Kezdjük az elején. Szikora Róbert 1982 végén kivált a Hungáriából, ahol csaknem nyolc évig ütötte a bőröket. A kilépésnek rengeteg oka volt: egyrészt Robi nem érezte teljes értékű embernek magát a zenekarban (tudni kell róla, hogy színpadot, s egyéb közszereplést leszámítva egy nagyon gátlásos, visszahúzódó figura ), másrészt a többiek nem nézték jó szemmel, hogy Szűcs Judithnak - igaz, Bob Lanky álnéven - lemezt írt. A harmadik Hungária-lemez felvételénél az utóbbi dolog előtérbe kerül, aminek következménye anyázás, kilépés és több évig tartó haragtartás lett. Röviddel ezután megkereste Környei Attila basszusgitárost (akivel a hetvenes évek elején a Ferm együttesben játszott együtt), a közös zenekaralapítás ötletével. Attila azt mondta: jó. "Ezidőtájt nagyon komolyan abba akartam hagyni a zenélést. Volt egy munkám, de igazából semmi örömöt nem fedeztem fel benne, komoly letargiába estem. S ekkor jött a Robi" - mondta minap egy sajtótájékoztató-szerűségen, Budaörsön. (Nevezhetjük "R-Go nyílt nap"-nak is...)

Szikora Robi, aki pedig akkor lett letargikus, mikor Fenyőéktől kivált, nem sokkal utána elment egy stúdióba, ahol az éppen akkor szerzeményeket készítő debreceni amatőr zenekart pofátlanul megzavarta, mondván, hogy szeretne egy picit zenélni. Az együttesből a billentyűs, Holló József - civilben református kántor - volt az, aki beszállt Robi rögtönzött háromakkordos dalába. Néhány nap elteltével meghívták az új formációba, ahol aztán csak 1 hét múlva tudja meg, hogy zenekari tag (a többiek elfelejtették neki megmondani, ő meg nem kérdezte ). Robit és Attilát meghívják egy tehetségkutató versenyre, ahol az egyik ismeretlen gyulai zenekar gitárosának játékára felkapják a fejüket. Így lett Kozma Tibor az akkor még Állatkert nevű formáció gitárosa. Szegény Szikora Robit majdnem megverték egy kis amatőr zenekar tagjai, mikor nyilatkozatban tudatta, hogy új együttest szervez ZOO néven. Rögtön el is felejtette az állatkertet. Tehát? -tette fel a nagy kérdést Környei, tehát... ergo... R-Go! - döntöttek. A dobos pedig az a Barile Pasquale lett, aki Robi zenész-vetélytársa volt a hetvenes években, s aki miatt ilyen jó dobos lett. "Sokan mondták nekem annak idején, hogy a Pasquale jobb dobos, mint én vagyok. Eszeveszetten sokat gyakoroltam, hogy jobb legyek, mint ő, miközben nem is ismertük egymást se személyesen, se zenészként." Kitalálták, hogy két lány táncoljon, vokálozzon.

"Volt egy TV-felvétel, ahol az 'Egy alacsony férfi dilemmái a szerelem körül (Megy a lány...)' című dalunkat vettük fel, s kellett egy lány, aki táncolgat. Észrevettük, hogy mennyire tetszik ez a férfiaknak, többször mondták, hogy ismételjük meg a felvételt, persze, mert közben a lányban gyönyörködtek" - mesélte Szikora. Így döntöttek a Gida duó életrehívása mellett. Két manökenre, Clavier Charlotte-ra és Varga Évára esett a választás. Első, szilveszteri bemutatkozásuk alapján megválasztják őket a következő év nagy zenei ígéretének. Az első album csak hosszas várakozás után, 1983 szeptemberében jelent meg, rajta olyan, azóta örökzöld slágerekkel, mint a Létezem, a Bombázó, a Zanzibár, vagy a Mert ő... Rögtön a megjelenés után szétkapkodják. "Emlékszem, mentem a Váci úton, s minden második ember kezében a mi lemezünk volt" - emlékezik vissza Környei. Pár hónap múlva az arany- (100 ezer példány) megint néhány hónap múlva a platinalemezt ünneplik a tagok (250 ezer eladott példány). Ebből a korongból úgy 400 ezer darabot sikerült eladni. A zenekar két országos turnét bonyolít le ebben az évben, megjelenik az R-Go újság, siker, siker, siker...

A második lemez azonban nem lett olyan népszerű, mint az első. Aki az első korong frissességét, lendületét várta, bizony rendesen meglepődött az Amulett című anyagon. Nem annyira slágeresre sikerült, a tagok egyéni elképzelései jobban előjönnek, mint a csapatmunka. Persze a tagok szinte mindegyike más-más stílusú zenekarból érkezett. Robi, ugye rock and rollt, Attila és Paquale (a továbbiakban - mert így egyszerűbb - Paci) vendéglátóztak, de előtte mindketten inkább rockosabb bandákban játszottak, Tibor szintén rockzenekarban játszott, Józsi pedig egy west-coast rock formáció tagjaként játszott a fehér és fekete billentyűkön. Előkerültek a személyes ideálok: a jazz, a west-coast, de a tagok ennyi év után már máshogy értékelik a dolgot, mint a nyolcvanas években. "Azzal a lemezzel az volt a probléma, hogy elkezdtünk kopírozni, olyan szinten, hogy dobgépet használtunk, mert marha jól szólt. Voltak már külföldi használói is az elektromos doboknak, s arra gondoltunk, hogy ezt nekünk is alkalmazni kell. Ez volt a baj. A zene ugyanolyan volt, csak a megszólalás volt totálisan más." - vélekedik Paci. "Bementünk a törökbálinti stúdióba, ami akkor a legmodernebb helynek számított, s ámultunk a gépeken. Meg akartuk mutatni a technikát. Az első lemezen jóformán nem voltak hangszerek. Volt egy pianínó a stúdióban, meg nekem egy maszek kölcsön szintetizátorom, s így vettük fel az albumot " - vág közbe Józsi. Az albumból "csak" 280 ezret sikerült eladni. Azonban így 14 év után hallgatva, legalábbis számomra, egy zeneileg hihetetlenül jó alkotásnak tűnik. "Ez a lemez arra mindenesetre jó volt, hogy átértékeljük a dolgokat, megtanuljuk, hogy a közönség nem szereti a hirtelen váltásokat. A harmadik korongnál visszavágtunk a zenekart ért szakmai és közönségbeli támadásokra” - mondta Attila.
Igen, a harmadik anyagnál ez teljes mértékben sikerült, rajta a Szeretlek is + nem is-sel, a Ballag a katonával. Minden idők legsikeresebb magyar albumát sikerült megcsinálniuk, félmilliós eladással. Pedig a címadó Szeretlek is + nem is csak viták után került a lemezre. Egy külföldi koncert után, a repülőtéren várva Robi előkapja gitárját, mondván elkészült az új korong vezérnótája. Szikora dalát - Környei kivételével - a többiek limonádénak, giccsnek tartották. Ő azonban nagyon bízott a dalban, ennek be kell jönnie - mondta a többieknek. Úgy is lett. "Sikerült egy olyan dalt csinálnunk, amit akkor magyar zenész nem mert volna lejátszani. Csak a zenei alázat munkált bennünk, nincs a nótában semmilyen hangszerelési trükk." - így Attila.
Ekkorra azonban már mindennapossá váltak a viták. "Már három éve a csúcson voltunk, volt egy hét, amikor nívódíjat kaptunk, átvettük a platinalemezt, majd szóltak, hogy legyünk a Queen előzenekara, amit aztán nem vállaltunk el. Egyszerűen nagyon nagy volt a nyomás, a plafonra volt nyomva a fejünk " - vélekedik Robi.
Mindenesetre elkezdték csinálni a negyedik, Rég várok valakire című lemezt, hárman: Szikora, Holló és Kozma. Akik az első album után meghallgatják a szóban forgó hanganyagot, hallhatják a különbséget. Mintha egy rockzenekart összekevertek volna egy szinti-pop zenekarral. A régi R-Go-ra csak néhány dal emlékeztet. Persze ez sem teljesen pontos, hiszen a zenészek, egyben zeneszerzők, hangszerelők stílusa így is nagyon markánsan megjelenik. Valószínűleg a közönség ízlése változott meg (én ebben az időben még az általános iskola 3. osztályába jártam...), s azt már a második korong másodlagos sikerekor megtanulták, hogy nem a saját, hanem a közönség ízlésváltozását kell figyelembe venni. Az 1985-ös korongon is akadtak már keményebb irányvonalat képviselő dalok. Az album felvétele Magyarországon és Németországban, Hamburgban készült, profi megszólalásban. A lemezmegjelenést követő turnén aztán elszakad a húr: Kozma Tibor gitáros kivált a bandából, később Casablanca néven alapított saját formációt, ami nem volt nagyon sikeres. (Az énekesnő, Horváth Veronika - egyébként Kozma akkori barátnője - fertőrákosi...), Környei Attila basszusgitárost pedig Robi rúgja ki, de úgy, hogy a mai napig nem beszél róla szívesen. Ő utána menedzserként dolgozik, a Nívó Recordsnál többek között Demjén Ferenc albumát gondozza. De a Rebublic zenekar sikeréhez is jelentősen hozzájárult, majd létrehozza a Manhattan énekegyüttest, míg mostanában a V. I. P. fiúcsapat karrierjét egyengeti. A maradék három zenész 1988-ban Idő címmel még készít új albumot, ami - finoman szólva- elég depressziós alkotás, de utána Holló József és Paci is otthagyja Robit. Holló Norvégiában zenélt, közben Demjén Rózsinak, a Manhattannak ír dalokat, majd hazatérése után szólólemezt csinált A föld álma címmel. Paci szintén Skandináv-országokban folytatja pályafutását, hazatérése után a No-ban dobol, a zenekar feloszlása után pedig a Hit Gyülekezete istentiszteletein üti a bőröket. 1988 végén aztán megszűnt zenekar, s megalakult Szikora Robi legnagyobb tévedésének mondott R-Go Proletars, de ez már egy másik történet... (majd a húsz éves jubileumkor valószínűleg ezt is kivesézik).

Mi lehetett a banda sikerének a titka? Elsőként a frissessége. 1982 végén, 1983 elején az emberek mindenképpen valami új, zeneileg friss produkcióra vágytak. A rock-zenekarok közönsége egyre jobban elpártolt kedvenceitől, s ekkor berobban egy zenekar, amely egycsapásra megváltoztatja a zenei közízlést. Az R-Go zenéjében egyaránt megtaláljuk a Beatlesre jellemző akkordmeneteket, a latin-amerikai dallam, és ritmusmeneteket és - bármennyire meglepő, s ezt csak hosszas, többszöri meghallgatás után vehetjük észre - a magyar népzenét. A korai szövegek talán első hallásra nem mondanak semmit, de mégis mindegyik szövegben ott van az élet, család, béke szeretete, s némi nevelő szándék is megtalálható bennük. (lásd például: Amulett, Ballag a katona, Zanzibár, Mememto Mori). A zenekar hangulatban is az életigenlést sugározza. Az R-Go nem csupán egy zenekar volt, hanem egy életszemlélet, életfilozófia.