A világ legnagyobb műkincslopásai
Népszabadság
Leonardo Orsós Madonnájának egyik változatát két éve lopták el egy
skóciai kastélyból
Mindjárt ez év elején húsz darab XVII. századi festményt és számos
ezüsttárgyat loptak el a hollandiai Hoorn város Westfries múzeumából ismeretlen
tettesek.
Az elrabolt műtárgyak értékét 10 millió euróra becsülik, de velük egy
pótolhatatlan nemzeti kincs is odalett. A 125 éves kiállítóhely biztonsági
rendszerét a betörés előtti napokban ellenőrizték, és mindent rendben találtak.
A feltételezések szerint a tolvajok hatástalanították a berendezést, és
így vihették el egyebek közt Jan van Goyen, Jacob Waben és Jan Linsenand
Herman Hentsenburg alkotásait.
Tavaly az oslói Edvard Munch Múzeumból rabolták el a világ egyik leghíresebb
képét. Edvard Munch norvég festő Sikoly című alkotását egy másik, a Madonna
című festményével együtt vitték el a tolvajok a képtárból. A festmények
értéke összesen 350 millió norvég koronára (tízmilliárd forint) tehető.
A fegyveres rablás óta csak a képkereteket találták meg. A Sikoly című
festményből van viszont három másolat, a legértékesebbet 1994-ben ugyancsak
ellopták. Csodával határos módon sértetlenül került elő egy szálloda szobájából.
Azóta az oslói Nemzeti Galériában van.
Ugyancsak 2004-ben történt: Kínában kivégeztek egy férfit, mert tíz
év alatt csaknem 250 műkincset lopott el. A férfi a Kulturális Relikviákat
Védő Osztályon dolgozott. Olyan tárgyakat tulajdonított el, amelyeket a
világörökség részévé nyilvánítottak. Eladta ezeket, és majdnem 500 ezer
dollárt keresett rajtuk. Eleinte hamisítványokat tett az eredeti műtárgyak
helyébe, később már ezzel sem vacakolt, egyszerűen elemelte őket. A házkutatás
során valamivel több mint száz értékes kincset találtak nála. Voltak tettestársai
is, őket szabadságvesztésre ítélték. A kínai hírügynökség szerint ez volt
a legnagyobb műkincsrablás 1949 óta.
Skócia legjelentősebb műkincsrablását két éve követték el: Leonardo
da Vinci Orsós Madonnáját, amelynek értékét 25-50 millió fontra becsülik,
két fiatalember vitte el egy főúri kastélyból. A kép azóta sem lett meg.
A festményt egyébként három változatban készítette el a festő az 1500-as
években.
Van Gogh, Picasso és Gauguin négymillió fontot érő festményeit 2003-ban
rabolták el egy manchesteri galériából, miután a tolvajok kikerülték a
biztonsági kamerákat, a riasztókat és a nonstop járőrszolgálatot. A következő
nap azonban egy nyilvános vécében találtak rá a kissé sérült műkincsekre.
A rablók jegyzetet ragasztottak hozzájuk: a kiállítóhely rossz biztonsági
rendszerére akarták felhívni a figyelmet.
Nyolcvan láb hosszú alagút vezetett egy bolttól a paraguayi Szépművészeti
Múzeumig. Az üzletet hamis néven bérelte egy banda, amelynek tagjai két
hónapig ásták a vágatot. Azon keresztül összesen 500 ezer font értékű műtárgyat
csempésztek ki a múzeum egyébként addigi legértékesebb kiállításáról 2002-ben.
Nyolc embert ítéltek börtönbüntetésre, amikor egy Rembrandt- és két
Renoir-kép tűnt el a stockholmi Nemzeti Múzeumból 2000-ben. A legvakmerőbb
műtárgylopásként emlegetett bűntény elkövetői közül hárman maszkban és
felfegyverkezve mentek be a múzeumba. Úgy tettek, mintha látogatók volnának,
majd leemelték a képeket, és elszaladtak velük. Úgy buktak le, hogy négy
hónappal később egy kábítószeres ügyben folytatott nyomozás során a rendőrség
rábukkant az egyik festményre.
Az amsterdami Van Gogh Múzeumból két maszkos férfi húsz képet rabolt
el 1991-ben. A rendőrség azt mondta: a rablók egyike előző nap elbújt a
múzeumban, két biztonsági őrt arra kényszerített, hogy kapcsolja ki a riasztókat,
majd másnap társával együtt kipakolták a múzeumot. Nem tudni, miért, de
alig egy óra múlva, hogy megléptek, a menekülők autójában megtalálták a
festményeket.
A művészettörténet legtöbbször kirabolt ingatlana az írországi Russborough
Ház: 1975 és 2002 között negyvenszer törtek be ide, összesen 45 festményt
vittek el. Köztük van olyan, amelyet kétszer is elloptak onnan.
1961-ben Goyának Wellington hercegéről készült portréja azért került
a hírekbe, mert egy munka nélküli sofőr, Kempton Bunton - saját vallomása
szerint - bemászott a londoni Nemzeti Galéria nyitott ablakán, és hóna
alatt kivitte a képet, hogy váltságdíjat kérjen érte. Három hónapot töltött
börtönben. Később úgy tűnt, ártatlanul.
A világ leghíresebb festményét, Leonardo da Vinci Mona Lisáját 1911-ben
egy olasz munkás, Vincenzo Peruggia rabolta el a Louvre-ból azzal az indokkal,
hogy túl sok olasz festmény van a francia gyűjteményekben. Peruggia egyszerűen
leemelte a képet a falról, munkaruhájába bújtatta, és kisétált vele a Louvre-ból.
A kép két évig hiányzott. Addig is a franciák ezrei álltak sorba, hogy
megnézzék a festmény üres helyét.
(A kínai és a hollandiai eset kivételével az összeállítást a BBC News
készítette.)
Kiebrudalhatják Szitát a Fideszből
Index
Noha a Fidesz cáfolja, hogy a pénteki, csak a legbefolyásosabb pártvezetők
jelenlétében megtartott elnökségi ülésen szó esett volna a kaposvári polgármester
ügynökmúltjáról, annyi bizonyos, az eredeti tervekkel ellentétben Orbán
Viktor nem látogat el országértékelő turnéja keretében Kaposvárra. A Népszava
szerint Szita Károlyt felszólították, mondjon le fideszes tagságáról.
Szita Károly gyakorlatilag lebeszélte Orbán Viktort, a Fidesz elnökét,
hogy Kaposváron is "országértékelő beszélgetést" tartson, mondta egy a
Fidesz vezetéséhez közel álló politikus az Indexnek. A rendszerváltás előtt
a III/II-es főcsoportfőnökséggel kapcsolatban álló kaposvári polgármester
szerint ebben a zűrzavaros időben nem lenne szerencsés az elnöki látogatás.
Elkerüli az országrészt
Eredetileg - Orbán budapesti országértékelő beszédét felvezető - öt
helyszínből álló "országértékelő beszélgetések" egyik állomása lett volna
a dunántúli város is, így azonban a jövő héten Orbán csak Pocsalyon, Miskolcon,
Várpalotán, Budapesten és Esztergomban beszél "a falvak, a nők, a foglakoztatáspolitika,
a főváros és az egészségügy problémáiról".
Lemondatnák Szitát?
Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője az Indexnek azt mondta, hogy a pénteki
elnökségi ülésen, amelyen csak a legszűkebb pártvezetés vett részt, nem
volt téma Szita Károly múltja. A Népszava ugyanakkor úgy tudja, hogy a
kaposvári polgármester a közeljövőben lemond Fidesz-tagságáról, ugyanis
a párt vezetői erre szólították fel. A párt hivatalos verziója szerint
ugyanakkor mindaddig, amíg bíróság nem dönti el, a Fidesz nem foglal állást
a kérdésben. Az Index kereste a kaposvári polgármestert, aki - már hetek
óta - szombaton is elérhetetlennek bizonyult.
Február 2-án az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁSZTL)
átadta az Indexnek a Szita Károly ügynökmúltját bizonyító iratokat. A dokumentumok
szerint Szitát 1980 július 2-án szervezte be Fenesi Lajos rendőrfőhadnagy
a III/II-es osztályhoz, fedőneve Krakus Péter lett. A dokumentum szerint
Krakus ügynök 1989. május 9-én szerelt le.
Polgári köröket akar az MSZP is
Origo
Az MSZP mozgalmat indít a sikeres Magyarországért - jelentette be Hiller
István pártelnök pénteken. Javaslata: a településeken alakuljanak olyan
társaságok, amelyek az Európai Unió következő költségvetéséből Magyarországra
érkező források felhasználását terveznék meg.
Hiller polgári köröket szeretne az MSZP köré
A Sikeres Magyarországért Mozgalom keretében létrejövő társaságoknak
az lenne a feladatuk, hogy tervezzék meg, méretüknek, lakosságszámuknak
megfelelően, azokat a beruházásokat, amelyek a következő 10-15 évben a
második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében megvalósulhatnak a településen
- közölte sajtótájékoztatóján a Hiller István pártelnök. Hozzátette: a
mozgalmat az MSZP kezdeményezi, de a részvételt nem köti pártpolitikai
hovatartozáshoz.
"Mi velük együtt, az emberekkel együtt, a falvakkal és a városokkal
együtt akarjuk kidolgozni a Sikeres Magyarország programját és sikeressé
tenni az országot" - fogalmazott. Hozzátette: "jöjjön létre a Sikeres Nyíregyházáért
Társaság vagy éppen a Sikeres Bátonyterenyéért Társaság, a Sikeres Miskolcért
Társaság, a Sikeres Bakonyszegért Társaság, és 3200 település nevét lenne
érdemes felsorolni".
A politikus szólt arról is, az NFT keretében 2007 és 2013 között Magyarországra
érkező 15 ezer milliárd forint azt jelenti, hogy az ország 10 millió lakosára
fejenként 1,5 millió forint jut. Hozzátette: az összeg egyik fele központi,
a másik helyi döntés alapján használható fel. "Több mint száz év után először
nyílik lehetőség az ország számára, hogy többel gazdálkodjunk, mint amennyit
az ország megtermel" - mondta.
A pártelnök szerint az MSZP a mozgalomban szolgáltatóként működik közre,
rendelkezésre bocsátja tapasztalatait, a szükséges információkat és szakértőket.
Egy újságíró feltette a kérdést, mennyire hasonlít a szocialisták most
életre hívott mozgalma a Fidesz által kezdeményezett polgári körökhöz.
Hiller István azt válaszolta: "a helyben megalakuló társaságok nem utcai
demonstrációs tömegek, nem arra valók, hogy utcán meneteljenek, hanem arra
valók, hogy tervezzék a közös helyi sikert". Egy másik kérdésre hozzátette:
a mozgalom koordinációját, a társaságok egymás közötti kapcsolatteremtését
az MSZP vállalja, és a pártban lesz, aki kapcsolatot tart a mozgalommal.
Hende Csaba fideszes országgyűlési képviselő, a polgári körök koordinátora
közölte: a polgári körök már régóta sikerrel művelik azokat a célkitűzéseket,
amiket a most útjára induló szocialista kezdeményezés takar.
A leszázalékoltak harmada valójában munkanélküli
www.radio.hu
Szakértők szerint a leszázalékolások harmada indokolatlan, ugyanakkor
számos fogyatékosnak és valóban beteg embernek valóságos kálváriát kell
járnia ahhoz, hogy megkaphassa a megérdemelt rokkantnyugdíjat.
A megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének a váza lényegében
az 50-es években alakult ki, és Dr. Juhász Ferenc az Országos Orvosszakértői
Intézet főigazgatója szerint ez a legfőbb oka annak, hogy csak döcögve
működik. – Természetesen azóta kisebb-nagyobb változtatások a 60-70-80-as
években történtek, de a lényeg, hogy jelenleg egy elavult ellátórendszerrel
dolgozunk, ami csak a kompenzációs, a pénzbeli ellátásokra fordít figyelmet,
a fogyatékosság megelőzésére, a rehabilitációra, a munkaképesség csökkenésének
elbírálására, a diagnózisokra pedig egyáltalán nem. Nem veszi figyelembe
a munka körülményeit sem, ami nagyon furcsa, amikor a munkaképesség csökkenésről
beszélünk.
Ma Magyarországon összesen a rokkantsági nyugdíjasok száma majdnem eléri
a 800 ezret, több mint 200 ezer egyéb járadékos van a munkaképesség megváltozása
miatt, több tízezer fogyatékos van. Az emberek azért az ellátásukat megkapják,
más kérdés hogy problémák vannak a rendszerrel – utasítja el a főigazgató
úr a feltételezést, hogy lényegében rossz lenne a szisztéma.
Érdekes megfigyelni, hogy az egyes megyékben előforduló betegségtípusok
között milyen különbségek vannak. A leggyakoribbak a keringési rendszer
betegségei, kb. 20 százalékban. Csongrád és Tolna megyében a legtöbb az
ilyen betegek aránya, a daganatos betegek előfordulása Nógrád és Heves
megyében a leggyakoribb, ezeket követik a mentális és viselkedési zavarok
mintegy 10 százalékban. Ha a magyar rendszer nem lenne ilyen torz, amilyen,
akkor hasonló lenne a helyzet, mint az EU többi országában, ahol 30-40
százalék a pszichés megbetegedések aránya a rokkantak között. Utána következnek
a mozgásszervek megbetegedései.
– Ma a rokkantnyugdíjra kifizetett összeg az egész gyógyító megelőző
ellátással azonos értékű összeget jelent, a kórháztól a háziorvosig mindenütt,
tehát hihetetlen mennyiségű pénzekről van szó, több száz milliárdról amit
rendezni borzasztóan nehéz – terelte át a beszélgetést az anyagiakra Dr.
Balogh Sándor az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója
A kérelmeket az Orvosszakértő Intézet bírálja el. A közvélemény és a
társadalom azt várja el, hogy igazságos, objektív elbírálásában részesüljön
mindenki, hogy az eljárás legyen bürokráciamentes és humánus. – Az intézetnek
ugyanakkor nagyon nehéz a helyzete ebben a kérdésben, mivel számos problémával
küszködünk. – magyarázta meg dr. Juhász Ferenc, hogy miért érzi úgy, szinte
lehetetlen mindig jó döntést hozni. – Alulinformáltak vagyunk, az igénylők
egészségi életútja, egészségi állapota vonatkozásában. Az igénylők az intézetbe
gyakran kivizsgálatlanul, nem megfelelő gyógykezeléssel, nem megfelelő
dokumentációval, olykor nem valódi adatokat tartalmazó dokumentációval
érkeznek. Kiegészítő kivizsgálásra utalhatjuk a beteget, de sajnos az intézetnek
jelenleg nincs arra módja hogy saját maga elvégezze a képességvizsgálatokat.
Mindenképpen külső információkra szorulunk, a háziorvos által szolgáltatott
információkra. A háziorvosnak ebben a vonatkozásban is kulcsfontosságú
szerepe van, amennyiben ők ismerik legjobban az igénylő eddigi életútját,
ismerik az életkörülményeit, a munkafeltételeit, és ezek az információk
számunkra nagyon hasznosak lennének. Kérjük is az információt, adott esetben
un. háziorvosi beutaló formájában, amelyet sajnos jelenleg a háziorvosok
egy része nem tölt ki, vagy hiányosan tölt ki.
Az alapvető problémát az okozza, hogy ha a szociális problémákat nem
tudják másként rendezni, akkor az embereknek eszébe jut a leszázalékolás.
– A lényeges adat a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma, ami
valóban csaknem félmillió. Egyébként meg kell mondani, hogy a rokkantsági
nyugdíjasok nagy száma nem hazai jelenség azt sem mondhatni hogy közép-európai
vagy kelet-európai jelenség. Másfél évtizeddel ezelőtt Hollandiában 1 milliót
meghaladta a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma, hasonló volt
a jelenség Angliában. Ott is az történt, hogy szociális problémákat a rokkantsági
nyugdíj kérdésével oldottak meg. Itt komoly intézkedésekre van szükség,
ezt az EU régi országai már megtették Magyarországon is folyamatban vannak
ezek az intézkedések. Melyekről van szó? A komplex totális megelőzéssel
elsősorban meg kell előzni a betegségeket, ha a betegségek megtörténtek,
akkor a gyógykezeléssel meg kell előzni a tartós károsodásokat, ha a tartós
károsodások fennállnak, akkor rehabilitációval meg kell előzni a fogyatékosságot,
ha a fogyatékosság fellépett, akkor komplex rehabilitációval elsősorban
foglalkoztatási rehabilitációval meg kell előzni a rokkantságot.
Kiss József az OEP megbízott főigazgatója alapvetően egyet ért a többiekkel.
– Holland példát mondta Balogh Sándor főigazgató úr itt az előbb, ott nekik
van még egy ugyanekkora ellátórendszerük, ami külön kezeli többek között
az ilyen pszichés társadalmi, szocializációs okokból munkát vállalni nem
akarók, képesek körét, és emellett van egy a formálisan is betegségek miatt
munkavállalásra képtelenek köre. A kettő együtt duplája a magyar rendszernek.
Fejlődik az orvostudomány, változnak a lehetőségek, akiből tíz évvel ezelőtt
rokkant lett egy bizonyos egészségi károsodás miatt annak ma jó esélye
van, ha szerencsés csillagzat alatt született és megtalálja a megfelelő
helyeket, jó esélye van, hogy lényeges károsodások nélkül esetleges súlyos
betegségből is felgyógyuljon. Ez igaz a szívinfarktusra talán ugyanúgy
ma már, mint egyre több rosszindulatú daganatos betegségre.
B. Király Györgyi műsora nyomán
A restitúció felgyorsítását sürgetik az erdélyi magyar egyházak
Szabadság, Kolozsvár
Románia EU-csatlakozásáig be kellene fejezni az elkobzott egyházi ingatlanok
visszaszolgáltatásának folyamatát — jelentette ki Markó Béla pénteken Kolozsváron
az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselôivel folytatott megbeszélés
után tartott sajtótájékoztatón. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a találkozón
az egyházak képviselôi egyebek között a restitúció felgyorsítását sürgették.
A magyar egyházak által benyújtott több mint 1700 kérvény közül mindössze
350 esetben született kedvezô döntés. Markó azt szeretné, ha ez a folyamat
telekkönyvezéssel együtt 2007. január 1-ig lezárulhatna. Az egyházak a
föld- és erdôterületek visszaszolgáltatása mellett az elkobzott egyházi
levéltárak anyagának visszaadását is kérik.
Markó Béla a prioritások között említette a kultusztörvény elfogadását.
A romániai egyházak m?ködését szabályozó törvényt — amelynek az egyházi
autonómiát kellene nagyon pontosan meghatároznia — a román parlament várhatóan
az idén fogja elfogadni.
Szintén elsôdleges fontosságú a romániai tanügyi törvény módosítása
azért, hogy gyakorlatilag is lehetôvé váljon a felekezeti oktatás. Markó
emlékeztetett, hogy jelenleg csak az alkotmány rendelkezik errôl, Románia
alaptörvénye az állami és a magánoktatás mellett ezt az oktatási formát
is elismeri. A tanügyi törvény módosítása révén azonban megteremthetik
a felekezeti oktatás m?ködéséhez szükséges törvényes keretet.
Az RMDSZ azt javasolja, hogy az egyházak és az állam osszák meg az ilyen
iskolák fenntartásával járó felelôsséget és költségeket. Az egyházak az
infrastruktúrát és egyéb felszerelést biztosítanák, az állam pedig a pedagógusok
bérezését, és más járulékos költségeket fedezne. Markó szerint ezt az elvet
mindenki osztja, kérdés az, hogy milyen mérték? lesz majd az állami támogatás.
Az egyházak emellett azt is szeretnék, ha az általuk indított iskolákban
felügyeleti joggal is rendelkeznének.
Az egyházak elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy az emberek nem
ajánlhatják fel nekik jövedelmük egy százalékát, mivel nincsenek rajta
azon a listán, amely a fogadó intézményeket tartalmazza. Ezért azt kérték
a szövetség vezetôitôl, hogy módosítsák az erre vonatkozó törvényes elôírásokat.
Markó az észak-erdélyi autópálya helyzetére is kitért. Szerinte ez a
terv olyan célkit?zés, amely az erdélyi románokat és magyarokat egyaránt
összeköti. Hangsúlyozta: a korszer? út megépítése prioritás kell hogy legyen
az itt élôknek, hiszen ennek a régiónak a fejlôdése e beruházás kivitelezésétôl
is függ. Markó leszögezte: az RMDSZ nem ért egyet az autópálya-építés stratégia
módosításával. A politikus szerint hibát követett el a román politikai
elit a kilencvenes évek elején, mivel nem ismerte fel a korszer? úthálózat
megépítésének szükségességét. Emiatt most ebbôl a szempontból az ország
siralmas állapotban van.
Borbély Tamás
Nem kell tartani tömeges kivándorlástól - Átfogó közvélemény-kutatás
az erdélyi magyarokról
http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/
Úgy tűnik, lelohad a kettős állampolgársággal kapcsolatos kormánypárti
hisztéria: a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének
az erdélyi magyarság körében végzett közvélemény-kutatása szerint az itteni
magyarok kilenc százaléka vállalna munkát a közeljövőben az anyaországban,
tanulmányokat pedig két százalékuk szeretne folytatni Magyarországon. A
tavaly végzett felmérés első eredményeit múlt csütörtökön ismertették Budapesten
egy konferencián.
Az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából
2004. január–július között végeztek tényfeltáró kutatást az MTA PTI és
a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja munkatársai
az erdélyi magyar lakosság jelenlegi helyzetének rögzítésére. A szociológiai
felmérés 1200 fős mintája Székelyföld, Belső-Erdély és Partium 879 településének
több mint egymillió lakosát reprezentálja. Olyan falvakra, kis- és közepes
városokra terjedt ki a kutatás, ahol a magyar lakosság aránya 20–100 százalék
közötti. A mostani felmérés gyakorlatilag alátámasztja az előző közvélemény-kutatások
adatait, amelyek hasonló külföldi, nevezetesen magyarországi munkavállalási
szándékot jeleztek a magyar lakosság körében. A jelenleg hivatalosan külföldön
dolgozó román állampolgárok számaránya (az összlakosság kb. 10 százaléka)
a már ismert eddigi tendenciát igazolja.
Az adatok arra mutatnak, hogy a romániai
magyarok ellentmondásosnak és hátrányosnak ítélik meg jelenlegi helyzetüket.
A rendszerváltozás óta a többség véleménye szerint az ország nem került
modernizációs pályára, s ez károsan befolyásolja közérzetüket – összegezte
a tapasztalatokat Gazsó Ferenc. Az 1989 óta eltelt időszakban, véli a megkérdezettek
57,6 százaléka, romlott az ország gazdasági helyzete, 21,1 százalékuk nem
tapasztalt változást, s csak 20,2 százalék szerint történtek ígéretes változások.
Az emberek életszínvonala 59 százalék
véleménye szerint romlott az elmúlt 15 évben, s csak a válaszadók 19 százaléka
érzékelt kedvező változást ezen a téren. A személyes élethelyzet változásának
megítélése 27,6 százalékban volt pozitív, 35,1 százalékban negatív, s 36,7
százalékban változatlan volt.
Az is elgondolkoztató, hogy a demokratikus
átalakulásról 30 százalék adott kedvező választ, 58 százalék szerint nincs
demokrácia Romániában, nem történt változás. Gazsó professzor felhívta
a figyelmet arra, hogy a megkérdezettek 43 százaléka helyeslően nyilatkozott
az RMDSZ működéséről, míg Magyarországon a politikai pártok pozitív megítélése
csak 14-16 százalék között mozog. A magyarországi sajtótájékoztatón arról
nem esett szó, hogy a magyarság további 67 százaléka miként vélekedik az
RMDSZ-ről.
A felmérésből az is kiderül, hogy a
romániai magyarok négytizede elégedett az egyházakkal, számukra igen fontos
az egyház.
A jövőkép derűsebb az erdélyi magyaroknál,
mint a közelmúlt mérlege. Gazsó Ferenc szerint gazdasági téren 37 százalékuk
vár pozitív változást, 33 százalékuk látja úgy, hogy személyes élethelyzete
javulni fog a jövőben.
2005. február 05., szombat 15:25