|
A más szemével |
|
Kossuth szobor az USA "Kossuth megyéjében"
Kossuth szobor az
amerikai Kossuth megyében!
A fáradhatatlan Magyar
Lobby-vezér, Lipták Béla tanár arról számol be, hogy az Iowa (USA)
állambeli Kossuth megyében, melynek 19 ezer lakosa
van, a magyar szabadsághős nevét viselő county, azaz megye
alapításának
százötvenedik évfordulója alkalmából Kossuth-szobrot helyeznek Algona
város
főterére, a megyeháza elé, melynek előcsarnokában most is terjedelmes
magyar címeres embléma függ.
A szobor költsége 80.000 dollár, ebből tízezret indításhoz maga
a
megyei tanács szavazott meg, a többit alapítványok és adományok útján
biztosítják.
Az adományokat jegyzőket a szobor körüli térség kerámia kövezetén
örökítik meg név szerint, sőt üzeneteikkel együtt az utókor számára.
Azoknak, akik kicsit is tudnak angolul, felejthetetlen csemege
rákattintani az Interneten
a http://mineral.umd.edu/hal/projects/kossuth/iowa.html
URL-re. Különös, melengető érzés a hatalmas ország partoktól
távol eső messzeségében az angyalokkal őrzött magyar címerrel és
Kossuth nevével találkozni.
A Magyar Lobby tagjai tudják, hogy nemcsak a 2001 januárjában
százötvenedik születésnapjának megünneplésére készülő Kossuth megye
őriz majd szobrokat történelmünk nagyságairól az Újvilágban, hanem
New Yorkban vagy Clevelandben és másutt is vannak magyarságunknak
kézzelfogható és szemet gyönyörködtető emlékei. Amit külön olvasóink
figyelmébe ajánlok, az a következő: míg másutt a környéket képviselő
magyarok kezdeményezésére készültek el ilyen emlékek, addig ez az Iowa
állambeli Kossuth megye amerikai lakóinak jóvoltából indult el. Nagy
dolog ez!
Amerika egzotikus ország, egzotikusabb, mint sok annak
kikiáltott más
földrészeken élő népek közössége. Etnikai, metafizikai és általános
kulturális
„térképe" százszorosan bonyolultabb például a magyarénál, és
útvesztőiben
évekig lehet kóborolni megbízható iránytű nélkül. Azok, akik
fölényeskedve
próbálják egyes jelenségeit lekicsinyelni vagy túlméretezni,
körülbelül annyit értenek Amerikából, mint tyúk az ABC-ből. Én az
USÁ-ban töltött közel 3
évtized során csak a második dekád közepén értem el a koncepció nyílt
panorámájához és mondhattam: „kezdem érteni Amerikát!"
Hiszek abban, hogy minden nemzeti közösség felett lebeg egy
láthatatlan szellemiség, sok-sok millió összetevő eredője, ami
alapjaiban jellemzi a közösséget, blablák ide meg amoda,
mellveregetés, plakátok, szélnek
eresztett teóriák mellőzésével. Az értők - pokolian kevesen, egy pár
költő
és látnok csupán - érzik ezeket, és kuruc nóták születnek, és Haynauk
helyett
Kossuthoknak állítanak szobrot, idegenben is. Ezek a történelmi
közösségek
felett lebegő szellemiségi eredők lehetnek malignózusak, mint a rák,
lásd
az Európára özönlő tatár vagy oszmán birodalmakat, és lehetnek
jóindulatúak
mindenek felett. Hazánk és a hozzá hasonló kisebb államok sorsának
befolyásolását tekintve az amerikai szellemiségi eredő jóindulatú még
akkor is,
ha a menet közbeni dolgokban helyileg idegen vagy ellentmondásos
részletek
ütköznek is meg egymással. Immanuel Kant mondotta, hogy „nincs a
világon
igazi jó, kivéve a jóakaratot magát".
Igen. A legjobb intencióval indított akció is balul
üthet
ki - de a
tiszta szándékot nem lehet se elmosni, se semmissé tagadni!
-pagony-
2000. július 31., hétfő 00:00
|
|
|
