A Bran soproni
"kikötése"
Május 23-án, szombaton lépett fel városunkban az ír tradicionális
népzenét játszó Bran együttes. A KAS-színházban a koncert -
amelynek gerincét legutóbbi "Port-Kikötő" című albumuk adta - előtt a
Diarmuid és Grainne szomorú története című középkori ír
népmesét adták elő abban a régi stílusban ahogy azt Írországban is
előadják: mesélik a történetet és az ahhoz illő számokat játszottak a
szöveg alá, amelyet diaképek is élvezetesebbé tettek. A koncertet
követően a zenekar alapítóját és vezetőjét, Kovács Gábort
kérdeztük, elsőként a kezdetekről:
- Másfél évig tanultam Írországban középkori ír kultúrtörténetet és
népzenekutatást. Akkor már nagyon régóta szerettem volna ír kultúrát
tanulni. Én mesekutatónak készültem, és úgy jutottam ki, hogy az ír
történetek érdekeltek. Nyilvánvalóvá vált, hogy régen a mesemondás nem
létezett a zene nélkül, ezért meg kellett tanulnom az ír zenét. Amikor
hazajöttem, akkor már hiányzott az, amit kint különféle zenekarokban
játszottam. Kerestem magam mellé társakat akik szívesen játszottak ír
zenét. Ez 1993-ban történt azóta már változott a felállás. Nagyon
nehéz ezt Magyarországon úgy csinálni, hogy az ember nincs benne. Most
régi barátom, Hordós Csaba gitározik a zenekarban, Császár
Róbert gitározik és mandolinozik, én pedig furulyázom és
énekelek.
- Honnan származnak a dalok és milyen témákat ölelnek fel?
- Ír világból származik, ami nem csak népzenét jelent, hanem régi
hárfás számokat is. Ezeket vagy mi gyűjtöttük, vagy lemezekről,
kottákról tanultuk meg. Nagyon szeretjük a borongós hangulatot,
szomorkás számaink vannak, de azért időnként mi is átcsapunk
kocsmazenébe.
- Hogyan tudjátok az ír dallamokat és dalszövegeket a lehető
legeredetibben elsajátítani?
- Nagy szerencsém, hogy odakint ezt tanulhattam és tanulmányozhattam.
Annyi felvételt tudtam összegyűjteni, hogy folyamatosan akár 10 évig
is feldolgozhatjuk.
- Milyen jövőbeni terveitek vannak?
- Szeretnénk egy szerelmes lemezt készíteni, majd egy táncos anyagot
is létrehozni. Nálunk mindig összefügg a zene és a mese, minden
koncertünk mesélős is, tehát a cél egy meselemez létrehozása.
M.M.
Fotó: Németh Péter
|