Sakkvilág |
Miért "fő" iskola a sakk főiskola?...
Sakk főiskola II.
Miért „főiskola?"
Hát, mert a „főt" iskolázza, részben azért.
Másrészt mert
világszerte 8-10 éves kis fickók játszanak ma
már
mesteri szinten, és a soproni legjobbak sem
maradhatnak
el mögöttük.
Mint látni fogjátok, a
választott
példák nem a legnehezebbek, hanem a
legjellemzőbbek arra
a témakörre, ahová tartoznak. Ma huszárok
sokfelé képes
vagdalkozásáról és az úgynevezett „röntgen
attak"- ról,
ahol a játékos szinte „átvilágítja"
ellenfelének
hadállását - adunk képet. A minap említettük,
hogy a
sakkban villának (most már a fakanál, favilla
mellett
ismeritek a sakk villát is...) nevezzük egyes
figuráknak
- főleg a paripáknak - azt a tulajdonságát,
hogy
egyszerre kettő, sőt esetleg több figurát is
támadhatnak
meg ugyanazzal a lépéssel.
Igyekezni
fogunk
mindkét oldalról - tehát világos és sötét
részéről is -
bemutatni az ilyenfajta támadások
előnyeit.
Az első hadállásban világos
lép.
Amilyen
egyszerű a megoldás, olyan pontos játék is
igényeltetik,
ugyanis egy kis nemtörődömség kiadja világos
kezéből az
előnyt! Ha sehol, de itt nagyon érvényes
a „jól vigyázz
a figurára!" közmondás!
A második hadállásban
a pozíció direkt vicces! Ugyanis
sötét lép
és a fenyegető villa miatt bármit csinál a
világos
király, a futója el fog veszni, és
elénekelheti a „vége,
vége már, elmúlott a nyár" című nótát!
Ebből a
két példából is láthatjátok, hogy a huszárok
milyen
veszélyesek tudnak lenni. Sok sakkelméleti
tudós a
futókat kissé előnybe helyezi a lovacskákkal
szemben,
mondván, hogy azok hatósugara - pláne a
mindkét színű
átlókat ellenőrző futó páré - nagyobb, mint a
huszároké.
Ám minden idők egyik legnagyobb magyar
sakkozója,
Maróczy Géza legendásan kezelte lovait a
sakktáblán, és
számtalan világszintű ellenfelét félemlítette
meg
velük! Az igazság az, hogy hadállása
válogatja. Zárt
állásokban, ahol a gyaloglánc úgyszólván
érintetlen, a
huszárok könnyen átugrálnak az ellenfél
állásába,
viszont távolfekvő, szétszórt ellenséges
egyedekkel
szemben a futók látszanak
hatásosabbnak
A harmadik
hadállásban
a
RÖNTGEN ATTAK egyik legegyszerűbb és éppen
emiatt
legszemléletesebb példájával találkozunk!
Világos lép,
és olyan egyszerűen nyer, mint egy pofon, és
mégis, aki
nem látta még ezt a motívumot, gondolkodni
fog néhány
percig rajta! - Aztán felismeri majd, hogy
lényegében
majdnem mindegy, hol áll a világos király, és
az „ a "
vonal melyik mezején a sötét torony, sőt -
megsúgom - az
egész állást el lehetne tolni jobbra egy
sorral, és a
megoldás ugyanaz maradna, de kettővel már
nem; hogy
miért, írjátok majd meg nekem. Egyszerű! És
igen-igen
fontos!
A negyedik állásban
sötét
fogja ellenfelét „átvilágítani", hogy hogyan,
azt
megtaláljátok ti magatok is könnyűszerrel. A
kombinációk közepette mindig arra kell
gondolnotok, hogy
komoly, mestererejű játékosok között nemhogy
egy huszár
vagy torony előny, de legtöbbször egyetlen
gyalogos
többlete is döntő a parti megnyerése
szempontjából.
Szóval, ha igaz a
közmondás, hogy
„úgy örül, mint majom a farkának", akkor
George, a majom,
aki KASZPAROV ellenfele lesz a legközelebbi
meccsen,
gondolom sokat fog búslakodni, vagy ki
tudja?...
Pagony Lajos
Sakkrovat vezető
chess@sopron.hu
2000. március 11., szombat 00:00
|
|
|