Visszatérés

Illusztráció: D. Hoffer Erzsébet
Mk 6.30-34 Az apostolok visszatértek Jézushoz, és beszámoltak róla, mi mindent tettek és tanítottak. Ő pedig így szólt hozzájuk: „Gyertek velem külön valamilyen csendes helyre, és pihenjetek egy kicsit!” Mert annyian felkeresték őket, hogy még evésre sem maradt idejük. Bárkába szálltak tehát, és elvonultak egy elhagyatott helyre, hogy magukban legyenek.De sokan látták, amikor elindultak, és kitalálták szándékukat. Erre a városokból mindenünnen gyalog odasiettek, és megelőzték őket. Amikor kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Sok mindenre kezdte őket tanítani.

Az evangélium érdekes módon - mintegy visszatekintve - ismétli életünk. Reggel tele vággyal és jóakarattal elindulunk, aztán valamikor este, talán lefekvéskor visszanézünk a napra, mi is sikerült. Nem arra gondolok, hogy mennyivel nőtt vagyonunk, mennyivel lettünk tehetősebbek, kerültünk-e előbbre a munkahelyi rangsorban...
Arra gondolok, hogy mennyivel többen vagyunk akár a hetvenkettőnél. Papokban valóban "hiány" van, de vannak civil tanítványok, akiknek ugyanúgy küldetésük van. Az élet sűrűjébe, ahol mindannyian szeretnénk valamiképpen a felszínen maradni.
Arra szeretnék ilyenkor emlékezni, amikor arról készül számvetés, mi sikeredett az eredeti küldetésből, az "egyruhás, egybotos, egysarus" indításból. Hol fogadtak be és hol küldtek el, hol hibáztam, hol mutattam magam másnak, mint ami vagyok, hol nem azt mondtam, amit kellett volna, ami az eredeti üzenet volt?
Igen, egyfajta lelkiismeret-vizsgálatot végzek, ahogyan a tanítványok is beszámoltak az útról. Ezt meg kell beszélni, "négyszemközt" a Mesterrel, mert ő tudja igazán megmondani, hol hibáztam, hol tettem rosszul a dolgot, és hol volt a fogadásban a hiba, amikor vissza kellett fordulni. Beszámoló, értékelés és egy kis biztatás, hogy érdemes csinálni, mert sokfelé jártam, sok mindent csináltam, elfáradtam, elfáradtunk, talán belefáradtunk. Hosszú a nap, sok az aratnivaló, a munkás pedig kevés. Hol van az a mákszemnyi hitünk, ami a csodákhoz kellene?
Jézus törődik a tömeggel is, tisztában van szükségleteivel, teljesíti. Akkor Ő, de ma is megtalálja azt, akin keresztül ezt a törődést gyakorolja. Ez már az Ő választása. Mi pedig elindulunk másnap reggel, ma is, mert új nap van, és lehet, hogy pont ma valaki csak ránk vár, egyre a tanítványok közül.
- DI -