Felavatták a
japán kőkertet a Barátság parkban
A középpontban lévő kő Sopront jelképezi. A megbékélés, a testvéri
kézfogás helyét, a nyugalmat. Miként maga a kör is, mint szakrális jel,
a végtelent, a nyugalmat, a békét jelent, az eredőt és a végcélt, a
mindenekfelettit. Ez az, amire mi emberek törekszünk, s ez az, ami felé
népeinknek is haladniuk kell. Szimbolikus jelentőségű az is, hogy a
Barátság parkban kapott helyet a köztéri alkotás - mondta Abdai Géza
alpolgármester a kertavatón.
A Páneurópai Piknik 20. évfordulójára a német
SCHLOSS Ronsperg Jótékonysági Alapítvány a város által felajánlott
helyszínen Sopron számára japán kertet ajándékozott.
A
Barátság Parkban, japán kórus fellépésével, ma avatták fel a kertet
Shinichi Nabekura japán nagykövet, Walburga von Habsburg, a Douglas, a
Páneurópai Unió alelnöke részvételével.
Sopron
város nevében Abdai Géza alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket,
aki arról szólt, hogy keleti gyökerű népünk több szálon is ápol közös
hagyományokat. Ennek is köszönhető, hogy az 1989-es Páneurópai Pikniken
történtek hatására a németek mellett legelőször japán filmesek
forgattak a magyar szabadságvágyról és az akkori rabnép egy másik
rabnép felé tett nemes gesztusáról.
- A japánok voltak azok is, akik a most 20 éve
történt események
helyszínére a szent fáikból, a cseresznyékből hoztak és ültettek.Az így
díszessé tett helyet azóta is figyelemmel kísérik!
-
Biztos vagyok abban, hogy nemcsak azért, mert Kazuno a testvérvárosunk
– fogalmazott Sopron alpolgármestere, aki testvérként köszöntötte a
német vendégeket is, akik hazájuk egyesülésének kulcsát bennünk, a
magyarokban látták meg.
Emlkeztetett
arra, hogy Kohl kancellár a piknik utáni években azt mondta:, „Sopron
mellett a magyarok verték ki az első téglát a Berlini Falból”.
-
Ez az esemény testvérré avatta népeinket. Nem véletlen tehát, hogy a
Barátság parkban kapott helyet a Schloss Ronsperg Egyesület által
megálmodott japán kőkert, ami jelkép erejű. A népek barátságát
jelképezi.
- Ami még több tartalommal
töltheti meg a mai esemény jelentését, az az, hogy ez a park a
katolikus egyház tulajdona. így ökumenikussá emelkedik a mai ünnep,
hiszen nemcsak népek, hanem vallások és felekezetek is egymásra
találnak itt – mondta Abdai Géza, Sopron közösségi ügyekért felelős
alpolgármestere.
A kert kövei az Alpok, a
Kárpátok és az Ural-Altáj hegységek között élő, népek közötti békés
együttélést, megértést jelképezik. A kert örvényszerűen illusztrálja a
Kárpát-medence folyóit, amelyek a béke szigetét ölelik át, és a felkelő
nap országában őshonos cserjét ültettek el benne. A Japánból érkezett
kertépítészek munkáját az Alapítvány vezetője Masumi Bötthcher Muraki
és a tervező Kanji Nomura építész felügyelte.
A
zen-kert allegóriája az egységes Közép-Európa. A középpontban lévő kő
Sopront jelképezi. A megbékélés, a testvéri kézfogás helyét, a
nyugalmat. Miként maga a kör is, mint szakrális jel, a végtelent, a
nyugalmat, a békét jelent, az eredőt és a végcélt, a mindenekfelettit.
Ez az, amire mi emberek törekszünk, s ez az, ami felé népeinknek is
haladniuk kell.
Ha tovább nézzük a köveket: jobbra a kelet népeiből a magyarok
szimbóluma, balra lent a rómaiak. Felettük az Alpok, mellette a
germánok, szlávok. Mindannyian a kör közepe felé, a béke szigetére
törekednek. Nem egymást taposva, nem ellenségesen, hanem barátian,
egyesülve. Német ötletre, japán megvalósításban elevenedik meg szemünk
előtt hazánk, a Kárpát–medence története. Csak még sajnos nem értünk
oda mindannyian a kör közepére.
Még nem nyújtottunk mindannyian kezet. Ez a mi felelősségünk,
a mi dolgunk és utódainké.
Tennünk
kell a dolgunk, hogy ez az egymásratalálás megvalósuljon, erre
figyelmeztet afelavatott ajándék-műalkotás – mondta Abdai Géza avató
beszédében.
|
Az eseményen jelen volt Shinichi Nabekura, Japán
magyarországi
nagykövete, aki arra emlékeztetett, hogy a 2009. év,számos jubileumnak
is éve.
20 éve történt a Páneurópai Piknik,
20 évvel ezelőtt került sor a rendszerváltásra, és 20 éve annak, hogy a
kelet és nyugat közötti megosztottság megszűnt – mondta a nagykövet. A
volt szocialista blokk országai nyitottá váltak.
Shinichi
Nabekura kiemelte a japán és magyar kapcsolatokat meghatározó ,,keleti”
rokonságot, és azt, hogy a két ország közötti kulturális, gazdasági,
közösségi kapcsolatok nem protokolláris jellegűek, hanem az
önkormányzatok, a vidék, a települések szintjén is jól működnek.
A
nagykövet arról is szólt, hogy a jubileumok sorába tartozik az az
esemény, hogy 140 éve jött létre a Japán és Magyarország közötti
diplomáciai kapcsolat, illetve az idén lesz 50. évfordulója a II.
világháború utáni, kétoldalú diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének.
Walburga
von Habsburg-Douglas szintén a Páneurópai Piknik jelentőségét méltatta,
és azt a folyamatot, amelyben a japánok segítségével egyre közelebb
kerülnek egymáshoz az európai népek. A béke Európáját, és a világbékét
kívánja továbbra is képviselni a Páneurópai Unió szervezete –
hangsúlyozta az alelnök, aki egyébként a Svéd Parlament képviselőke.
Az
ünnepségen szólt a kert adományozója, Narita úr is, aki a közös Európa
építésének fontosságáról szólt, arról, hogy a kert Japán és
Magyarország, Európa és Japán jó kapcsolatát szolgálja. Az adományozó
részletesen szólt arról a személyes indíttatásról, amelynek
köszönhetően a kert megvalósulhatott.
A
soproni kőkert egyrészt a Páneurópai Piknik 20. évfordulója előtti
tisztelgés, másrészt a Páneurópai Uniót Bécsben, 1923-ban elindító gróf
Richard Coudenhove-Kalergi és japán édesanyja, Misdukó emlékét is idézi.
A
németországi SCHLOSS Ronsperg Jótékonysági Alapítvány 4 országban,
Csehországban és Németországban, Svájcban és Ausztriában alakított ki
hasonló köztéri alkotást.
B. Tóth Éva
2009. augusztus 18., kedd 21:40