|
Napfogyatkozás sorozat
A napfogyatkozáskor látható
A Merkúr
Az augusztusi teljes napfogyatkozáskor a Nap
környezetében
két bolygót láthatunk majd, a Vénuszt
és
a Merkúrt. Szereténk néhány szót
szólni/írni
a Merkúrról...
A földi csillagászati megfigyelések nem sokat
árulnak
el a Naphoz legközelebbi bolygóról. A Merkúr
sosem kerül távolra az égen a Naptól,
ezért
nappal távcsöven át, vagy a szürkületben
rövid
ideig, a légkör alsó, nyugtalan rétegein
át
lehet tanulmányozni. A Merkúrra vonatkozó
jelenlegi
ismereteink legnagyobb
részét
a legbelső bolygó mellett 1974-75-ben háromszor
elhaladt
Mariner-10 űrszonda révén szereztük. Mivel a
Nap
a Merkúrnak ugyanazt a részét
világította
meg mindhárom alkalommal, a bolygó
felületének
csupán az egyik felét lehetett vizsgálni.
A Merkúr felszíne hasonló a Holdéhoz,
ugyanis
nagyon sok kráter található rajta. A
Merkúr
krátereit a legkülönbözőbb
nemzetiségű
híres emberekről, írókról,
költőkről,
festőkről és zeneszerzőkről
nevezték
el, s van Bartók és Jókai kráter
is.
Ugyanakkor a Merkúron nyoma
sincs
a Hold “tengereihez” hasonló felszíni alakzatoknak. Nagy
számban találhatók viszont olyan kis
kráterek,
amelyekből fényes sugarak indulnak ki.
Különösen fontos volt a Merkúr
életében
a Caloris Platina medencéjét kialakító
nagy
becsapódás, mely
révén
egy 1300 km átmérőjű
képződmény
jött létre. A becsapódás során
szétrepült
anyag a krátert övező hegyek mellett egészen
1000 km távolságig átformálta a
korábban
kialakult kráteres területet, a becsapódás
keltette
rengések hatása pedig a
bolygó túloldalán máig
megfigyelhető.
A Holdon ismeretlen, csakis a
Merkúron
előforduló képződmények az 500-1000
m magas, több száz km hosszú,
vetődésekre
emlékeztető meredek lejtők rendszerei. Ilyen
például
a Rupes Discovery. Az ennyire kiterjedt, töltésszerű
alakzatok valószínűleg a bolygó
belsejének
hűlését vagy felmelegedését
kísérő
kéregmozgások során keletkeztek. A Merkúr
kérgét
a Nap gravitációs hatása is feldarabolhatta,
miközben
a bolygó eredetileg gyorsabb forgása a jelenlegi
értékére
lassult.A legújabb radarmérések azt
jelezték,
hogy a Merkúr poláris vidékén
fényes
sarki sapkák vannak.
Forrás: A. Rükl: A
világűr
képes atlasza
További
űrvadász
írások a teljes napfogyatkozásról
1999. augusztus 03., kedd 00:00
|
