A más szemével |
Ma is történnek csodák (?)
Csodák mindennap
történnek...
Mielőtt az amerikai televízió ma reggeli
(június 4-i) CNN-hírszolgálati programjának különös beszámolóját
ismertetném, el szeretném mondani, hogy 1966-ban a nyugatnémet Aachen
egyik igen forgalmas terének parkolójából akartam
kihátrálni kocsimmal. Már el is indultam, de alig pár mozdulat után a
kocsi
megállt, engem valami szorongó érzés fogott el, kiszálltam, és
körüljártam a
járgányt.
Megdöbbenve kapkodtam levegő után. A hátsó kerekektől alig
centiméterekre három év körüli kis fickó hasalt, és négykézláb kúszva
próbálta a kocsi alá gurult labdáját kimenteni. Ha akkor csak
egyetlen
másodperccel
hátrálok tovább, menthetetlenül halálra gázolom...
Akaratlanul felötlött ez az emlék bennem, amikor ma reggel a
CNN híreit
hallgattam, és később - képletesen, persze - a fejemet vertem falba,
hogy a videorekordert nem kapcsoltam be.
A következőkről számolt be a hírszolgálat:
A New Hampshire államban lévő Manchester városkában különös
dolgok történnek. Az USA kanadai határaihoz közel fekvő északi állam
nem a
legnagyobbak egyike az amerikai államszövetségben, de most valami
olyasmi
történik, ami a híreket kísérő videofelvételek tanúsága szerint
Manchestert
egyszeriben az érdeklődés középpontjába helyezte.
A város egyik templomában ugyanis a kb. emberszabású méretű
feszületen függő és valószínűleg plasztikból, esetleg fából készült
Jézus-szobor fején, a haj körül, valamint mellének jobb felső oldalán
keletkezett
sebből vérszínű folyadék tör elő, aminek eredetét eddig nem
sikerült
megállapítani. A templom papja azonnal DNS-vizsgálatra vitte a vérnek
látszó anyagot, ahol a laboratóriumi lelet szerint azt állapították
meg, hogy
az anyag víz és valamilyen olajfesték keveréke, tehát NEM vér.
Jó, ezzel tisztázódott a folyadék mibenléte, de eredete
talány maradt.
A szobor templomi környezetébe minden magyarázat nélkül vérnek látszó
folyadékot bejuttatni épp oly rejtélyes dolog, mint ha az anyag
tényleg
vér lenne.
A templomot azóta százával látogatják, és a megkérdezettek már
elkönyvelték,
hogy csodának lettek tanúi.
Bármi is legyen az esemény háttere vagy magva, egy
bizonyos: az emberiséget manapság sokszorta inkább foglalkoztatja és
ejti rabul
mindenfajta spirituális jelenség. Olyan ez, mintha a civilizáció
személytelenül
közönyös világában mi valamennyien éhezve és szomjazva fordulnánk
minden jel felé, ami a szánalmasan szürke földi életen túlmutat.
-pagony-
2000. június 05., hétfő 00:00
|
|
|