Megújuló energiaforrások   A világ hagyományos energiakészletei kimerülőben vannak. Magyarország nagy mennyiségű meg­újuló energiaforrásainak minél szélesebb körű hasznosítása a közeljövő egyik legsürge­tőbb feladata - hangzott el egy soproni fórumon, amelynek vendége volt Persányi Miklós környezet­védelmi és vízügyi miniszter.   Jelentős tartalékai ellenére Magyarország megújuló energiakészletének csupán 2 %-át hasznosítja szemben a 10 % feletti Uniós átlaggal - hangzott el a Hotel Sopron konferenciatermében rendezett fórumon, ahol a környezetvédelmi és vízügyi miniszter példaként említet­te Németországot, ahol a villamosenergia termelés 15 %-át szélerőművek biztosítják. Persányi Miklós hozzátette: „az így termelt energia jelenleg sokkal drágább, mint az egyéb energiaforrások, legalábbis drágábbnak tűnik, mert a hagyományos energiaforrások mellé nyújtott támogatási rendszer eltorzítja a reális arányokat.” Szakemberek szerint az úgynevezett fosszilis energiahordozók, mint a kőolaj, a földgáz vagy a szén ára a jövőben várhatóan jóval nagyobb arányban növekszik, mint a megújuló energiaforrásoké és utóbbiak mellett szól az is, hogy hasznosításukat az Európai Unió kiemelten támogatja. Elhangzott: az elmúlt néhány év alatt mintegy félezer napkollektort szereltek fel hazánkban. Rónai Judit, a soproni Németh László Akadémia alapítója és igazgatója, az Eurosolar Magyarország  elnöke, a Magyar UNESCO Bizottság tagja elmondta: „Megtörtént a várva várt áttörés és megkezdődött a napenergia kor­szak. Nagy feladatok és nehézségek előtt állunk.” A szakemberek úgy vélik: ahhoz, hogy energiafogyasztási szokásaink változzanak, hatéko­nyabb jogi, pénzügyi, és politikai érdekérvényesítésre van szükség. A tanácskozáson elismerő jutalmat vehettek át azok, akik a napenergia használat népszerűsítésében úttörőmunkát vállaltak.   Tóth Anita Lilla