Több közkeletű legenda övezi a Trianon-döntést, a gond az, ha ezekre alapozottan a történelemszemléletet is meghatározó ,,érvelések" születnek

Ablonczy Bálint történész "Trianon-legendák" címmel tartott előadást március 25-én a Perkovátz-ház Daruka-termében.

"A legfontosabb egy gyászos békénél, hogy megpróbáljuk elvégezni a szükséges ,,gyászmunkát", azaz ki kell beszélni, fel kell dolgozni magunkban, és el kell tudni temetni azt - mondta Ablonczy Balázs történész.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Kulturális Tagozatának estjén az előadó olyan közkeletű tévedésekről szólt, melyek valójában apró dolgok, együttesen mégis meghatározzák a közéleti diskurzust, ami már politikai vetülettel is bír.

Ablonczy Balázs

A legismertebb ,,kisebb geszták és legendák " között említette a történész, amikor például a csehszlovák békedelegáció hajózható folyónak próbált beállítani kicsiny
patakokat. A csehek részéről nem is került szóba az Ipoly és a Ronyva hajózhatósága, hiszen a követeléseik a folyóktól délre fekvő területek voltak, elsősorban a vasútvonal miatt - mondta az előadó. Az sem lehet igaz, hogy a békekonferencia elnökének Clemanceau-nak magyar menye miatt született volna kedvezőtlen döntés a magyarok számára. A román, szerb, vagy éppen a magyar női nemhez tartozók ,,bevetése", illetve a trianoni döntéshozatalban játszott szerepük is legenda.a békediktátum megkötésének színhelye pedig nem a Kis-Trianon palota volt, hanem a Nagy-Trianon palotát összekötő folyosó.
Ablonczy Balázs szerint ugyan a legendákban van részigazság, de a kérdések ezeknél árnyaltabbak, ezért a részigazságok hibás történelemszemléletet eredményezhetnek, a valós történések további hibás megitéléséhez vezethetnek, amelyek alapján értelemszerűen téves következtetések születhetnek, és veszélyes lehet messzemenő értékeléseket levonni, abból a szempontból, hogy a téves tényekre alapozott érvelésünk – a legjobb szándék ellenére is – hiteltelen lehet, ami tulajdonképpen éppen az adott esemény alaposabb megismerésére törekvőknek okoz kárt. - emelte ki Ablonczy Balázs.

Részlet az előadás vetített anyagából

A Trianon sorscsapás volt, de nem szabad múltba fordulóan és sérelmet az országban ,,belülről és kívülről" éltető módon legendákkal operálnunk, mert ez az egyébként szükséges ,,gyászmunkát" nem segíti - szögezte le a történész.

A kérdések között elhangzott, a Koltay-Raffay Trianon-filmjére, illetve a film hibáira vonatkozóra válaszolva Ablonczy Balázs elmondta: ő maga a film mozi-verzióját látta; véleménye szerint nem helyes, hogy a film egy olyan történelemszemlélet alapján közelít a Trianon-kérdéshez, mint amilyen Nemeskürtynek, a magyarság, és a környező népek viszonyát szemléletesen a kanári-hasonlattal kifejezett véleménye.
Trianon egy nagyhatalmi elhibázot döntés volt, egy politikai döntés - szögezte le a történész, aki több, Trianon-legendának a filmben való megjelenésére is felhívta a figyelmet.

Egy ritkaságnak számító felvétel: Clemenceau a fia esküvőjén

A rendezvényen hozzászólok között volt, aki rámutatott arra: a Trianon-film megszületése mégis üdvözölendő abból a szempontból, hogy az évtizedekig elhallgatott kérdés, – az, amit egyébként az iskolákban teljes hitelességében még ma sem tanítanak – bekerült a köztudatba, közbeszéd tárgyává vált.
Szarka László, a Fidesz Kulturális Tagozata megyei elnöke szerint a legendaképzés elkerülhetetlen következménye a történelmi eseményeknek, de legalább a történészeknek nem kellene ezeket erősíteni.
(cyberpress)