de hát hely van, Európa állítólag leghosszabb főutcája 12 kilométer.

Győr - Olaj, vászon, pingpong
Festményekkel és vízi mozival tör a kulturális főváros címre a Verebes Mágus miatt ismert település. E hét péntekjétől Győrben látható az a bizonyos Vasilescu-gyűjtemény, amit Modern Művészetek Múzeuma néven a Demján-féle Művészetek Palotájában mutattak volna be, ha nem támadnak mindenféle jogviták. 2010-ig több más komoly, XX. Századi magyar magángyűjtemény kerül a városba, így ha nyernek, felépülhet az új műcsarnok és lesz Múzeumok Utcája is - mesélte riporterünknek Tóth Nándorné, a Városháza kulturális irodájának vezetője. A győri kollekció messze erősebbnek ígérkezik bármely budapesti múzeum anyagánál. Szintén a cím elnyerésétől függ, hogy megépül-e az ígéretes nevű Neotechnológiai Múzeum (interaktív homlokzattal) és mellette az ipartörténeti kiállítás a Horváth "Vörös Báró" Ede által gründolt gyűjteménnyel, amiben rengeteg régi magyar autó található, annál is régebbi gépek mellett. Vannak a pályázatban olyan fejlesztések is jócskán, amiket elvileg akkor is befejeznek, ha nem nyerik el a címet. A Kossuth utcát multikulturális kajálós-bevásárlós-bőrdíszműves utcává alakítanák át, ahol a cigány fogadóból egyenesen a kóser étterembe szédülhet az európai utas, hogy az élményt a szomszédos török kávézóban, esetleg egy hangulatos szatócsboltban tetőzze be. Mint minden pályázó, Győr is építene egy jó nagy kultúrházat, Generációk Palotája néven, aminek legígéretesebb eleme, hogy az épületben egy hatalmas üvegfal mögött működne a város médiaközpontja, bármit is jelentsen ez. Ez ugyanis a város pályázatának szövege szerint bepillantást nyújthat a média világába a hétköznapi ember számára. Lesz nagy csodálkozás a munkaidőben részegen pingpongozó zsurnaliszták láttán, az biztos. Győr is bízik az ásatások vonzerejében és a rézkorra kihegyezett archeológiai parkot álmodott a határba.

Debrecen - Síkság és üveghegy
Most csak azért sem sütünk el még egy kósalajosos-nagyotálmodós poént, de tény, hogy Budapest mellett egyedül Debrecen készül arra, hogy ha nyer, a sok hasznos mellett valami nagyszabású, értelmetlen, de érdekes építészeti kísérlettel dobja fel a várost. A világ ugye csak ezekre szokott emlékezni - a Nagy Előd a grazi műsziget, még régebbről pedig az Eiffel-torony. Az egyik legerősebbnek tűnő és igen pöpec pályázatot összeállító vidéki versenyző ráadásul igazi nagyhalat, a japán Tanaguchi Yoshio építészt, a New York-i Modern Művészetek Múzeumának tervezőjét kérte fel, hogy építsen valami nagyot és meglepőt üvegből a belvárosban. Az Üveghegy fedőnéven futó projekt eredménye - ami lehet, hogy magasabb lesz a Nagytemplomnál is - részben ironikus gesztus lesz a tök lapos városban - magyarázta az Indexnek Gulyás Gábor, a pályázat koordinátora. És csakis akkor készül el, ha Debrecen nyer. Nem kizárt, hogy a nagy üvegbigyó alatt fusson el a villamos, a belsejében pedig művészeti akciókat tartanak egy éven át, hogy aztán az egészet átköltöztessék valahová a környező síkságra. Debrecennek a pályázata persze felsorol egy rakás, addig elkészülő kulturális nagyberuházást, a már-már kötelező művház biturbótól - tervezi Finta "Westend" József - a horrorisztikus vízióig (park a világ 50 leghíresebb drámaírójának egészalakos szobrával.)

Budapest - Bármi, ami úszik a Dunán
Elemzőinknek egyelőre nem világos, Budapest mennyire veszi komolyan a versenyt. A főváros pályázatában szereplő, a cím elnyeréséhez kötött presztízsberuházások ugyanis szinte egytől egyig olyan tervek, amiket a városvezetés Schneller "Csak Semmi Izgalmas Építményt!" István főépítésszel az élen az elmúlt években csuklóból visszavert vagy elsorvasztott. Mint a Dunán átívelő gyaloghíd vagy a budai rakpart hat kilométeres szakaszának átépítése avégett, hogy a Duna gyalog is megközelíthető, sőt élvezhető legyen. Nem beszélve a Közraktárak kulturális centrummá alakításáról. Szó van még a mindezidáig az előtte fogható dévérkeszegekről ismert Óbudai Gázgyár interaktív műszaki múzeummá alakításáról is. A pályázat Graz-fixációtól szenvedő írói úgy gondolták, hogy ami feltűnő, annak nem kell okszerűen eredetinek is lenni, így egy úszó szigetet is beígértek, ami adott esetben lehet úszó malom is, vagy végső esetben egy hatalmas üvegbuborék a Margit-híd középső pillérénél.

Székesfehérvár - Kézfogás a történelemmel
"Olyan ez, mint egy olimpiai pályázat, ha nem nyerünk, akkor is profitálunk belőle" - nyilatkozta Szele Sándor, a székesfehérvári önkormányzat közművelődési irodavezetője, aki arra nem tudott válaszolni, hogy a tervezett beruházások közül melyek valósulnak meg kizárólag az európai kulturális főváros cím elnyerésével. A pályázati anyag külön kiemeli az alumíniumipari és a mezőgazdasági eszközöket őrző múzeumot, de a 2010-es év megalapozásának ez még kevés. (Mondjuk, egy buszmúzeummal kaszálhatna a város, de nem akarunk ötleteket adni.) A Szent Istváni koronázó templom nemzeti emlékhellyé alakítása önmagában kevés a győzelemhez, hiszen a Kárpát-medence nemzeti emlékhelyek dolgában nincs rosszul eleresztve. Hiemer-ház viszont csak itt van. A város legnagyobb épülete - túl Napóleonon, két világháborún, szocializmuson, Horn- és Orbán-kormányon - egy 18. századi városbíró nevét őrzi, és győzelem esetén a felújítását ígéri a pályázat. A barokk-rokokó stílusú épületben hangversenytermeket és kiállítóhelyeket alakítanának ki. Az más kérdés, hogy a Hiemer-ház rekonstrukciójára a városi közgyűlés éppen három évvel ezelőtt kért segítséget "a lakosságtól és a vállalkozóktól".

A székesfehérvári pályázatban nem tűnik éppen eredeti ötletnek konferenciaturizmusozni, amire a volt belvárosi filmszínházakat és a szecessziós Árpád fürdőt találják alkalmasnak a pályázatírók. A "szinte ipari műemlék" Bőrgyárat is felújítják, ahol különben (vigyázat, szóvicc!) Bőrgyári Capriccio néven rendszeresek a kulturális fesztiválok, az ötödik éppen most, a két ünnep között múlt el.

Veszprém - Kulturális csajozás
"Királynék, királynők és király csajok találkozója" - vált lazára egy helyen Gizella székvárosának pályázata. Először hét éve akarták meghívni a királynékat és királynőket a városba, de a program akkor "a kormányváltás és a hivatalokban történt személycserék miatt" meghiúsult, így nem találkozhatott Veszprémben a belga Paola, a norvég Sonia vagy a spanyol Zsófia. Talán majd 2010-ben. De hogy jönnek ide a király csajok? A pályázat megadja a választ: "A királynék találkozójának diplomáciai komolyságát és uralkodói exkluzivitását a programcsomaghoz egész évben kapcsolódó egyéb kísérőprogramok teljességgel feloldják, és egyértelműen női és asszonyi üzenetté transzformálva a művészet, a divat, a testkultúra, a mese világán át a családok, a gyermekek és a hétköznapi szleng szubkulturális világába juttatják el." Hát, így.

A pályázatban oldalakon sorolt kulturális programokra a városban inkább a már meglévő tereket használnák. Ezek közül a legérdekesebb a Lakótelepi életforma és kulturális feeling címet viseli. A tervek szerint néhány eseményt "a megfelelően előkészített" lakótelepi környezetbe telepítik, de annyira talán nem bátrak a helybeliek, hogy éppen a királynék találkozójával tegyék ezt. Talán a NATO-katonazenekarok találkozójának ideális helyszín lehet a panel.

A város pályázatába egyébként minden fejlesztést beleírtak, amit egyszer amúgy is megvalósítanának. A nagy ívű tervek mellé így kerülhetett be a bútorgyár melletti útszakaszok és csomópontok rendezése. De vannak jobban szem előtt lévő fejlesztési tervek, például az Óvárosi tér és a Városi Művelődési Ház rekonstrukciója, vagy a Dubniczay-ház kortárs képzőművészeti kiállítóhellyé alakítása, összesen kétmilliárd forintért. És ebben a bútorgyári csomópontok rendezése benne sincs.

Kecskemét - Muzikális bakterek
A vasútállomás "funkcionális és esztétikai megújítása" is belefért a pályázatba, mivel Kodály Zoltán a kecskeméti nagyállomáson született. És ez még nem minden, a pályázat együttműködést ígér a világ Kodály-társaságaival, Kodály-darabokat mutatnának be, Kodály-emlékművet ígérnek. Kecskemét azonban nemcsak Kodály, hanem a laktanyák városa is, az előző századfordulón öt épült a városban. Ezt a két sajátosságot ötvözné a Rudolf-laktanya, ahol a Kodály Kulturális Központ valósulna meg, no meg az ehhez kapcsolódó beruházások, parkolótól a szoborkertekig.

"A XX. századról azt jósolták, hogy a Gyermekek Évszázada lesz" - olvasható a pályázatban a magunk mögött hagyott száz évről, ami ugyebár_ A pályázat szerzői nem babonásak és felteszik a kérdést: "Vajon a gyermekek évszázada lesz a XXI. század?" Nos, a magunk részéről megelégednénk azzal, ha nem törne ki újabb világháború. A kecskeméti pályázat a gyermekekre is épít, nem csoda, a városban Szórakaténusz Játékmúzeum, valamint Európai Játékközpont Alapítvány működik. A Szórakaténusz-hagyományt továbbvinnék 2010-ben és Antanténusz néven felnőtt játszóházzal lepnék meg Európát.

A vasútállomás mellett, egyebek között, felújítanák a művésztelep villáit, újjáépítenék a még a második világháborúban elpusztult festőiskolát, a kecskeméti filmstúdió bővítésével felépítenék a Magyar Animáció Házát. A "Kecskemét a szecesszió szabadtéri múzeuma" pályázati címszóhoz viszont nem kell építeni semmit, hiszen ott van, hogy mást ne említsünk, a Cifrapalota, a Városháza vagy a volt Népbank épülete.

Eger - Az igazi underground
A helyiekre a jelek szerint igen nagy hatást gyakorolt az Egri csillagok árulásos jelenete, amikor a sunyi Hegedűs a föld alatt engedné be a várba a törököket, a tervezett kulturális létesítmények zömét ugyanis a talajszint alatt képzelik el. Eger az első sikert egy berlini plakátkiállításon aratta, ahol a 2010-re pályázó tíz német város plakátja mellett öt magyarét is kiállítottak. A győztes alkotáson egy ruhásszekrénybe tett páncélöltözet látható az Impossible to forget (Lehetetlen elfelejteni) felirattal. A város alatt húzódó több mint száz kilométer hosszú pincerendszert az európai kulturális főváros cím megszerzése nélkül is előbb-utóbb fel kellene tárni. A földalatti látványpark mellett mélygarázst álmodtak a pincébe és Nagy Imre polgármester gyakorlatiasan a buszmegálló átépítését is a feladatok közé sorolja.

A négypilléres pályázat másik eleme egy tudásközpont megteremtése, amit ugyancsak a föld alá terveztek. Az érdeklődést többek között a csodák pincéjével kívánják felkelteni, ami a természettudományos jelenségek bemutatásának tárháza lenne, hasonlóan a budapesti Csodák Palotájához. A pályázat harmadik eleme az úgynevezett Kepes-projekt. Eger városa tizennégy éve kapta meg Kepes György, amerikai magyar kinetikus festőművész hagyatékát, amit a belváros felújításra szoruló egykori zsinagógájában helyeznének el.

Eger a panelprogramot városszépítés címszóval kiemelten kezeli a pályázatában. A nyugatról érkező vendégeknek talán érdemes lesz repülőgépről is megmutatni az egykori Csebokszári-lakótelepet, ahol a házak alakzatát CCCP-nek lehet olvasni. És még egy érdekesség: a pályázatírók Egerben építenék meg Magyarország második fogaskerekűjét.

Pécs - Ipari műveltség
Várfalsétány, a volt tűzoltólaktanya kulturális hasznosítása, a Zsolnay Múzeum rekonstrukciója, az Expo Center megépítése, a Kossuth tér és a Búza tér felújítása, egyetemfejlesztés. Pécs a már folyó vagy hamarosan elinduló beruházásokat is bevonta az Európa kulturális fővárosáért folytatott versenybe, de pályázatában ezt külön jelezte. A kiírás után csillant meg a lehetősége annak, hogy új hangversenyteremmel, nagyméretű kiállítóterekkel rendelkező művészeti intézménnyel és egy alternatív művészeti központtal is gazdagodjon a város. Az ipar rendszerváltás utáni leépítését javukra fordítanák a pályázatírók, két művészeti intézmény megvalósításához például régi ipari épületeket alakítanának át, és a Zsolnay-gyár területén ipartörténeti parkot alakítanának ki. A cím elnyerése esetén Irodalom Házát és Régészeti Múzeumot is kialakítanának.

A város a pályázatát arra építi, hogy Budapesten kívül egyetlen magyar városnak sem ennyire kiterjedt a kulturális intézményrendszere. Talán még Szeged vehetné fel a versenyt Péccsel, de a két város "közösen" pályázik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bizonyos programok a Szegeden valósulnának meg, de hivatalosan nem lehet egy országból két település kulturális főváros. A pályázatban már csak partnervárosként tesznek említést Szegedről és a pályázat regionalitását taglaló fejezetben Baja, Dunaújváros, Keszthely és Nagykanizsa is megelőzi a Tisza-parti települést.

Kaposvár - Új várat építenének
Nagy Imre szülővárosában szabadságmúzeumot alapítanának, ha Kaposvár lenne az európai kulturális fővárosi cím nyertese. A Magyarországon egyedülálló intézményben az európai és a magyar szabadságharcok történetét dolgoznák fel. A Szabadság-Európa-Kaposvár címet viselő pályázat második elemét az Európa-vár jeleníti meg. Ezt a harmincas években teljesen elbontott kaposvári vár mellett építenék fel és kiállításokat, kulturális rendezvényeket tartanának benne. A belvárosban, győztes pályázat esetén, egy koncerttermet is építenének. A város határában egy nyolc kilométer hosszú, három-négyszáz méter széles tó fekszik. A Deseda-patak felduzzasztásával nyert tó mellett természetvédelmi területet alakítanának ki.

Romániában a protestáns egyházak püspökei tiltakoztak az ellen, hogy nemrégiben eljárás indult a Trianont bemutató film készítői, illetve forgalmazói ellen. Súlyosan megzavarták a Protestáns Teológiai Intézetben az oktatói, nevelői munkát a vizsgaidőszak derekán nyomozást folytató hatóságok. A Trianon film vetítésével kapcsolatban az intézet vezetőit zaklatták .

A gazdasági rendőrség és az ügyészség által kiküldött nyomozóhatóság az ügyet figyelemmel kísérő újságírók seregével együtt járja az intézetet, bizonytalanságot, feszültséget, félelmet keltve, s ez felháborító módon a kommunista diktatúra éveiben tapasztaltakra hasonlít, amikor a Securitate terrorizált minket – áll abban a közleményben, amelyet az erdélyi és a Királyhágó-melléki református, illetve az evangélikus és az unitárius püspök írt alá az intézet vezetőivel együtt.

Ebben felhívják a figyelmet arra, hogy a Protestáns Teológiai Intézet egyházi magánegyetem, amelyet az egyházi költségvetés nem támogat. Az erdélyi egyházi vezetők azt írják: az intézetben levetített film lehetőséget adott arra, hogy egy elhallgatott történelmi tényről tájékoztatást kapjanak a diákok.

Azt a körülményt, hogy az állami hatóságok a film tartalmát és a rendezvény szervezési körülményeit nem ismerve, a január 7-i kulturális est szervezőit és házigazdáját utólag különböző törvények és kormányrendeletek paragrafusaira hivatkozva hatóságilag nyomozzák, kifaggassák és törvénysértés gyanújába hozzák, egyházaink életébe való beleszólásnak tekintjük, s e beleszólás ellen a leghatározottabban tiltakozunk – írják az erdélyi protestáns püspökök.

Az olasz maffia az ország legnagyobb vállalkozásává n?tte ki magáét évi mintegy 100 milliárd eurós árbevételével, amely kétszer akkora, mint a legnagyobb legális olasz cégé, a FIAT-konszerné - közölte Piero Luigi Vigna f?államügyész.

Csütörtöki olasz sajtójelentések szerint még ennél is sokkal nagyobb lenne a szervezett alvilág éves forgalmának összege, ha nemcsak a hagyományos olasz maffiát - mint például a szicíliai Cosa Nostrát vagy a nápolyi Camorrát - vették volna figyelembe az összforgalom adatának megállapításakor, hanem az országban szerfelett tevékeny orosz és albán maffia ügyleteit is.

A maffia legfontosabb üzletágának a kábítószer-kereskedelem (59 milliárd eurós forgalom) bizonyult a múlt évben. A zsarolás és a védelmi pénzek kicsikarása (14 milliárd) állt a második helyen. Olyan "nagy múltú" maffiaüzletágak, mint a prostitúció vagy a fegyverkereskedelem, aránylag keveset hoznak a konyhára.

A főügyész szavai szerint az a legveszedelmesebb jelenség, hogy a "keresztapák" nemcsak a feketegazdaságban uralják a terepet. Számos dél-olaszországi régióban vaskézzel irányítják a "fehér" gazdaság folyamatait is, ők szabják meg például bizonyos áruféleségek esetében, hogy mely márkák kerülhetnek piacra és melyek nem.
(MTI)

Nem biztos, hogy egy év múlva is Orbán Viktor lesz a Fidesz elnöke - mondta Navracsics Tibor. Orbán Viktor pártelnök kabinetfőnöke erről az MTV Szerda Este című műsorában beszélt, de mint mondta: "ez nem azt jelenti, hogy valamilyen előre kitervelt forgatókönyv van." Mindezek ellenére érvként a változás mellett szólhat az is, hogy két éve a választásokon "a pártelnöki és a miniszterelnök-jelölti pozíció már kampányszinten is kettévált" - mondta Navracsics Tibor. A párt mozgósítása, a pártkampány, úgy tűnik, Magyarországon egy kicsit kezd más műfajjá válni" - tette hozzá a politikus. Műsorvezetői felvetésre, vagyis lehetséges-e, hogy 2006-ban a miniszterelnök-jelölt Orbán Viktor, míg a pártelnök-jelölt valaki más lesz, a kabinetfőnök csak annyit mondott: "sok minden lehetséges."

Az időben jött bírálat hasznos is lehet, a párt odafigyel erre - mondta Navracsics Tibor. Meg kell vizsgálni, hogy mennyire azonos a Fidesz meglátásával. Többféle vélemény hangzott el, közös volt, hogy Orbán Viktornak vissza kell térnie a politikai életbe. Navracsics Tibor szerint Orbán most jelen van a politikában, legfeljebb a sajtóban nem szerepel annyit. Tavasszal is lesz többször olyan alkalom, amikor jelen lesz.

Mindeközben a Fidesz szóvivője a Magyar Rádiónak cáfolta, hogy bármiféle zűrzavar lenne az ellenzéki párt vezetésében. "A jobboldalon belül Orbán Viktor személye megkerülhetetlennek látszik. Ő egy integráló személy, aki a jobboldali törzsszavazókat tudja integrálni. A kérdés az, és ez a listavezetőség vagy a miniszterelnök-jelöltségre vezet át bennünket, hogy találnak-e egy olyan személyt, aki a jobboldali törzsszavazókon túl a bizonytalanokat is meg tudja szólítani. Az, hogy Orbán Viktor erre jó személy-e, az idén nyáron, ősszel dőlhet el, amikor kiderül, hogy a Fidesz hogyan tudja megszólítani a saját szavazóin túl ezt a bizonytalan réteget. És ha ehhez Orbán Viktor jó személy vagy alkalmas személy, akkor nyilván ő lesz a vezető, hogyha nem, akkor gondolkodhatunk egy Schmitt Pál típusú mérsékeltebb politikusban is, aki tudja védeni azt, hogy a baloldal által sulykolt megoszt-egyesít ellentétpár érvényesüljön" - mondta Révész Máriusz a Magyar Rádiónak.

Meszleny László menesztése esetén Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese esélyes a Fidesz kommunikációs igazgatói posztjára - értesült a Népszabadság. A lap úgy tudja, Orbán Viktor elnök már fel is kérte a zsurnalisztát, azt azonban egyelőre nem tudni, Csermely vállalja-e a feladatot. A lap szerint ugyancsak esélyes a posztra Fekete Zoltán, az ellenzéki párt sajtóosztályának helyettes vezetője. Csermely egyébként társszerzője annak a Magyar Nemzetben szerdán megjelent cikknek, amely azt sugallja, hogy a Fidesznek a bal- és jobboldali bírálatok ellenére is van elképzelése a helyes politikai irányvonalról. Csermely - Csontos Jánossal együtt - úgy véli: Orbán visszavonulása egy pillanatig sem merült fel, a Fidesz megújulás előtt áll, Gyurcsány Ferenc határozott feltörése pedig nem rázta meg a pártot. Véleményük szerint hamarosan kiderül majd, hogy a Gyurcsány-féle színpadias jelentek mögött nincs határozott kormányzás. A Fideszben a nép kijózanodását a jövő év közepére prognosztizálják, a választások idejére pedig drámai hangulatromlással számolnak. A Fidesz célja 3 millió szavazó megszerzése 2006-ban - olvasható a Magyar Nemzetben.