CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. március 28., csütörtök, Gedeon, Johanna napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Űrvadász  

Napfogyatkozás sorozat

A napfogyatkozáskor látható
A Merkúr




Az augusztusi teljes napfogyatkozáskor a Nap környezetében két bolygót láthatunk majd, a Vénuszt és a Merkúrt. Szereténk néhány szót szólni/írni a Merkúrról...

A földi csillagászati megfigyelések nem sokat árulnak el a Naphoz legközelebbi bolygóról. A Merkúr sosem kerül távolra az égen a Naptól, ezért nappal távcsöven át, vagy a szürkületben rövid ideig, a légkör alsó, nyugtalan rétegein át lehet tanulmányozni. A Merkúrra vonatkozó jelenlegi ismereteink legnagyobb részét a legbelső bolygó mellett 1974-75-ben háromszor elhaladt Mariner-10 űrszonda révén szereztük. Mivel a Nap a Merkúrnak ugyanazt a részét világította meg mindhárom alkalommal, a bolygó felületének csupán az egyik felét lehetett vizsgálni. A Merkúr felszíne hasonló a Holdéhoz, ugyanis nagyon sok kráter található rajta. A Merkúr krátereit a legkülönbözőbb nemzetiségű híres emberekről, írókról, költőkről, festőkről és zeneszerzőkről nevezték el, s van Bartók és Jókai kráter is.

Ugyanakkor a Merkúron nyoma sincs a Hold “tengereihez” hasonló felszíni alakzatoknak. Nagy számban találhatók viszont olyan kis kráterek, amelyekből fényes sugarak indulnak ki.

Különösen fontos volt a Merkúr életében a Caloris Platina medencéjét kialakító nagy becsapódás, mely révén egy 1300 km átmérőjű képződmény jött létre. A becsapódás során szétrepült anyag a krátert övező hegyek mellett egészen 1000 km távolságig átformálta a korábban kialakult kráteres területet, a becsapódás keltette rengések hatása pedig a bolygó túloldalán máig megfigyelhető.

A Holdon ismeretlen, csakis a Merkúron előforduló képződmények az 500-1000 m magas, több száz km hosszú, vetődésekre emlékeztető meredek lejtők rendszerei. Ilyen például a Rupes Discovery. Az ennyire kiterjedt, töltésszerű alakzatok valószínűleg a bolygó belsejének hűlését vagy felmelegedését kísérő kéregmozgások során keletkeztek. A Merkúr kérgét a Nap gravitációs hatása is feldarabolhatta, miközben a bolygó eredetileg gyorsabb forgása a jelenlegi értékére lassult.A legújabb radarmérések azt jelezték, hogy a Merkúr poláris vidékén fényes sarki sapkák vannak.
 

Forrás: A. Rükl: A világűr képes atlasza

További űrvadász írások a teljes napfogyatkozásról



1999. augusztus 03., kedd 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület