'A csillagos ég az egész emberiség öröksége, ezért érintetlenségét meg kell őrizni.'

"Este van. Sötétedik, s az égen felragyognak a csillagok. Feltűnnek a pompázatos bolygók, a szépséges ködök, galaxisok és fejünk felett kirajzolódik a Tejút látványa" - kezdi a mesét a szülő gyermekének, 2030-ban. Ha a gyerek esetleg kíváncsi lenne arra, hogy mik azok a csillagok, vagy mi is az a Tejút, a szülő azt mondaná: "Amikor én voltam kisgyerek, akkor még a falun derült estéken szoktam látni ezeket a csodálatos dolgokat. Ha jó leszel, akkor egyszer elutazunk egy messzi helyre, ahol éjjel nem égnek a lámpák, és akkor majd te is rájöhetsz arra, hogy éjjel nem a  Hold az egyetlen égitest ."

Ez nem egy utópisztikus írás kezdete. Ez a valóság. A legtöbb felmérés eredménye egyetlen dolgot mutat: Földünk éjszakái egyre világosabbak lesznek. Ennek oka a fényszennyezésben keresendő. Mi is az a fényszennyezés? Amikor a városi közvilágítás lámpái - a rossz beállítás miatt - nem lefelé, hanem felfelé szórják a fényt -, amikor különböző épületeket reflektorokkal világítunk meg, amikor bevásárlóközpontokra hatalmas, villogó neoncsöveket helyeznek. A csillagos égbolt egyre halványabb lesz a városokban - Budapesten éjjelente csupán egy-két csillagot látni. Vidéken még jobb a helyzet, azonban a fényszennyezés az elmúlt években jelentősen növekedett. A gond azonban nem csak az, hogy városokban nem lehet csillagászati megfigyeléseket végezni! Hanem a környékén sem - a városi fények több kilométeren keresztül zavarók. (Budapest fényei pedig a fővárostól 100 (!!!) km-re is meglátszanak!)
Arra is gondolnunk kell, hogy nem csak egyedül vagyunk a bolygonkón. Az állatokat is rendkívül zavarja a fényszennyezés. Kutatók megfigyelték, hogy a túlzott fény hatására a kakasok rosszkor kukorékolnak, a költöző madarak pedig egyszerűen eltévednek - nem tudnak rendesen tájékozódni az éjjeli fények miatt.

A Nemzetközi Csillagászati Unió 1997-ben állást foglalt a fényszennyezés kérdésében: "A csillagos ég az egész emberiség öröksége, ezért érintetlenségét meg kell őrizni."

Egy kis odafigyeléssel meg lehetne menteni a csillagos égboltot. A közvilágítást megfelelően kellene megoldani - a búrákat úgy elhelyezni, hogy a lámpák csak lefelé szórják a fényt. Az ipari parkokat csak a falak mentén megvilágítani - hasonlóan a különböző épületeket.

Magyarországon vannak szervezetek, amelyek a fényszennyezés ellen küzdenek, néhány ezek közül:

Magyar Csillagászati Egyesület (így a Stella Sopron, az MCSE Soproni Csoportja is)
Magyar Tudományos Akadémia Csillagásazti Kutatóintézete
Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszéke
Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Kutatócsoportja

Vannak nagy álmok!

- a franciák arra gondoltak, hogy  az Eiffel-torony építésének századik évfordulója alkalmából műholdakat lőnek fel, és egy mindig fénylő gyémántkoszorút alkotnak belőlük az égen
- az oroszok műholdról akarták megvilágítani Szibériát
- Budapesten pedig egy fénytorony építését tervezték, mely a város jelképévé vált volna. Ez lézerfénnyel ábrákat rajzolt volna az égre - mindezt Lágymányosra tervezték, 30 méterre az ELTE Fizikai épülete mellé, melyen egy csillagvizsgáló található!

Teszünk-e valamit?

Ha szétnézünk Európában, azt látjuk, hogy a fényszennyezéssel kapcsolatos álláspont nem egységes. Sőt! Hollandiában például tervbe vették az autópályák teljes kivilágítását. Franciaországban az Eiffel-tornyon - mint egy igazi világítótornyon egy hatalmas reflektort helyeztek el a milleniumi év tiszteletére. Ez körbe-körbe forog, 30-50 kilométeres hatósugárral! Ezzel szemben Spanyolországban nagy gondot fordítanak a különböző fénytestekre. Görögországban pedig kampány indult az iskolákban a fényszennyezés ellen.

De mi a helyzet hazánkban? Sajnos, itt is egyre nehezebb éjjel tiszta sötét eget találni. A Stella Sopron havonta szervez távcsöves bemutatót a belvárosban, ilyenkor azonban csak a Holdat, illetve a legfényesebb csillagokat és bolygókat tudják megmutatni az érdeklődőknek. A csillagászati ködök látványához már el kell zarándokolni a Muck sötét völgyeibe, ahol nem annyira zavarók a városi fények. De például a Tűztoronyt megvilágító reflektorok még a Várhelyről is vakítónak tűnnek. Vajon fel lehet-e lépni a túlzott fényhasználat ellen? Dágon sikerült. Jelenleg Magyarországon Dág az egyetlen egy olyan település, amelynek önkormányzata törvényi szabályozással igyekezett csökkenteni a fényszennyezést. De jó volna, ha Sopron is követné ezt a példát! Ki tudja, talán egyszer. Talán nem fognak valóra válni az előrejelzések - ugyanis egyes felmérések szerint 30 év múlva Közép-Európában sehol sem lesznek igazi sötét éjszakák!

A fenti gondolatok alapjául dr. Kolláth Zoltán 2000. október 10-én tartott Fényszennyezés: van még remény? című előadása szolgált.
A képek származási helye: http://debora.pd.astro.it/cinzano/page93.html
 

Bacsárdi László
bacsardi@sopron.hu