Apollo-11 (1969-1999)

- Houston, itt a Nyugalom tengere bázis. A Sas leszállt. (Houston, Tranquility Base here. Eagle has landed)

1969. július 20. Nyolc év telt el azóta, hogy Gagarin körberepülte a Földet és J. F Kenedy, és J. F Kenedy, az Amerikai Egyesült Államok elnöke bejelentette: Az USA még az évtized vége előtt embert fog a Holdra juttatni. Elindult az Apollo-program, aminek eredményeképpen megszületett az addigi legnagyobb hordozórakéta, a Saturn-5, az Apollo-űrhajórendszer és a holdkomp. A teljes költség több volt, mint 25 milliárd dollár és mintegy 10000 cég, üzem és intézmény dolgozott rajta. A kezdeti szerencsétlenség után - egy földi ellenőrző program során az Apollo-űrhajóban tartózkodó 3 űrhajós műszaki baleset következtében életét vesztette - változtatásokat hajtottak végre az űrhajó tervén. 1967 novemberétől került sor az első emberes próbarepülésekre. 1969 májusában az Apollo-10 űrhajósai a leszálláson kívül a Holdra szállás összes fázisát végigpróbálták. Megtörtént tehát a főpróba.
1969. július 16. Az egyik legfontosabb nap az Apollo-programok történetében. Az Apoolo-11 indításának napja. Az űrhajósok:

Neil Alden Armstrong (38 éves) parancsnok
Edwin Eugene Aldrin (39 éves) a holdkomp pilótája
Michael Collins (38 éves), az Apollo-űrhajó pilótája

Az Apollo-11 parancsnoki kabinját Columbiának, a holdkompot Sasnak (Eagle) nevezték el.

1969. július 20űán történt meg az anyaűrhajó és a holdkomp szétválasztása, majd a Sas nevű holdkomp leszállt a Holdra, a Nyugalom-tengerének nyugati részén.

Július 21 03:56.20

Neil A. Armstrong parancsnok a Holdra lép. A TV készülékeken több, mint 500 millió ember figyeli ezeket a mozdulatokat. Szavai már mindenütt ismertek:

Ez a pillanat történelmi, egyszeri és megismételhetetlen volt. Azóta még 6 missziót indítottak a Holdra, amelyek (az Apollo-13 kívételével) talajvizsgálatokat végeztek, kőzeteket gyűjtöttek, de 1969. július 21. a XX század egyik legnagyobb - sőt talán a legnagyobb pillanatává vált. Az ember megkezdte a világűr meghódítását.

A legutolsó Apollo-utazás (Apollo-17) 1975.ben történt. azóta nem járt ember a Holdon. Az USA szenátusa azonban nemrég bejelentette, hogy a Nemzetközi Űrállomás megépítése után hajlandó foglalkozni embertes űrutazások terveivel...

30 évvel ezelőtt lépett először ember a Hold felszínére. 30 év hosszú idő, ezalatt sok változás történt, technikai és politikai egyaránt...

Apáthy István, a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) munkatársa mesélte, hogy a 70-es években a szovjet munkások az egyik este szomorúan mutaták neki a Holdat és azt mondták: "Az amerikaiaké..."

Pedig a Hold nem az amerikaiaké, nem a szovjeteké (oroszoké), hanem az egész emberiségé. A miénk...

A Holdon maradt táblán a következő felirat olvasható: