Üzenetre márpedig szükség van!

Illusztráció: D.Hoffer Erzsébet
Lk 1.26-28 A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.”
Az évközi 27. vasárnap időpontja egybeesik Szűz Mária ünnepével, akit a mai napon mint Magyarország Nagyasszonyát, fő patrónáját ünneplünk. Az ünnep apropója az, hogy Szt. István vagy Szent László felajánlotta az országot. Az ünnep tartalma viszont azt jelenti, hogy az Úr angyala meglátogatott egy ismeretlen és emberi szemszögből jelentéktelen názáreti szűzet.
Nagyot téved az, aki úgy gondolja, hogy könnyebb volt királyaink részéről Máriának, a nem látott, de az Írásban már szereplő Istenanyának átnyújtani a koronát, mint hinni nekünk, amit mond az Írás. Így a dolog nem is képzelhető el, hiszen hogyan lehetne Isten közelében bárki emberi méltóság, amikor már a Földön is megvetetteket, szegényeket, gyermekeket választott magának, hogy bármit is műveljen általuk. Közelében pedig nyilván ez a tulajdonság, mely révén kiérdemesültté válik valaki erre vagy arra, csak fokozódott: bizonyos értelemben még szegényebbé, még megvetettebbé, még gyermekibbé változott: olyanná, amilyenné Isten álmodta őt.
Vagy Mária büszke lett volna szeplőtelen fogantatására? Nem hiszem. Vagy kis Szent Teréz, vagy Teréz anya, vagy az a névtelen, aki egy sorház egyik nedves szoba-konyhájában tengette az életét ezelőtt pár tíz évvel közöttünk, Sopronban? Melyikük volt méltó a koronára? Istennél mindenki, aki ilyen, az embereknél pedig senki, noha a legnagyobb érthetlenségben is, mégis hozzájuk csődültek a tömegek.
Nem gondolnám, hogy a krisztusi rendet, sort bármely Isteni Személy felforgatná!
Szegény ország gazdagjainak ajánlom figyelmébe, hogy nincs ma bank, szelvény, tulajdon, mely úgy őrizné meg az ember díszét és értékét, mint a felajánlott, az "égi széf"-ben őrzött. Ezt el lehet fogadni, lehet tagadni, de jobbat még senki nem talált. Még akkor sem, ha néha nagyon jól jönne egy-egy ilyen "hívatlan látogató" mindannyiunknak, és elmondaná nekünk is, hozzánk idomítva mindazt, amit 2000 éve Názáretben: "Üdvözlégy, aki csak a töredékét használod a rád áradó kegyelemnek minden áldott között: bűnös vagy, mégis van benned valami, ami tetszik Istennek. Azt folytasd tovább!"
- DI -