A távol közelében hálózat II. országos konferenciája

„A távol közelében” elnevezésû hálózat II. országos konferenciáját Székesfehérváron tartotta, A Szabadmûvelõdés Házában. Az egész napos rendezvényen a csillagászat oktatásáról, a csillagászat eredményeirõl, az új technikákról hallhattak az érdeklõdõk.

A megnyitót követõen Dr. Hudoba György a csillagászat oktatásáról számolt be, a középkori keresztény oktatáson keresztül egészen a 20. század végéig. Dr. Szabados László elõadásában megemlítette: A csillagok halvány fényébõl vagyunk kénytelenek meghatározni azt az információt, amely a világegyetem keletkezésére utal. Nem csak a saját, hanem a kozmikus környezetünket is alaposan meg kell ismerni. A Hubble-ûrtávcsõ legújabb képeinek bemutatása után pedig azt mondta: A földi és az ûrcsillagászat együtt fog mûködni, szükség van azokra az ezrekre, tízezrekre, akik amatõr módon figyelik az eget.
Dr. Érdi Bálint az égi mechanika alapját mutatta be: A csontvázát, ahogyan õ maga mondta, a kéttest problémát, illetve az égimechanika szívét, a Kepler egyenletet.
Dürr János, a Természet Világa szerkesztõje a csillagászati ismeretterjesztés és a sajtó kapcsolatára világított rá: Arra kell törekedni, hogy a célzott közönségnek minél nagyobb mennyiségben adjuk át az információt. Míg régen nagy nyilvánosságot kapott a Holdra szállás, s szovjet-amerikai ûrtalálkozók, addig mára az ismeretterjesztõ filmek „számûzöttek” a TV-bõl. Beszámolt a Tudományos Újságírók Klubjáról, amely kb. 100 tagból áll és az tûzte ki célul, hogy a tudomány minél nagyobb mennyiségben jelenjen meg a médiában, megbízható forrásból tájékoztassa a közönséget s megpróbálja az újságírókat kritikusan gondolkodóvá nevelni.
Pintér András a Természet Világa Diákpályázatán a világhírû bûvész, James Randi által alapított díjban, a Randi díjban részesült. Erre a díjra az a diák jogosult, aki parajelenségek terén valamilyen kutatást végzett és ezt közérthetõ formában , gondolataival társítva le is írja. Eddig a  „szkeptikus fõváros” három Randi.díjat tudhat magáénak, 1993-ban Dalos Róbert és Takács Gábor a székesfehérvári gabonakörökkel, míg 1995-ben Fûrész Gábor A Szabadmûvelõdés Háza tetején lévõ kupola túl fényesre sikerült felvételével nyerte el ezt a díjat. Pintér András kezébe 1998 nyarán akadt egy könyv (UFO Atlasz), ami az intelligens plazmagömbök jelenségével foglalkozott, rengeteg térképpel, pontos észlelési útmutatóval. András a könyv írója szerint végzett megfigyeléseket Székesfehérvár szélén, ami „a legjobb megfigyelõ helyek közül is az egyik legjobb”. Többször is elment oda, de egyetlen egy intelligens plazmagömböt sem látott. Tapasztalatait a Nem minden UFO, ami fénylik címû munkájában részletesen leírta, és elküldte a Természet Világa Diákpályázatára. Pintér András elõadása végén megjegyezte: Hihetetlenül nagy butaság, ha valaki minden bizonyíték nélkül elfogadja az UFO jelenségeket. Én nem kételkedek e jelenségek létezésében, csupán azt akartam megmutatni, hogy nem intelligens plazmagömbök látunk. Meggyõzõdés nélkül ne álljunk se melléjük, se velük szembe.
Sajnos Mizser Attila, a Magyar Csilagászati Egyesület (MCSE) fõtitkára nem tudott jelen lenni a konferencián, így a már fent említett Fûrész Gábor mutatta be az MCSE 22 diából álló oktatási diasorozatát.Ezek után Sárneczky Krisztián és Tepliczky István, az MCSE titkárai bejelentették: az egyesület jövõ heti közgyûlésén javasolni fogják, hogy a Kulin György által felfedezett, 1940 AV jellel nyilvántartott kisbolygót Marik Miklósról nevezze el a Nemzetközi Csillagászati Unió.
Az ebédszünetet követõen - ami alatt az MCSE asztrofotó-kiállítását lehetett megtekinteni - Dr. Szathmáry Károly a csillagászat tanításáról Szegeden számolt be, külön kiemelve a Napvadász nevû versenyt, amely lassan a vége felé közelít. (A versenyre a késõbbiek visszatérünk - a szerk.) Simon Tamás, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanára, ismertette az általa vezetett Supernova elnevezésû csillagászati szakkört, amely önálló, sokrétegû honlappal rendelkezik, a legfrissebb információkkal. (A Supernova bemutatkozó írása hamarosan az Internetto olvassói elékerül.) Fûrész Gábor a CCD kamerák használatát, míg Dán András a távcsövek „világát” ismertette.

Bacsárdi László