Hangkeresési kriminálromán két teremre

Hangkeresési kriminálromán két teremre

Textíliák a Festőteremben

A Pro Kultúra Sopron KHT és a Kulturális Alapítvány a Textilművészetért szervezésében 2000. június 23-án, pénteken 11.00 órakor Wehner Tibor művészettörténész nyitotta meg a Festőteremben (Petőfi tér 8.) a 15. Magyar Textilbiennálé, a 12. Nemzetközi Miniatűrtextil Biennálé, az 1. Nemzetközi Zászlóbiennálé és a Rózsa Anna Alapítvány díjnyertesei kiállítását.
A kiállítás házigazdája Horváth Zoltánné kulturális igazgató, fővédnök Dr. Gimesi Szabolcs polgármester, rendező Askercz Éva.
Ha valaki még bírná szuflával az olvasást, azt megkímélhetjük egy egyszerű fejszámolással. Íme a feladat: adjunk minden számhoz (a Petőfi tér 8. kivételével) fejben hozzá egyet és ugyanezen címszöveggel megkapja az illető a jelenleg Szombathelyen nyitvatartó kiállítás hirdetményét, melyből - hála a jó kulturális kapcsolatoknak - akár már most is, aránylag kevés utazással megírhatja a találékony újságíró a 2001-es SÜH egyik nagyrabecsült rendezvényének beszámolóját. (A többi név, remélhetőleg a jó egészség következményeként, megmarad.)
Nyilván a SÜH megnyitója körül zajló "megnyitománia" az oka annak, hogy a megnyitó időpontjában kizárólag a kiállítók, (Milne-Karinthy szerint barátai, rokonai, ismerősei és üzletfelei), szabadságon levők, munkanélküliek, délutános szövőnők, éjszakai portások és néhány újságíró lehettek jelen a jeles eseményen.

Azt hiszem, sok és jelentékeny vérnyomás-emelkedéstől kíméltem meg magam, aki éppen dolgoztam, és nem voltam jelen a megnyitón, viszont csendben és csaknem üres termekben vehettem szemügyre a hosszú címben jelzett tárgyegyüttest. A nagyon vegyes felvágottat idéző cím mögött legalább olyan csalamádé a kiállított anyag is.

Mihez is hasonlítsam ezt a kiállítást? Talán egy amatőr hangversenyhez az Operában, ahol (ha válogatásnak lehet nevezni ezt a díjazási metódust) egy kilincs helyett gombbal nyitódó ajtón át vezet az út a világot jelentő deszkákra. Aki ezt nem tudja, az kiesett. Aztán felmegy a függöny, és ott áll a mindenre elszánt tenorista (Agatha Christie írta le, hogy azok képesek csak mindenre?), persze van ott a többi "hangfekvés"-ből is. Fontos, hogy mindegyiknek jól megkülönböztethető, senkivel össze nem téveszthető hangja legyen! A szereplők többnyire ezt a feltételt is teljesítik. Most már csak az a - látszólag jelentéktelen "mellékkérdés" merül fel: ki is legyen a győztes? Ismét csak a tenor hangfekvésre utalva, nem vagyok benne biztos, hogy felhangzott-e a javaslat: "Talán, akinek a legjobban hasonlít a hangja Carusora, Pavarottira... stb."
Ajánlok egy módszert! A textília emberközeli műfaj: együtt lakunk vele. Ha elmegyünk egy-egy, a szívünkhöz közelálló darab mellett, kedvünk támad kiváncsiságból, szeretetből végigsimítani rajta. Ha nem a hitetlenkedésünket legyőző tapintási kényszer vezet ("jé, ez tényleg ebből vagy abból van, mi a csudából tört le ez a darab, hány wattos villanymotor drótja ez a szigeteletlen réz?") már csak egy-két kedves és hasznos textília marad a simítási vágy listáján. Ha a szelektálást pedig az esetlegességek kihúzásával kezdjük, még hamarabb jutunk el az előbbi eredményhez.
Póker-játék bizony ez a javából, de dilettáns parti: sok-sok "ego" áttetsző, torzult arca árulkodik, s a hivatásos pókerjátékosok (ők a művészetben inkább a szobrászok-festők közül kerülnek ki) csak mosolyognak a bajszuk alatt, amikor a snapszliról áttértek licitjeit látják-hallják.
Ezen a kiállításon is vannak érdekes és egyéni "alkotások", vannak nyílt és kevésbé nyílt "szociálkritikai mozzanatok". Talán, ha a művészet szépségét és nem a hangjukat keresnék... Vannak agyonmagyarázott szójátékok - mondhatni "ezerforintos" kérdések és megfejthetetlen olcsó játékok.
Nem, szó szerint nem nevezem meg, mi tetszett, mi nem. Bízom benne, hogy a nyitottság, az otthonteremtési-lakberendezési igény és a szépérzék önökkel, a kiállítás potenciális látógatóival is ugyanazt mondatja szépnek (meri megfogalmazni azt is, ami látszatművészet), mint ami bennem is megfogalmazódott a SÜH ezen nemhivatalos megnyitóján.
A kiállítás június 23 - július 20-ig tekinthető meg, naponta 10-18 óráig.

Fotók:Tóth Éva Szöveg: - DI -