|
Sportcentrum |
|
Márciusi Horgász Hírek
Havonta kívánok ezen a helyen beszámolni a horgászatra érzékenyek
részére a Magyar Horgászban közölt érdekesebb eseményekről. Ezen
túlmenően, ha valamelyik kedves horgásztársnak lenne mondanivalója,
nyugodtan keressen meg e-mailen és szívesen megjelentetjük írását vagy
fényképét, illetve mindkettőt. Segítsetek, kedves horgásztársak,
változatosabbá tenni ezt a rovatot!
MÁRCIUSI HORGÁSZ
HÍREK
KÉREM FOLYAMATOSAN FIGYELNI EZT AZ OLDALT, MERT A CIKKEK EGYMÁS UTÁN
KERÜLNEK RÁ, AHOGY IDŐM ENGEDI.
KÖRNYEZETI KATASZTRÓFA A SZAMOSON ÉS A
TISZÁN
A nagybányai Aurul ausztrál-román bányavállalat tározójából több
tízezer köbméter ciánvegyületet tartalmazó víz került a Lápos patakba,
majd onnan a Szamosba. A cián koncentrációja a romániai szakaszon
nyolcszázszorosa volt a megengedett értéknek. Mindez január 31-én
történt, és a szennyeződés február 2-án Vásárosnaménynál elérte a
Tiszát. A méreg koncentráltsága még mindig háromszázszorosa volt az
elviselhetőnek. A Szamosban elméletileg minden élőlény kipusztult. A
méregfolyam napi sebessége 40-50 km, a méregdugó hosszúsága is
nagyjából ekkora.
Február 7-én érte el a szennyezés a Tisza-tavat, és még mindig elég
erős
volt ahhoz, hogy ott is brutális pusztítást végezzen a halállományban.
A szennyezett víz Szolnokot elérve annyira felhígult, hogy már nem
veszélyeztette Szolnok ivóvízét. A szennyezés tovább folyt lefelé a
Tiszán, majd elérte a Dunát, és ott is döglöttek a halak.
Több száz tonna haltetem mutatta-mutatja a mérgezés elvonulását.
Minden halfaj pusztult, de főleg a süllő, amur, busa, keszeg. A vízi
élőlények teljes vertikuma óriási pusztuláson megy keresztül, és a
pontos helyzetet akkor lehet megállapítani, amikor megindul(na) az
élet a tavasz kezdetén. A víz már nem mutatja a mérgezést, a cián-
tartalmat már nem lehet kimutatni, hiszen tavasz felé a bő vízhozam
átöblíti a medret, és fokozatosan visszatérnek a halak a mérgezett
szakaszokra is. Az utóbbi próbahalászatokon végzett kísérleti mérések
már nem mutattak ki ciánt a halhúsban. Ettől függetlenül tilos a
Szamosban és a Tiszában a horgászat és a halászat egészen addig, amíg
ezzel ellentétes hivatalos nyilatkozat nem születik.
A Szamos és a Tisza mentén rengeteg madár és emlős is elpusztult,
amelyik evett a mérgezett halhúsból vagy ivott a vízből. A kár még
felbecsülhetetlen, kormánybiztos irányítja a legfontosabb munkákat és
a rehabilitációt. Csak abban lehet bízni, hogy a természet mindenható
ereje legyőzi ezt az ember által létrehozott újabb szörnyűséget.
ÚJABB SZENNYEZÉS
ROMÁNIÁBÓL
A legfrissebb hírek szerint mintegy 100 000m3 nehézfémekkel telített
szennyezőanyag érkezett a Tiszába román tározókból. A több hullámban
érkezett szennyezőanyag ólmot, cinket és rezet tartalmazott. Az
Ukrajna felől országunkba belépő Tisza több sebből vérzik. A fenti
cikkben jelzett cián szennyezést éppen túléltük és most itt van a
következő sorozat. Mikor lesz ennek vége? Meddig kell még tűrnünk a
környezetünket felelőtlenül romboló nem kedves szomszéd támadásait?
Ezek olyan kérdések, amire nincs felelet, de felháborító, hogy valakik
gátlástalanul tönkre tehetik mások folyóit, földjeit, levegőjét? Az is
bosszantó, hogy lekicsinylik a történteket, mintha nem is lenne olyan
nagy dolog, ami történt. Még hogy mi túlozzuk el a tényeket és
politikai tőkét kívánunk kovácsolni belőle! Tényleg felháborító! Az
okozott kár megtérítéséről persze hallani sem akarnak, mintha nem
rájuk tartozna, nem az ő hibájuk lenne. Ilyen felfogással azt hiszem
egyre távolabb kerülnek Európától. Ez vajmi keveset vigasztal
bennünket.
REKORDLISTA
PONTY
Pöstyéni Béla tiszaújvárosi horgász szeptember 16-án, születésnapján
a Tiszára ment horgászni. A tiszatarjáni szakaszon már reggel 5.45-től
bedobta 0,35-ös zsinórján levő horgát trágyagilisztával. Már 6 órakor
8 kg-os nyurga pontyot fogott. 8.30-kor 2 kg-os pontyot tett a szákba.
Ekkor koppant a kapásjelző a másik botján. A gyors bevágásra erősen
húzott a hal, majd a part felé fordult. 10 perces erős fárasztás után
megszákolta a 12,20 kg-os (72/72 cm) tő pontyot. Gratulálunk! Szép
ajándék volt!
HARCSA
Mihajlovits Róbert kaposvári horgász december 17-én a Deseda-tározón
fogta 88 kg-os (225/98 cm) harcsáját. Süllőzéshez készülődött
Mihajlovits úr, és 0,25-ös zsinórjára gumihal csalit kötött
twisterhorgon. Délután négykor jött a kapás. A bevágás után mindjárt
kiderült, hogy nem süllő akadt a horogra, és a fárasztás csónakból
este
7-ig tartott. Ekkor ráckevei vendéghorgászok segítségével csónakba
tudták fordítani a nagy halat. Ekkor derült ki, hogy a horog a hal
farkába akadt.
CSUKA
Német Ferenc budapesti horgász december 11-én 11 órakor a Moby Dick II
horgásztavon úszós szerelésére kínálta fel a jól mozgó kárászt. A
10,10 kg-os (95/52 cm) csuka nem tudott ellenállni a jó falatnak, és
ez
lett az utolsó étke. A horgász ezen a napon még 7db csukát fogott,
közülük kettő 6 kg-os volt! Óriási élmény lehetett.
SÜLLŐ
Szécsi Attila bölcskei horgász a Duna paksi térségében október utolsó
napján egy zátony végén rapalával pergetett. A 0,20-as fonott zsinóron
vezetett műcsalira 6.10-kor nagyon óvatosan nehezedett rá egy hal. Az
alig észrevehető kapás után nem sokkal már partra is emelte a gyönyörű
süllőt, ami a mérlegeléskor 10,75 kg-osnak (86/61 cm) bizonyult.
ANGOLNA
Lós Róbert miskolci horgász szeptember 23-án a nyéki Gólem tavon fogta
az idei listavezető angolnát. A 0,30-as zsinóron drótelőkén kínálta az
5 cm-es jászkeszeget a ragadozóknak. Az arra úszó angolna úgy találta,
éppen jó lesz neki uzsonnára, de nem gondolta, hogy horog is van
benne. Így aztán a 2,89 kg-os (98 cm) betelepített halfaj befejezte
földi pályafutását.
MÁRNA
Lukácsa Donát budapesti horgász a pesti Duna-parton produkált remek
márna-sorozatot. Október 9-én nyolc és fél kilót nyomott a három
márna, amit aznap fogott. A legnagyobb példány 3,84 kg-os (58/38 cm)
volt. A 0,16-os zsinóron felkínált csonti-csokor volt az
ellenállhatatlan csali. Másnap azonos felszereléssel ismét kipróbálta
szerencséjét, és kb. három óra múlva egy elakadásnak tűnő kapása volt.
Az úszó elmerült, és a bevágás után jó 30 m-re kirohant a hal. Mintegy
10 perces kemény fárasztás után horgásztársi segítséggel emelte partra
a gyönyörű márnát, ami a mérlegen 4,52 kg (66/40 cm) volt.
KECSEGE
Tóth Zoltán budapesti horgász augusztus 11-én a Duna óbudai szakaszán
horgászott édesapjával. Keszegkapásai között a 0,30-as zsinóron
csalizott vastag gilisztára erőteljes, rángató kapásra vágott be. A
fárasztás során a hal többször kiugrott a vízből. Ekkor látták, hogy
kecsege van a horgon. A remek hal néhány perc után partra került és
3,10 kg-nak és 72 cm-nek bizonyult.
DÉVÉR KESZEG
Szabó János gyáli horgász július 11-én a háziréti tározón 1999. évi
listavezető dévért fogott. A reggeli órákban a 0,30-as zsinórt 0,25-ös
előkével dobta be. A horgon csonti+pufi szendvics volt a csali.
Pontyot szeretett volna fogni horgásztársunk, de a maszatoló kapás
után rövid fárasztással vezette a szákba a 4,15 kg-os (72 cm)
dévért.
TÖRPEHARCSA
Pejkó József budapesti horgász a domoszlói tározón augusztus 27-én
éjjel viharos időben 1,05 kg-os (38/40 cm) törpeharcsát fogott. 8
cm-es vörösszárnyú keszeg volt a horgon, amikor este 11 órakor a
nyitott orsóról elindult a 0,35-ös zsinór. A bevágás utáni rövid
fárasztás végén derült ki, hogy "óriás" törpe van a horgon.
A DUNAKESZI
KAVICSBÁNYA-TÓ
A Dunakeszi és Budapest határán egykor kikotort kavicsbánya-tó mára
valóságos horgászparadicsommá vált. Hála a természet mindent
meggyógyító erejének és az emberi jó szándéknak. A közel téglalap
alakú, húsz hektáros, 4m átlagos mélységű víznek csak az északi
oldalán egy kis rész emlékeztet a kavicsbányászatra.
Pest megyében már is a harmadik legjobban telepített horgászvíznek
ismerik ezt a tavat. 15 éve kezdődött e szép tó élete, amikor
elkezdődött a kavics bányászata. Sok éve a kóspallagi tóból került
bele az első vegyes halállomány, amiből már 20kg-os harcsa is partra
került. A kavics kitermelésének megszűnése után 1993-ban a
horgászegyesület megvásárolta a tavat. Saját erőből komoly telepítés
történt és most már joggal büszkék kiváló tavukra. Az állomány 60%-a
ponty, átlagsúlyuk 2kg körüli. Nem ritka a 10-15kg-os amur, akadt már
9,80kg-os csuka és 36kg-os busa is horogra. A ponty rekord 25,80kg és
fényképezés után visszakerült a szép hal a vízbe. Most is benne
él.
A dunakeszi tóba évente 500q halat telepítenek, 7-10 naponként
800-1100 kg-ot, amit mindig a halőrház előtti "nyílt színen"
mérlegelnek és helyeznek a vízbe. Olyankor óhatatlanul sok pikkely
marad a parton, mintha a halak azzal szeretnék kifizetni a
horgászokat. Aki már járt a dunakeszi tónál az visszavágyik, aki még
nem volt próbálja ki.
TÁVOLI VIZEKEN
Dietmar Isaisch sok éve eredménnyel specializálódott nagy süllők
fogására. Kedvenc vize a Rajna, de általában a nagy folyók, azonban a
víztározókban és a nagy tavakban is eredményes. A Rajnán a kilométer
hosszú sarkantyúkat járja, valamint a kikötő öblöket és a csatlakozó
csatornákat. Különleges élőhelye a süllőnek a víztározóban elöntött
hajdani település (a képen látható rész). Állítja, hogy a süllők eszik
fajtestvérüket, minél nagyobbak annál inkább. Egyes vizekben a folyami
rákra és a durbincsra "szakosodást" tapasztalta. Ezek igazi fehérje
bombák, ráadásul a süllő kedvenc környezetében, a fenéken
zsákmányolhatja őket. Ettől függetlenül tény, hogy az óriás süllő
7cm-es gumihalacskával és 50dkg-os domolykóval egyaránt megfogható. A
középutat követve a mesterhorgász 10-15cm-es csalit használ, a partról
gumihalat, csónakból megölt halat kínálva. Írása végén bölcsen szögezi
le, hogy aki süllő óriást kíván fogni, az olyan vízben keresse, ahol
van is.
BERLIN HARCSÁI
Ismeretes, hogy a német fővárost folyók és tavak övezik. Választékos,
sokrétű horgászlehetőséget biztosítva 57 négyzetkilométer területen.
Stephan Höferer ezúttal a harcsahorgászat lehetőségeit ismerteti.
A korabeli sajtó 1887-ben 2,5m-es példány halászhálós fogásáról
számolt be. Ugyancsak halászok fogtak több 2m-t is meghaladót
1988-ban. A horgászok természetes csalival (csirkebéllel) és
műcsalikkal egyaránt eredményesek pl. a Spree és a Dahme
összefolyásánál. A képen látható példányt a szerző a Havel folyó egyik
agában fogta.
FOLYAMI PONTYOZÁS
Nagy folyókban nagy pontyokat "kunszt" fogni, amit csak kevesen
tudnak. Fontos az áramlástani ismeret. Nemcsak az, hogy hol, a kanyar
melyik részén rakja le a folyó a kavicsot, homokot és iszapot, hanem
az is, hogy minden nagy áradás módosítja a folyó ágyát. Magas
vízállásnál a part közelében célszerű horgászni, messze tőle a
sodródás miatt nem is igen lehet. A fárasztás eredménye olyan pompás,
erős, kitartóan védekező ponty, mint a képen látható.
Tvordy György
2000. mĂĄrcius 06., hĂŠtfĹ 00:00
|
|
|
