CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. december 22., vasárnap, Zénó napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

ZeneBona  


Társak az erdő mélyéről


Ki ne hallott volna a francia Deep Forest zenekarról, akik második, "Boheme" című albumukkal még az amerikai zenekritikusok elismerését is kivívták? A Grammy-díjas, világzenét (world music) játszó duó nemrégiben Magyarországon is átvehette a "Boheme" sikere után méltán járó aranylemezt. Ez az album sokak szerint komolyan segített abban, hogy a magyar és a közép-európai zenei kincseket megőrizze és népszerűsítse. Más nézet szerint pedig kifejezetten ízléstelen a tradicionális népzenei elemek átültetése modern ritmusokra. A rendkívül szimpatikus duó tagjai - Michel Sanchez és Eric Mouquet - nemrég a hazai aranylemez átadását követően válaszoltak kérdéseinkre.

- Hogyan látjátok ma a világzene helyzetét a nemzetközi rockvilágban? Optimisták vagy pesszimisták vagytok-e ezzel kapcsolatban?

M.S.:- Persze, hogy optimisták vagyunk. Számításba kell venni azt a jelenséget, hogy néhány évvel ezelőtt a tradicionális zenét játszó zenészek jelentős része hűtlenné vált ahhoz az irányzathoz, és rockosabb, poposabb hangszerelésre tért át. A dalszerzők most újra visszatérnek a hagyományos muzsikához, és nem kell ezeknek mindenképpen a tiszta hangzáshoz ragaszkodóknak lenniük ahhoz, hogy visszatérjenek azokhoz a zenei gyökerekhez, amit a Deep Forest is képvisel. Tehát külön utakon, de ugyanahhoz a tradicionális hangzásvilághoz találunk vissza ők is és mi is.

- Mi a zenétek üzenete, mit szeretnétek kifejezni vele?

E.M.:- A Deep Forest tulajdonképpen túlnőtte a mi eredeti elképzeléseinket. Két zenész egyszer csak összetalálkozik, hogy világzenét csináljon, és hogy a világ minden tájáról begyűjtse, ami neki tetszik. Amivé ez fejlődött, az meghaladja a legszebb elképzeléseinket is. Az eredeti elképzelésünk az volt, hogy a hagyományos muzsikát keverjük és a zenei örökséget, ökológiai, természeti, természetvédelmi örökséget próbáljuk megőrizni. Amikor az első albumunknak sikere lett és kiléptünk a nemzetközi porondra, tudatára ébredtünk annak, hogy ez azoknak a fülében akik meghallgatják nagyon pozitív hangulatokat kelt, mintha utaznának velünk a világ különböző pontjain. A Boheme és a Comparsa albummal olyan zenéket szólaltattunk meg, amelyekkel a különböző utazásaink alkalmával találkoztunk. Kiemelve a kisebbségi kultúrákat, pl: Kubában a joruba dalokat. Olyan hagyományos hangzásvilágról van szó, amely életveszélyes helyzetbe kerülhetne, ha senki nem érdeklődne iránta.

- Dolgoztatok együtt Peter Gabriellel. Hol találkoztatok Peterrel, és milyen volt vele együtt a munka?

E.M.:- Peter Gabriellel a Stange Days című film forgatásakor találkoztunk. A rendező arra kért bennünket, hogy komponáljuk meg a film fináléjának zenei részét. Kaptunk egy listát azokról a művészekről, akikkel duót lehetne készíteni. Amikor megláttuk Peter nevét, azonnal rávágtuk, hogy vele szeretnénk. Párizsban vettük fel a közös dalt. Hihetetlen nagy hatást gyakorolt ránk a vele való munka, rendkívül karizmatikus egyéniség. Amikor viszont a stúdióban elkezdtünk dolgozni, az a legnagyobb közvetlenség jegyében zajlott. Ugyanazt tapasztaltuk vele is, amit Mártával. Egymás között művészként meg tudtuk értetni magunkat. A dolog a legkisebb komplikáció nélkül történt.

- Joe Zawinul az új album egyik közreműködője. Szerintem ő egy kicsit elébe ment annak, amit ti most a szintetikus hangzások terén próbáltok megvalósítani. Tekinthető-e a példaképeteknek?

M.S.: - Mesterünknek tekintettük mindig is Joe Zawinult. A hagyományos zenét is úgy képzeljük el, mint ő. Mindig is próbálta megújítani azt a zenét, amivel foglalkozott. Mindig a legeslegújabb zenei gépeket használta fel, ami a piacon kapható volt. Mert mindig is igyekezett kapcsolatot teremteni a zenei tartalom és a hangzás között. Rejtély számomra, hogy hogyan sikerült olyan csodálatos hangzásokat megvalósítania egy olyan korban, amikor még a szintetizátor gyerekcipőben topogott.

- Mit jelent az új album címe, az a szó, hogy Comparsa?

E.M.: - Három dolgot jelent: Egyfelől egy kubai ritmust. Utcai ünnepély, vigadalommal, tánccal: a Karibi-szigeteken ezt a Comparsa szóval jelölik. Harmadikként a szó atyafiakat is jelent, ahogy Michel és én is jó barátságban évek óta együtt dolgozunk.

- Michel mesélte, hogy 1996-ban nehezen indult a Deep Forest karrierje. Mennyire változott meg a fogadtatások a világban? A kérdésem második részében pedig arra lennék kíváncsi, hogy mikor léptek fel újra Magyarországon?

M.S.:- Miután az idei vendégszereplési tervünk elkészült, Európával kapcsolatban a dátumok még nem véglegesek, de szeretnénk mindenhová eljutni. A célunk az, hogy mindenhol megismertessük a Deep Forest együttest. Csodálatosan fogadtak bennünket 1996-ban, amikor először itt jártunk: azóta is arra készülünk, hogy visszajövünk. És, hogy mi változott '96 óta? A Deep Forest már egy befutott együttes, ez nem jelenti azt, hogy minden veszélytől védve vagyunk. Egyes emberek szeretnek minket, mások kimondottan nem. Ahogy jönnek az albumok annál inkább igyekeznünk kell a saját hangunkat megőrizni és ezután újjal előrukkolni.

majorm@sopron.hu



1998. április 17., péntek 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület