CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. május 16., csĂĽtörtök, Mózes, Botond napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

A más szemével  

Okos nép más kárán tanul!Jóból is megárthat a sok...

Hit?... Vallás?... Vagy cégér?...

- Kizárt, hogy Krisztus ezt így képzelte el! -

Az amerikai sajtó, amely a közelgő elnökválasztás lázában ég, növekvő ellenszenvvel regisztrálja az alig kétszáz éves amerikai történelem legsajátosabb választási kampányát. Miles Benson, a legnagyobb példányszámú napilap, a USA Today, politikai elemzője mai cikkének a következő címet adja: „A jelöltek vallásokba karolása aggasztó!"

Bevezetőként Thomas Jeffersont, az USA népszerű, múltbeli elnökét idézi, aki a XIX. század amerikai történelmét az alkotmány víziójának és filozófiájának jegyében formálta meg. Jefferson elnök, aki a Demokrata Pártot megalapította, óva intette a politikai vezéreket attól, hogy vallási témákról prédikáljanak. A hitbeli különbözőség csak újabb és alig áthidalható szakadékokat okozhat azok között, akiknek társadalmi és politikai célokat kell megfogalmazniuk, és azokhoz támogatókat, szavazókat nyerniük.

- Több, mint 200 év múltán - mondja a cikk - Jefferson aggodalmainak különös jelentősége van a most az elnökségért folyó versenyben. Al Gore, aki Amerikában is ortodoxnak ítélt déli baptista, és gyakran beszél odaadó hitéről és vallási felfogásáról (egyébként ennek a felekezetnek egyik képviselője bélyegezte a republikánus George W. Bush elnökjelölt körüli kezdeti hercehurcák idején a katolikusokat a Sátán híveinek...) az ortodox zsidó Liebermant jelölte elnökhelyettesként a szavazók listájára. Lieberman fittyet hányva a jeffersoni figyelmeztetésre, beszédeiben többször utal arra, hogy ő alapjában véve egy kielégületlen prédikátor, és minden korteskörútján többször utal Istenre, mint a szavazókat valójában érdeklő kérdésekre iskolákról, adókról, abortuszról, a mindennapok problémáiról.

A republikánusok vezére, George W. Bush sem marad el a vallási lobogók fitogtatása terén a demokraták mögött. Beszédeiben Krisztust kedvenc politikai filozófusának nevezi, és június 10-ét Texasban „Jézus Napjának" nevezte ki. Ő és választott elnökhelyettes-jelöltje, Dick Cheney teljes súllyal a vallásos jobboldalra támaszkodnak.

A média szerint mindez már túl sok Barry Lynnek, az „Egyház és Állam Szétválasztóinak Amerikai Szövetsége" elnökének, aki maga is Krisztus Egyesült Egyházának felszentelt papja. A tiszteletes Barry Lynn ezeket mondja:

"Elnököt kell választanunk, nem pedig egy pásztort vagy rabbit a zsinagóga élére! A fontos most: abbahagyni a vallási dumát és a politikai témákra összpontosítani"

Lynn legfőbb aggálya, hogy a választási versenyben majd az győz, aki a legkegyesebbnek mutatja magát az Úr színe előtt, nem pedig a legrátermettebb.

Az azután aligha kérdés, hogy az egyházak támogatásának elnyerése érdekében elhangzott bőbeszédűségben mennyi a relígium és mennyi a ravasz kortesfogás. Mindenképpen figyelemreméltó, hogy a vallási befolyásnak - különösen az általános keresztényi felekezetek és az ortodox zsidóság területén - ekkora értéke van a mindenáron győzni akaró politikai csoportok stratégiájában. Az iszlám agresszív filozófiájáról eddig is sok tapasztalatunk volt. A buddhista, sintoista és részben a hindu felekezetek kevésbé „világian" gyakorlatias, inkább szemlélődő víziói szerencsére egyelőre távol tartják magukat a vallásháborúk eddig alig tapasztalt módszereinek csetepatéitól. Az írországi példa mutatja, milyen égszakadás-földinduláshoz vezethet egy „egyszerű" katolikus-protestáns vetélkedés, ha az valahol úgy istenigazában elkezdődik...

És amit se ez a cikk, se más hivatalos orgánum nem analizál, a téma érthetően rázós volta miatt, az a következő:

Egy Gore-Lieberman győzelem kiszámíthatatlan reakciókat okozhat az arab világban a még megoldatlan izraeli státus-problémák miatt, s ez ugyancsak kiszámíthatatlan mértékben terhelheti, sőt modifikálhatja az USA és általában a nyugati államok gazdasági, katonai, sőt társadalomfilozófiai tájképét... Ám egy Bush-Cheney tikett hasonló változásokra ingerelne, ellenkező előjellel. Akármelyik fél győz, mélyreható kompromisszumok és „hoppák" nélkül egyik sem maradhat életben, így a ma hangoztatottak alárendelődnek majd a VILÁG által diktált követelményeknek.

De hát ez már minden választás során így esett... Ez az, amikor a kását nem eszik olyan forrón, mint ahogyan főzik...

- pagony-



2000. augusztus 21., hétfő 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület