CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. május 4., szombat, Mónika, Flórián napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Soproni Ünnepi Hetek  

Egy királynő segélykiáltása (Ki tudja megmenteni?)


Egy királynő segélykiáltása (Ki tudja megmenteni?)

Teleki Miklós orgonakoncertje a Szent György Templomban

Alig lett vége a Régi Zenei Napoknak, és ismét a Szent György Templom (meglehetősen kényelmetlen) padjaiban találtuk magunkat, akik az orgonazenét szeretjük és a hangszert valóban királynőként hallgatjuk.
Teleki Miklósnak immár nem első találkozása ez, a meglehetősen lestrapált és autenticitásában megkérdőjelezett regiszter-összetételű hangszerrel, hiszen éppen annak javítását elősegítendő adott rajta már korábban koncertet. A mai nap J.S. Bach, Pachabel, Buxtehunde, F.Mendelsohn B., Kodály Z. - Lehotka G. és Pikéthy T. művei csendültek volna fel a régi orgonán, hogy a koncert összeállítás ilyen időbeli progresszív megoldásával próbára tegye mind az orgonistát magát, mind pedig a hangszer mechanikáját.

Az előadás pontosan ilyenre sikerült. Ez a királynő már fogatlan, haldoklik, kopasz és parókát visel. Talán nem is illik ilyen terhelésnek kitenni a felső regiszterekben ilyen hamisan sikoltozó öreg jószágot. Pedig Teleki Miklós igyekezett és a rémes hangokon keresztül is belátható volt a koncepció, a technikai tudás és a zeneiség. Tessék elképzelni egy orgonistát, amint mellette repülőrajtra készen áll az orgonajavító, hogy újra életet leheljen az öreg hölgybe. Ezen a koncerten mindenkit sajnálni kellett, az orgonát, az orgonistát és a hallgatóságot egyaránt. Ettől az orgonától ma este ennyi telt és holnap még kevesebb telik. Pedig ezen rögzítettek, a matróna korához képest nem is olyan régen még, etalonként tekinthető felvételeket Lehotka Gáborral!


A Bach preludium és fúga (D-dúr, BWV 532) közben kétszer ragadt be egy és ugyanazon síp, a játék abbahagyására kényszerítve az orgonistát. A többi mű aztán már nem kényszerítette ennyire térdre az öreg jószágot.

Azt hiszem, a romantikus és modern művek talán nem feltétlenül erre az orgonára valók, bár az orgonista jártassága kétségtelen és hangzása sem volt annyira idegen. Nagyon jó hangverseny sikeredhetett volna, ha valódi, jó orgonán halljuk mindazt, amit végig kellett szenvednünk.
Lehet, hogy valaki olvassa ezt az írást, aki tud segíteni is. A soproni Szent György Templom szándéka eddig pénzgyűjtési kísérletekben és koncepciós vitákban látszik állóháborúzni, miközben az orgonából lassan semmi sem marad. Ha van ez országban olyan, akinek módja és tehetsége van segíteni, (soproni gyárak, a kultúra támogatója, a MATÁV, vállalkozók, akiknek kuncsaftjait a soproni műemlékek is hozzák) keresse meg a Szent György Plébániát vagy írjon ezen cikk írójának, hogy elinduljon az orgona megmentése, - legalább ebbéli állapotának konzerválása - amíg, ha most, ha később, egyszer megszülethet az igazi megoldás !

- DI -



1999. június 28., hétfő 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület