"Korruptkai Tihamér egykori rendőr százados mától feloldotta több éves önkéntes hallgatását."

Nem kell a rizsa

vegyítve. Azonban ha jól belegondolunk az igaznak hitt hírekről is gyakorta kiderül, hogy csak álhír volt.

Kuncogó Gábor az ellenzék szószólója a parlamentben napirend előtti felszólalásában, a miniszterelnök vezetési stílusát kritizálva tömören kijelentette: - Tisztelt miniszterelnök úr ha olyan fejem lenne mint önnek akkor szatyorban hordanám.

A döbbent csöndet a miniszterelnök törte meg. A nagyformátumú politikus (XIV. Lajos kései követője) azonnal magához kérette a 220 voltot. Méltóságteljesen felszólalásra emelkedett, ujjaival V betűt formált (mint tudjuk ez a győzelem jelképe) majd ujjait a konnektorba dugta. Amit ezután kiálltott az ma már történelem. - Uraim, az áram én vagyok!

Korruptkai Tihamér egykori rendőr százados mától feloldotta több éves önkéntes hallgatását. Végre fény derülhetett rendőri vezetők szőkített nőügyeire, kártyaadósságokra, ittas közterülethasználatra, olajoshal ügyekre, valamint ceruza és radír lopásokra.

Korruptkai mindig nyitott szemmel járt szolgálatban. Egyszer megpróbálta csukott szemmel is, de mióta nekiment egy villanyoszlopnak felhagyott a kísérletezéssel. Ő olyan rendőr volt aki úgy figyelt befele, hogy közben kifelé nézett. Ettől mindig fátyolos volt a tekintete. Az útjába kerülő prostituáltak nem tudták eldönteni, hogy szerelmes e beléjük vagy csak depressziós. Ő állandóan az első vonalban volt szolgálatban. Az ellenséges tűzvonalban nagy bátorságról tett tanúbizonyságot. Egyik eset során is, amikor egy olajoshal szállítmány nyomaira bukkant, az élete kockáztatásával azonnal jelentetete az esetet feletteseinek, ám a felettesek azonnal egy közeli óvodába rendelték ovizsarunak. Új besztásában haladéktalanul nyomozni kezdett egy eltűnt parízeres szendvics ügyében. Sajnos így nem lehetett ott amikor egyik felettese hirtelen felindulásból hátba lőttte magát. Az öngyilkosságot több körülmény is gyanússá tette. Az asztalon heverő búcsulevélnek kinevezett szolgálati feljegyzés így fejeződött be.

Asztal a viszta bébi. Minden valószínűség szerint szerint Kucsma alezredes így akarta rejtjelezve megüzenni, hogy ő tudja, hogy mi tudjuk, hogy ők tudják. Szorongatott helyzetében három választási lehetősége volt. Vagy meggombamérgezi magát, elüti saját magát a szolgálati autójával, vagy hirtelen felindulásból elköveti saját maga hátbalövését. Bátor rendőrhöz méltóan az utóbbi férfas halált válsztotta. A lövés után, utolsó erejével a töltényhüvelyeket katonás sorrendben a széke mellé helyezte, és letörölte az ujjlenyomatokat a pisztolyról hogy megkönnyítse a kollégák helyszinelési munkáját. Mint a rendőrség költségvetéséért is felelős vezető, még az élete utólsó pillantában is a költségek lefaragásán fáradozott. A lövés előtt testét egy gumiember rugalmasságával úgy fordította, hogy a lövéskor szétspriccelő vér az asztalon lévő alátétre fröccsenjen, hiszen a rendőrség a rendőrségi költségvetésből évekig nem telne az iroda újratapétázására.

Korruptkai a fenti állítólagos ellentmondásokra akkor jött rá, amikor a titkosrendőrséggel kollaborálva több alkalommal kényszervallatta önmagát, hogy ezzel is megkönnyítse az ügyészség és a vizsgálóbizottság munkáját. Helyzetét meglehetősen nehezíti a közvélemény szemében, hogy kocsmai verekedést provokált önmaga ellen. Az ügy kapcsán azt róták fel neki, hogy az incidens alatt nem oszlatta fel önmagát, így a vizsgálóbizottság a fenti jogcímen kizárta az exrendőr kamarából. A százados a médiák segítségével elkerülte, hogy megöngyilkolja magát. Azóta csak egyszer került kellemetlen helyzetbe. Egy sétakocsikázásnak indult autós üldözés során autójának dugattyuja besült a szőkített olajtól. Életét csak a hatalmas rendőri rutinja mentette meg. Autójából kipattanva üldözői arcába vágott több millió gyűrött rubelt, akik a meglepetéstől az árokba hajtottak. A helyi rendőrség

kivizsgálta az ügyet, majd a vizsgálat anyagát ötszáz évre titkosította.

1999. október 25., hétfő 00:00