Néhány sajátosan jézusi fogalommal ismerkedhetünk meg ebből a kis részletből:
Tömeg, amely elcsigázott és kimerült. Mi másmilyennek ismertük meg a tömeget a focipályák környékéről, a tüntetésekről, a gyűlésekről, a seregből, a választásokból. Pedig tömegében ilyen az ember, bármennyire is másnak mutatja magát, bármennyire is más a felszín. Menekültek és tanácstalanok, elűzöttek, az édentől keletre letelepedettek, kiszolgáltatottak, ha a valóság elfedésére nincs lehetőség. És Jézus sajnálja őket.
Tizenkettő a tömegből és egy választás, Júdásé, amely visszautasíttatott. Ma hányan választatnak ki a milliárdból és hányan a Júdások, hogy Jézus a bűnökben napról napra elárultasson ? Lesz-e egy Péter, a megkülönböztetett, az első, aki a szolgák szolgája, hogy a szavakat a jellemzésére és ami fontosabb, az elfogadására immár az ökumenében is megtalálják?
Hatalom, de nem uralkodásra, hanem szolgálatra. A gyengeség megszüntetésére, hogy ne izmaink dagadjanak, hanem a gyengeségben legyünk erősek. Mintha hasonlót hallottunk volna a miniszterelnök pannonhalmi beszédében a lehetőségekről, mint részéről az elmúlt év felfedezését. De ő legalább felfedezte, bevallotta, amíg mások még mindig másként képzelik. Mi felfedeztük-e a hatalmat a segítésre, s ha nem mi tesszük, hanem közvetítünk, akkor ingyen és bérmentve ma is...?