|
A más szemével |
|
Okos nép más kárán tanul!Jóból is megárthat a sok...
Hit?... Vallás?...
Vagy cégér?...
- Kizárt, hogy Krisztus ezt így képzelte el! -
Az amerikai sajtó,
amely a
közelgő elnökválasztás lázában ég, növekvő ellenszenvvel
regisztrálja
az alig
kétszáz éves amerikai történelem legsajátosabb választási
kampányát.
Miles Benson, a legnagyobb példányszámú napilap, a USA Today,
politikai elemzője
mai cikkének a következő címet adja: „A jelöltek vallásokba
karolása aggasztó!"
Bevezetőként Thomas Jeffersont, az USA népszerű, múltbeli
elnökét idézi, aki
a XIX. század amerikai történelmét az alkotmány víziójának és
filozófiájának jegyében
formálta meg. Jefferson elnök, aki a Demokrata Pártot
megalapította, óva intette a
politikai vezéreket attól, hogy vallási témákról prédikáljanak. A
hitbeli különbözőség
csak újabb és alig áthidalható szakadékokat okozhat azok között,
akiknek társadalmi
és politikai célokat kell megfogalmazniuk, és azokhoz támogatókat,
szavazókat
nyerniük.
- Több, mint 200 év múltán - mondja a cikk - Jefferson aggodalmainak
különös
jelentősége van a most az elnökségért folyó versenyben. Al Gore, aki
Amerikában is
ortodoxnak ítélt déli baptista, és gyakran beszél odaadó hitéről és
vallási felfogásáról
(egyébként ennek a felekezetnek egyik képviselője bélyegezte a
republikánus George
W. Bush elnökjelölt körüli kezdeti hercehurcák idején a katolikusokat
a Sátán
híveinek...) az ortodox zsidó Liebermant jelölte elnökhelyettesként a
szavazók
listájára. Lieberman fittyet hányva a jeffersoni figyelmeztetésre,
beszédeiben többször
utal arra, hogy ő alapjában véve egy kielégületlen prédikátor, és
minden
korteskörútján többször utal Istenre, mint a szavazókat valójában
érdeklő
kérdésekre
iskolákról, adókról, abortuszról, a mindennapok problémáiról.
A republikánusok vezére, George W. Bush sem marad el a vallási
lobogók fitogtatása
terén a demokraták mögött. Beszédeiben Krisztust kedvenc
politikai filozófusának nevezi, és június 10-ét Texasban „Jézus
Napjának" nevezte ki. Ő és
választott
elnökhelyettes-jelöltje, Dick Cheney teljes súllyal a vallásos
jobboldalra támaszkodnak.
A média szerint mindez már túl sok Barry Lynnek, az „Egyház
és Állam
Szétválasztóinak Amerikai Szövetsége" elnökének, aki maga is Krisztus
Egyesült
Egyházának felszentelt papja. A tiszteletes Barry Lynn ezeket
mondja:
"Elnököt kell választanunk, nem pedig egy pásztort vagy
rabbit a zsinagóga élére! A fontos most: abbahagyni a vallási dumát
és
a politikai témákra összpontosítani"
Lynn legfőbb aggálya, hogy a választási versenyben majd az
győz, aki a
legkegyesebbnek mutatja magát az Úr színe előtt, nem pedig a
legrátermettebb.
Az azután aligha kérdés, hogy az egyházak támogatásának
elnyerése érdekében
elhangzott bőbeszédűségben mennyi a relígium és mennyi a ravasz
kortesfogás. Mindenképpen figyelemreméltó, hogy a vallási
befolyásnak -
különösen az
általános
keresztényi felekezetek és az ortodox zsidóság területén - ekkora
értéke van a
mindenáron győzni akaró politikai csoportok stratégiájában. Az iszlám
agresszív
filozófiájáról eddig is sok tapasztalatunk volt. A buddhista,
sintoista és részben a
hindu felekezetek kevésbé „világian" gyakorlatias, inkább szemlélődő
víziói
szerencsére egyelőre távol tartják magukat a vallásháborúk eddig alig
tapasztalt
módszereinek csetepatéitól. Az írországi példa mutatja,
milyen
égszakadás-földinduláshoz vezethet egy „egyszerű"
katolikus-protestáns
vetélkedés, ha az valahol úgy istenigazában elkezdődik...
És amit se ez a cikk, se más hivatalos orgánum nem analizál,
a
téma érthetően
rázós volta miatt, az a következő:
Egy Gore-Lieberman győzelem kiszámíthatatlan reakciókat
okozhat az arab
világban a még megoldatlan izraeli státus-problémák miatt, s ez
ugyancsak
kiszámíthatatlan mértékben terhelheti, sőt modifikálhatja az USA és
általában
a nyugati államok gazdasági, katonai, sőt társadalomfilozófiai
tájképét...
Ám egy Bush-Cheney tikett hasonló változásokra ingerelne, ellenkező
előjellel.
Akármelyik fél győz, mélyreható kompromisszumok és „hoppák" nélkül
egyik sem maradhat életben, így a ma hangoztatottak alárendelődnek
majd
a VILÁG által diktált követelményeknek.
De hát ez már minden választás során így esett... Ez az,
amikor
a kását nem
eszik olyan forrón, mint ahogyan főzik...
- pagony-
2000. augusztus 21., hétfő 00:00
|
|
|
