|
Soproni Snassz |
|
Minden hely foglalt. Vékony diákforma srác áll tálcával a kezében, szemével tanácstalanul pásztázza a tömeget, míg az egyik sarokban felfedezi az egyetlen széket.
Soproni szilánkok (vagy
sziklák)
Új embléma
Munkám során sokféle emberrel és még többféle kívánsággal találkozom.
A grafikai tervezés igen összetett, sokszínű munka. A kívánságok
nagyon széles skálán mozognak, hát még ha egy nagyreményű vállalkozás
mégnagyobb reményű tulajdonosa adja elő a kívánságait. Skicceket
mutat, színeket tervez, összeférhetetlen megoldásokat kíván. Embléma
kell az új cégnek. Próbálok ellenkezni, érvelni, magyarázni, hiába.
Saját elképzeléseit erőlteti.
- Miért nem tervezi meg Ön a cége logoját? -kérdezem. Nem ő nem ért
hozzá, hiszen én vagyok a szakember. Az agyam önálló úton jár,
kezemet másképp irányítja a tudatom, nem köthet gúzsba a
dilettantizmus.
Embléma kész. Egészen más mint a kívánság szerinti. Megrendelő nézi,
forgatja, bólogat, hümmög, majd elégedetten megállapítja, hát igen,
pont ilyet akartam.
Próbálom humoros oldaláról nézni az efféle gyakori történeteket.
Karinthy jut az eszembe, aki hajdanán a New York Kávéházban emigyen
kérdezte a főpincért:
- Mondja, milyenek itt a vendégek?
- Hát nagyon sokfélék. Az egyik forrón szereti a feketét, a másik sok
cukorral, a harmadik cukor nélkül, a negyedik tejjel, az ötödik csak
tejszínhabbal. Tudja mindegyik vendéghez odamegyek, mosolyogva
felveszem a rendelést, utána bemegyek a söntésbe és csak bekiabálok,
öt feketét kérek !
Egyél ha tudsz !
Gyorsétterem, sorbanállás, tömeg. Minden hely foglalt. Vékony
diákforma srác áll tálcával a kezében, szemével tanácstalanul
pásztázza a tömeget, míg az egyik sarokban felfedezi az egyetlen
üres széket. Tálcáját bizonytalanul egyensúlyozva odasorjáz az
asztalhoz. Vállalkozó fazon fennhangon telefonál. Előtte
ételmaradékok, zacskók, papírdobozok hatalmas összevisszaságban,
mintha legalább négyen falatoztak volna. Srác óvatosan odahajol, majd
csendesen megkérdezi:
- Elnézést szabad ez a hely?
- Nem ba....meg!
- Bocs és miért nem?
- CSAK!
Na ebben a csak-ban benne volt minden fenyegetés. Sötét gondolatokat
szült ez az egy szó; (Húzz el köcsög, mert mindjárt leütlek , tökön
rúglak, vagy szitává lőlek). A srác gyors léptekkel eloldalazott majd
tovább szobrozott a tálcával szabad helyre várva, pedig az élet olyan
mint egy jó ebéd, ha eléd rakják meg kell enni, csak éppen nem mindegy
hogy ülve, vagy állva eszel.
Az illetékes nyilatkozta
Azért tartott két évig a Csatkai utca csatornafelújítása,
közművesítése, aszfaltozása, hogy jó pár évig ne kelljen felbontani.
Ennek tudatában már hónapok óta boldogan és teljes szélességben
autózok a város útjaihoz képest szinte sztráda minőségű burkolaton. Ám
a napokban úttorlasz állta utamat. A múzeum sarkánál
két csatornafedelet buherálnak a szűz asztfaltba. Vajon még hány
csövet és fedelet felejtettek ki a majd két éves gondolkodási idő
alatt. És vajon még hány évig gondolkodnak azon, hogy a járdából mit
felejtettek ki? Mindenesetre jó lenne már leaszfaltozni, hogy legyen
már mit felbontani.
Széna
1999. március 08., hétfő 00:00
|
|
|
