Kiválasztották a világ újabb hét
csodáját
A
kínai Nagy Fal, a jordániai Petra romváros, a brazíliai Megváltó
Krisztus szobra, a perui Machu Picchu, a mexikói Chichén Itzá, a római
Colosseum és az indiai Tádzs Mahal lett a modern világ hét csodája -
jelentették be szombat este a lisszaboni Luz stadionban tartott
ünnepségen.
Az
újkori hét világcsodát mintegy 100 millió, interneten és mobiltelefonon
január óta leadott szavazat alapján választották ki a világ 21 műemléke
közül.
A hét új világcsoda kiválasztását Bernard Weber svájci
üzletember és filmproducer kezdeményezte azzal a céllal, hogy
kiegészítsék az ókori világ hét csodájának listáját. Ezen az epheszoszi
Artemis-templom, Szemirámisz babiloni függőkertje, Mauszólosz
síremléke, a halikarnasszoszi Mauszóleion, a rhodoszi Kolosszus, az
alexandriai világítótorony, az olimpiai Zeusz-szobor és a gízai nagy
piramis szerepelt. Közülük napjainkig csak Kheopsz piramisa maradt
fenn. Az ókori világ hét csodáját a hagyomány szerint először egy ókori
görög író Antipatrosz vette lajstromba.
Nagy Fal
A Kínai Birodalom jelképének számító Nagy Fal építése több
mint 2000 éve kezdődött meg. Minden bizonnyal a világ leghosszabb
emlékműve. Az UNESCO 1986-ban vette fel a világörökség listájára.
Petra
Petra romváros Jordánia fővárosától, Ammántól mintegy 200
kilométerre délre található, szintén a világörökség része. Számos
templomát, fürdőjét és sírját a homokkő sziklába vésték.
Megváltó Krisztus szobra
A Rio de Janeiro-i Megváltó Krisztus szobra ma egész
Brazília jelképe. Öt évi munka után 75 évvel ezelőtt állították fel a
710 méter magas Rio de Janeiro-i Corcovado-hegyen. Rio leglátogatottabb
műemléke: évente 1,8 millió turista keresi fel.
Machu Picchu
Az Andokban, az Urubamba folyó völgyében található Machu
Picchu inka romváros Peru fő idegenforgalmi nevezetessége. A XV.
században építették Pachacutec inka császár idejében. Machu Picchu
feltehetően zarándokhely és csillagvizsgáló volt. Naponta több mint
kétezren látogatják a UNESCO által 1983-ben világörökséggé nyilvánított
"elveszett" várost.
Chichén Itzá
A mexikói Chichén Itzá maja-tolték romvárost Kr. után 500
körül építették a Yucatán-félsziget északi részén. Legjelentősebb
épületei az 54 méter magas piramis, egy csillagvizsgáló és a
Yucatán-félszigetnek a toltékok általi meghódításának emléket állító
Harcosok Temploma.
Colosse
um
Az "Örök Város" jelképének számító Colosseumot mintegy kétezer éve
építették, a Kr. utáni első században. Építését Vespasianus császár
uralkodása alatt kezdték meg és Titus idején fejezték be. A mintegy 50
ezer néző befogadására alkalmas építmény Róma legnagyobb amfiteátruma
volt.
Tádzs Mahal
A szintén a világörökség listáján szereplő Tádzs Mahalt az
indiai Agrában Sáhdzsahán nagymogul építette a XVII. században
szeretett felesége, Mumtaz Mahal mauzóleumául, aki 14. gyermeke
szülésekor vesztette életét. A várostól északra található fehér márvány
épület messze India leglátogatottabb nevezetessége. Évente több mint
hárommillióan keresik fel.
(MTI-gondola.hu)
2007. július 08., vasárnap 11:30