CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2022. december 2., péntek, Melinda, Vivien napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lélektől lélekig  

" és nem tudjuk, hová tették!"

Jn 20,1-9 Mária Magdolna a hét első napján kora reggel, amikor még sötét volt, a sírhoz ment, és látta, hogy a kő el van mozdítva a sírbolttól.

Elfutott tehát, elment Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és azt mondta nekik: ,,Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették!'' Erre Péter és a másik tanítvány elindultak, és a sírhoz mentek. Ketten együtt futottak, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és elsőként ért a sírhoz. Lehajolt, és látta lerakva a gyolcsokat, de nem ment be. Azután odaért Simon Péter is, aki követte őt, és bement a sírboltba. Látta letéve a gyolcsokat és a kendőt, amely a fején volt, nem a gyolcsok mellé helyezve, hanem külön egy helyen, összehajtva. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először érkezett a sírhoz; látta és hitt. Még nem értették ugyanis az Írást, hogy fel kell támadnia halottaiból.

Vannak az első látásra felfoghatatlan helyzetekre is begyakorolható eljárások. A mai embertől nincs messze a példa, hogy bizonyos források után kutakodva a világhálón válaszként feltételeket szab a hozzáféréshez a számítógépes világ. Üres mezők jelennek meg, melyek megfelelő kitöltésével (bejelentkezési név és jelszó vagy előkelőbben login és password) megnyílik előttünk az adatbázis, megtalálhatjuk azt, amit keresünk.
Hihető vagy hihetetlen, de Húsvét titkához is ehhez hasonló út vezet. S ahogyan a mai evangéliumból kiolvashatjuk, ez kezdettől fogva így volt, soha nem is léteztek "automatikus hozzáférések", sőt, számítógépes nyelven az alap-, a defaultállapot a titok, a húsvéti titok, melyhez nincs is teljes hozzáférés. A login-password páros pedig a megtérés-isteni kegyelem titka, melyet a tanítványok a maguk felfoghatatlan emberi tudatlanságában ugyanúgy megtapasztaltak, mint ahogyan Szent Pál és a világtörténelem összes kanonizált és nem kanonizált szentjei.
Mindaddig nem tudjuk, hová tették az Urat, ameddig nem keressük és ameddig Ő meg nem mutatja magát. A kísértés pedig mindenki számára létezik - megvallás ide-oda, keresztségi fogadalom megújítása pro és kontra -, ameddig a bizonyosság Isten személyes felajánlkozásában "ne légy hitetlen, hanem hívő", "boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek" célt nem ér szívünkben.
A hit "feljődésében" Jézus halála és feltámadása óta nincsenek kivételek. Ebben az értelemben tudattalanul jövünk a világra és pontosan annyival távozunk, amennyi a két ismeretlenből (megtérés és kegyelem) egy kifejezhetetlen, belső algoritmus lévén keletkezik bennünk. A jeles napok, így most az Úr kereszthalála és feltámadása legalább arra kell, hogy indítson bennünket, hogy fellapozzuk a belépő oldalt és utánanézzünk, mennyi is a mienk a bejelentkezés két kulcs-kifejezéséből. Igen, vannak helyek, vannak helyzetek, ahol könnyebb megszerezni a keresett kifejezéseket. De erről mintha már írtam volna: Keressétek a hegyeket!
Az olyanokat is, mint a Tabor és az olyanokat is, amilyen a Golgota.
- DI -



2007. április 08., vasárnap 18:37


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület