(Vég)veszélyben a magyar művészetoktatás

Magyar Köztársaság Országgyűlése
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr
Oktatási Minisztérium, Magyar Bálint miniszter úr
részére

„A kultúrát nem lehet megörökölni.
Egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék
újból és újból meg nem szerzi magának”
(Kodály Zoltán)
Tisztelt Országgyűlés!
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Miniszter Úr!

Bartók Béla, Kodály Zoltán és Martin György emlékévéhez közeledve (2006) megdöbbenéssel és aggodalommal figyeljük a hazai művészetoktatás felett gyülekező felhőket. Az elmúlt évtizedek eredményei szertefoszlani látszanak, a világszerte példaértékűnek ítélt magyar alapfokú művészetoktatás végnapjaihoz közeledik.

A kormány terve szerint 2006. január 1-jétől az alapfokú művészetoktatási intézmények költségvetési támogatását mind az egyéni (zeneművészeti), mind a csoportos (táncművészeti, képző- és iparművészeti, szín- és bábművészeti) ágban drasztikus módon csökkenteni kívánja. A tervezett csökkentés azt jelenti, hogy a jelenleg több, mint 300 ezer gyermeket foglalkoztató alapfokú művészetoktatás megszűnik, hiszen a kieső támogatás pótlását a fenntartók nem tudják magukra vállalni és azt lehetetlen a szülőkre terhelni.

Az iskolák csődhelyzetbe juttatásával 300 ezer gyermek számára szűnnek meg azok a közösségek, amelyek biztonságot, rendszeres elfoglaltságot, az alkotás örömét, a jövő társadalmának minőségét biztosították az elmúlt évtizedekben. Magára valamit is adó nemzet és kormány számára nem létezhet olyan ok vagy kényszer, amely elveheti a lehetőséget a gyerekektől képességeik, tehetségük kibontakoztatására, személyiségük fejlesztésére. Aki ilyet tesz, az a nemzet jövőjét teszi kockára, hiszen „A nemzet igazi hatalma a kiművelt emberfők sokasága”, ahogy ezt Széchenyi örökérvényűen megfogalmazta.

Hazánk nagyhatalomnak számít a művészet területén és ebben elévülhetetlen érdemei vannak az alapfokú művészetoktatásnak. A mára világhírűvé vált művészek ilyen iskolákban kezdték tanulmányaikat. Azok sem felejtették el itt szerzett tudásukat és tapasztalataikat, akik nem lettek világhírűek, hiszen mindazt, amit a közösségben megtanultak, felnőttként a társdalom egészében hasznosítják: a kitartást, a közös célért való tenni akarást. Úgy gondoljuk, hogy a művészeti nevelést Magyarország szempontjából nem lehet ágazati problémaként kezelni, mert ez nemzeti ügy.

Éppen ezért fordulunk az ország nyilvánossága előtt Önökhöz:

Kérjük Önöket, hogy végzetes döntésük előtt tájékozódjanak választókerületükben, és győződjenek meg arról, hogy a legkisebb településtől kezdve a nagy városokig mit jelent az ott élőknek, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, ha a művészeti iskolák bezárják kapuikat!
Kérjük, hogy az oly sokszor emlegetett esélyegyenlőséget biztosítsák azok számára, akik a
próbatermeket, az alkotóműhelyeket, a valódi közösségeket tekintik képességeik és tehetségük kibontakoztatása legfőbb színhelyének!

Döntsék el, hogy milyennek képzelik a jövő magyar társadalmát, és vegyék számításba a szintén örökérvényű igazságot: vagy iskolákat építünk vagy ezek hiánya miatt a börtönök számát kell szaporítani!

Elvárjuk az Országgyűlés, a kormány, az oktatási tárca felelősségteljes döntését, a döntés előtt az érintettekkel történő teljes körű szakmai egyeztetéseket! Felkészültek vagyunk a párbeszédre, a közös gondolkodásra!

Háromszázezer gyermek, több ezer művészetet tanító, a művészettel nevelő pedagógus és a bennük bízó, munkájukra igényt tartó szülők érdekeit képviselve kérjük:

• Ne csökkentsék tovább az alapfokú művészetoktatás normatíváját!
• Ne kényszerítsék az intézményeket tanév közepén tevékenységük megszüntetésére a drasztikusan lecsökkentett állami normatív hozzájárulás miatt!
• Állítsák vissza a kötelező óraszám mértékét a 27/1998. (VI.10.) MKM rendeletnek megfelelően!
• Ne vezessenek be az oktatás rendszerétől idegen, pályázati úton elnyerhető kiegészítő támogatást az alapfokú művészetoktatás normatív támogatása helyett!
• A továbbiakban is biztosítsák, hogy a fenntartók részére megállapított normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összege érje el az előző évi normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegét! (KT 118. §)
• A szakma képviselőinek véleményét figyelembe véve szigorítsák az iskolaalapítás feltételrendszerét s biztosítsák az azonos alapítási, elbírálási és ellenőrzési feltételeket az önkormányzati és a nem önkormányzati területen egyaránt!
• Haladéktalanul tegyenek hatékony lépéseket annak érdekében, hogy felderítsék és szigorúan megbüntessék az alapfokú művészetoktatás céljaival és szellemiségével visszaélő gátlástalan nyerészkedőket! Ez és csak ez jelenthet hatékony takarékoskodást a művészetoktatás rendszerében!

Budapest, 2005. október 31.

A táncművészeti terület néptáncos Szakmai és Érdekképviseleti Bizottsága, a következő művészek, szövetségek, egyesületek támogatásával:

Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület, Martin György Néptáncszövetség, Muharay Elemér Népművészeti Szövetség Táncház Egyesület, Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége - KÓTA, Hagyományok Háza, Népművészeti Egyesületek Szövetsége, Magyar Színjátékos Szövetség, Magyar Drámapedagógiai Társaság, Szabad Színjátszásért Egyesület, Országos Diákszínjátszó Egyesület, Magyar Színjátékos Szövetség, MASZK Egyesület, Szakmai Középiskolásokért Kulturális Egyesület

A nyílt levél tartalmát, a problémafelvetéseket, a követeléseket támogató, a figyelemfelhívással egyetértő soproni művészek:
Bálint Péter, Bazsóné Nagy Gabriella, Bregyán Péter, Csonka Hajnalka, Gáspárdi Tibor, Gerencsér Tamás, Grabner József, Hámori Ildikó, Horváth Endre, Incze József, Keresztény Richárd, Magyar Mónika, Makay Sándor, Mende Zsolt, Mészáros György, Simon Ferenc, Soltra E. Tamás, Sövegjártó Áron, Sz. Egyed Emma, Szőcs Géza, Tóth Zoltán, Török Bernadett, Tranta Júlia, Zsolnay András