CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. május 14., kedd, Bonifác napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

ZeneBona  

A korongon túlnyomórészt a nagy slágerek szerepelnek, meg a nem annyira híres, de a tagoknak valami miatt kedves kompozíciók.

Best of Manhattan


A Manhattan zenekar is elkészítette Best of lemezét. Ugye, ilyen albumot akkor készít egy zenekar vagy előadó, ha összegezni akarja pályafutását, esetleg befejezi. A csapatnál az előbbi áll fenn, legalábbis Csoki szerint. Az elkövetkező időben is működik a trió, de a fő hangsúly az egyéni munkákon lesz. Vilmányi Gábornak például most fog megjelenni első szólólemeze, de a többiek is mozgolódnak mindenféle formációban, s csak évi néhány koncertre jönnek össze, új lemezt egyelőre nem terveznek.
A korongon túlnyomórészt a nagy slágerek szerepelnek, meg a nem annyira híres, de a tagoknak valami miatt kedves kompozíciók.
Részemről erőteljes nosztalgia hangulata van a produkciónak, pedig azt hittem, lepereg rólam. (Hiába, no, öregszem.) Ezek a dalok akkora slágerek voltak a kilencvenesévek elején, hogy csak na. Első hallgatás után is kívülről tudtam a szövegeket, pedig a szerzemények nagy részét úgy nyolc éve hallottam utoljára. Jut eszembe, a szövegek. Vilmányi Gábor a hatodik lemez környékén már egész normális sorokat bírt leírni, pedig az első időkben valami katasztrofális rímeket, hasonlatokat faragott. (Furcsa rossz világ/ferde, mint az út./ Miért kellett, hogy elszenvedjen ennyi háborút, pl.) A zene, a hangszerelés az első két lemeznél valami zseniális volt. (Még mindig beleborzongok, ha meghallom például a Szállj fel még billentyűfutamait. Abszolúte nem tolakodó, precíz munka. Pedig a hangszerelő - Holló József - elmondása szerint a dalokat Norvégiában rakta össze, és úgy évente egyszer egy hónapra jött haza Magyarországra. Tehát igazi munkakapcsolata nem is volt a fiúkkal. )A harmadik lemez, amikor "odajöttek hozzám és mondták, hogy ők már *prostituált* tehetségesek, nincs rám szükségük" (idézet az egyik ex-szerzőtől) elég gyengén sikerült, talán nem véletlen, hogy a válogatáson csupán egy nóta került fel erről (Nyári karácsony). A következő alkotáson érezhető már némi fejlődés, de igazán csak a hetedik lemeznél tudtak saját szerzeményeikkel felnőni a kezdeti hanganyagokhoz.
Nagyon jó hallgatnivaló a mai magyar táncoló csapatoknak is (Tisztelet a VIP nevű kivételnek...), hogy ezt az egész fiúcsapat nevű üzleti vállolkozást lehet profin is csinálni...
Bill

Manhattan diszkográfia:
1. Cím nélkül (1991)
2. Szállj fel még (1992)
3. Hazatérés (1993)
4. Várj, te hosszú, forró nyár (1994)
5. Ajándék (1995)
6. Ugyanaz a tűz (1997)
7. He7edik (1998)
8. Best of (2000)



2000. április 23., vasárnap 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület