|
Sportcentrum |
|
Áprilisi Horgász Hírek
Havonta kívánok ezen a helyen beszámolni a horgászatra érzékenyek
részére a Magyar Horgászban közölt érdekesebb eseményekről. Ezen
túlmenően, ha valamelyik kedves horgásztársnak lenne mondanivalója,
nyugodtan keressen meg e-mailen, és szívesen megjelentetjük írását
vagy
fényképét, illetve mindkettőt. Segítsetek, kedves horgásztársak,
változatosabbá tenni ezt a rovatot!
ÁPRILISI HORGÁSZ
HÍREK
KÉREM FOLYAMATOSAN FIGYELNI EZT AZ OLDALT, MERT A CIKKEK EGYMÁS UTÁN
KERÜLNEK RÁ, AHOGY IDŐM ENGEDI.
SZEGÉNY TISZA
Mint ismeretes, a román vízügyi hatóságok illetékesei január 31-én
hajnalban értesítették magyar kollégáikat a nagybányai ipari
balesetről. Az ausztrál-román közös tulajdonú Aurul bányavállalat
tározójából - földcsuszamlás következtében - az aranymosáshoz használt
ciánvegyület került a Lápos, majd a Szamos folyóba. A mérgezett
víztömeg gyilkos dugóként eljutott a Tiszába , majd egyre nagyobb
riadalmat okozva haladt lefelé a legmagyarabb folyón: elpusztult
halakat, mérgezett madarakat, halálra ítélt reményeket, családok
békéjét sodorva magával.
A vízben Szolnok alatt néhol percenként 5-10, máshol 100-150 halhullát
számoltak meg. A legtöbb volt a keszeg, busa és süllő, kevesebb a
ponty. A pusztulás bizonyította, hogy milyen sok hal volt a Tiszában.
Felmérni sem lehet, hogy mennyi hal pusztult el. A szemtanúk szerint a
legnagyobb busa 60 kg-os volt, a süllők 80 dkg-ostól 15kg-ig, a
legtöbb 3 kg feletti volt. A pontyok átlagsúlya 10 kg felett volt. A
többi: amur, balin, kecsege, márna rengeteg mennyhal és keszeg
tonnaszámra.
A Tisza nem horgász kezelésű szakaszain minimálisra csökkentek a
horgászati lehetőségek, a Tisza-tavon pedig egyik pillanatról a
másikra mentek tönkre két évtized halgazdálkodásának eredményei. Ez
utóbbi veszteségről az országos szövetségben hamarosan elkészül a
kárbecslés. Biztatónak látszik, hogy a tározótérben levő halállományt
nem érte olyan mérvű mérgezés, mint a folyóvízi szakaszban.
Gönczi János kormánybiztos szerint a Tisza nem halt meg, de hiteles és
végleges számokat csak a nyár végén, az ősz elején tudunk csak
mondani. A Tisza sérült, nagyon jelentősen elszegényedett az élővilága
és megszakadt az ökológiai rendszere. A Tisza ezt helyre fogja
állítani, de a táplálékpiramis, aminek csúcsán itt a hal áll, jóval
szegényebb lesz, mint korábban volt. A Tisza befolyói adják meg a
folyónak azt a lehetőséget, hogy ismét életre keljen. Ez az igazi
revitalizáció alapja. Amikor már tudjuk, hogy ez a folyamat hol áll,
akkor szabad mesterségesen belenyúlni. A horgászati és halászati
tilalom fennmarad az ívási időszak végéig, mivel egyetlen egészséges
hal kifogásával is egy lehetséges "betelepítőt", a Tisza jövő
halállományának hordozóját ölnék meg.
Élő halakat is fogtak a halászok a cianidmérgezés utáni napokban a
Tisza Csongrád megyei szakaszán. A varsában fogott néhány túlélő hal
nagy része azonban magán hordozta a szörnyű mérgezés nyomait. Vannak
halfajok, amelyekről nem tudni, hogy milyen mértékben érintette őket a
cianid mérgezés. A hírek szerint gardát nem találtak az elpusztult
halak között. Jelenleg nem tudja senki hol töltik a gardák a telet,
elképzelhető, hogy a Dunában. Igazán nagy harcsák tetemére sem
bukkantak a halászok. Az is lehet, hogy az Al-Duna sziklabarlangjaiban
töltik a telet. Azonban védett ritkaságokat, sőregtokot, német és
magyar bucókat is találtak az elpusztultak között. Az állomány
regenerációban nagyon nagy szerepe lehet a mellékfolyóknak és a
holtágaknak. Ezekben ugyanis a Tisza teljes, mérgezés előtti
halállományának vannak képviselői. A fitoplankton állomány pusztulása
mintegy 80-90%-os lehet, a zooplankton állomány csökkenése viszont
elérte a száz százalékot is. Amint a mérgezés levonult, azonnal
megfigyelhető volt a fito-s zooplankton állomány megjelenése. A Tisza
közben áradni kezdett , több helyütt kiment a hullámtérre, s a
plankton mennyiség, -minőség ennek következtében újra elérte a
normális, téli ökológiai viszonyoknak megfelelő állapotot.
Az idő múlásával talán újraéled a Tisza, talán megint lesz remény, de
most még csak a bánat van, a kétségbeesés, a kilátástalanság, a gyász.
REKORDLISTA
PONTY
Horváth Zoltán és Tóth Tibor győri horgászok szeptember 16-án éjjel a
Balatonon az alsóörsi Vitorlás Sportclub előtti etetett helyükön
bojlival pontyoztak. Éjjel kettőkor lassan emelkedni kezdett a
kapásjelző. A bevágáskor kiderült, hogy a kéthetes horgásztúra
legnagyobb hala került horogra. A 0,35-ös zsinórral negyed órás kemény
fárasztás következett. A vitorlás alá berohanó halat társával
egyetemben tudták kihozni és szákba vezetni. A mérlegeléskor kiderült,
hogy a tükrös 23 kg (83/86 cm) volt. Ezen kívül még fogtak 12,5
kg-osat és több 6-7,5 kg-osat. Sajnos, a helyi horgászok rossz szemmel
nézték a vendégek fogásait, mert az etetett helyet üvegtörmelékkel
szórták fel. Barbár és primitív megoldás.
HARCSA
Fehér János ráksi horgász az egyesület kezelésében levő horgásztavon
50 kg-os (190/90 cm) harcsát fogott. Október ötödikén délután fél
négykor a 0,35-ös zsinórra szerelt horgon felkínált
kukorica-hungarocell golyó csalit hörpölte be. (Bizonyára áttért a
vegetáriánus kosztra) A fárasztás is rekord hosszúságú volt, mintegy 2
óra és 15 perc, és csak ezután tudták partra emelni a szép halat.
KECSEGE
Juhász Róbert tiszakécskei horgász az élő Tiszán Tiszakécske
térségében az ún. Gulyajárásnál szeptember 22-én délután hatkor
0,32-es zsinórra szerelt fenekező készségén trágyagiliszta csalival
3,90 kg-os (71/36 cm) kecsegét fogott. A második ütésre vágott be,
majd
öt perc alatt sikerült a part mellé vezetni és partra emelni a szép
halat. 25 éve horgászik a "tettes", de ekkora kecsegét még nem is
látott. Nem tudni, mikor lehet majd hasonló szép halakat fogni
ismét.
BUSA
Petyerák Sándor budapesti horgász az őrbottyáni víztározón szeptember
31-én délután a 0,30-as zsinórján átfúrt kemény kukoricával csalizott.
A bedobás után azonnal kapása volt, és mintegy másfél órás fárasztás
után két segítő szákolta meg a hatalmas, 35 kg-os (106/98 cm) halat. A
hal szabályosan bekapta a csalit, a horog az alsó állkapcsába akadt.
Ritka az ilyen busafogás!
COMPÓ
Budai Norbert nagykanizsai horgász augusztus 22-én a helyi csónakázó
tavon 2,15 kg-os (43/36 cm) compót fogott. A fárasztás 0,14-es
zsinóron negyed óráig tartott.
CSAPÓSÜGÉR
Csapó Béla tarpai horgász a Tisza helyi holtágában 0,77 kg-os 31 cm-es
csapósügeret fogott, ami nagyon jól illik a nevéhez. Az eset október
3-án történt déli fél egykor. A 0,25-ös zsinóron drótelőkés készségén
(bizonyára csukára számított) 10 cm-es élő küszt kínált az éhes
halaknak. A fárasztás csupán 5 percig tartott.
CSUKA
Szeder Attila biatorbágyi horgász december 20-án délután kettő előtt
néhány perccel a Moby Dick II. horgásztavon 8,20 kg-os (90/47 cm)
csukát akasztott. Horgásztársunk a hideg, szeles időben 2-es körforgó
villantóval késztette kapásra a halat, és a 0,16-os zsinóron mintegy
fél óráig tartott a csuka fárasztása. Szép teljesítmény ilyen vékony
zsinórral kifogni egy ekkora csukát. Gratulálunk.
TÖRPEHARCSA
Mikes Péter dunakeszi horgász szeptember 5-én a Duna helyi
partszakaszán 0,73 kg-os (28,5/24 cm) törpeharcsát fogott. Az éjszakai
horgászat során a 0,30-as zsinóron trágyagiliszta csalira kb. 1 órakor
jelentkezett a rekorder törpeharcsa. Reggelig még 3db 30-40 dkg-os
törpeharcsát sikerült fognia.
A MEDER VARÁZSA
Hunyady Attila számol be a nagy vizek - Balaton - iránt érzett
vonzalmáról. Az augusztusi horgászatok számára sikeresebbek szoktak
lenni, mint az őszi próbálkozások. A szepezdi horgász tanyán
megérkezésekor szorgosan pucolják a szerencsések az éjszakai, kora
reggeli ponty és keszeg zsákmányt. Süllő nincs közöttük. A horgász
azonban reménykedik, hogy majd ő megmutatja. Kishalak a kannában és
1200 evezőcsapással eléri a parttól való 1500 méteres megengedett
távolságot. Közben balin rablások hergelik, amelyek közül nagy nehezen
egyet ki is varázsol. Majd még egy albínó csuka is műcsalira kerül, de
végül elharapja a zsinórt.
A megállás után a csendes víz kissé lotyogósra vált, az enyhe szellő
csökkenti a nagy meleget. Két botra egy-egy küsz kerül és fenékre
dobva liftezhetnek a gyöngyön. A vízbe helyezett kannában megdöglenek
érthetetlenül a küszök, belőlük lesz a fűzött csali és a halfilé. Még
fenn van a nap, amikor a liftezőre balin jelentkezik. Az orsó felvisít
és a bevágáskor a lazán hagyott zsinór gubancba ugrik. Kézzel kell
behúzni a szépnek ígérkező balint, ami közben összeszedi a másik
zsinórt és a horgony kötelet is. Végül azért a csónak orrából szákba
kerül a 4kg-ot is meghaladó súlyú ragadozó. A gubanc rendezése után
már sötétre fordult az idő. Az egyik botra, most a csúszó fenékólom
fölé 1m-re karabínerre került a felfűzött sneci, bőre alatt levegővel,
hogy lebegjen. A másik botra világító úszó és a horogra élő sneci.
Este kilencig semmi, tehát megért az idő a változtatásra. Az úszósra
most egy lehelet könnyű parafás ólommal súlyozott kéthorgos készség
kerül élő snecikkel. Közben a fűzött horogra kapás jelentkezik. Jól
húz, lehet adagolni a zsinórt. Egy idő után elég a nyeletésből és a
bevágást követően jó süllő védekezik a mélyben. Mire a narancssárga
szemek megjelennek a csónak mellett már nincs egyéb teendő, mint a
szákolás, ugyanis a jó kettes süllő teljesen kifáradt.
A folytatás mozgalmasan alakul. 11 óra után egymást követve jönnek a
kapások, de vagy lemarad vagy nem is akad a rablóhal. Aztán az egyik
bedobás után azonnal megindul a zsinór, nem is marad idő nyeletni és
jó ellenállást jelez az akasztás. Kis küzdelem után 2,3 kg-os süllő
kerül a szaporodó bilincsekre. Úgy látszik bebandázott a süllő, most
jöhet a wobbler. Egy CDSR-7 RFSH csoda wobblert kezd dobálni a horgász
és a sokadik dobásra jókora ütést jelez a zsinór. Nem nagy a jövevény,
de még éjfél előtt kerül a szákba a 0,70 kg-os süllő, ami óvatosan
visszakerül éltető elemébe.
Éjfél után minden próbálkozás hiábavaló volt, nem evett már a süllő.
Egy kis szalonnázás után befejeződött az éjszakai süllőzés, a kései
evezés bekeretezte ezt a csodás estét. Az első éjszakát még több
eredményes horgászat követte, evett a süllő, talán jobban mint a ponty
az augusztusi forróságban.
TÁVOLI VIZEKEN
A CSUKA MÍTOSZA
A csuka szétfeszíti a határt a költészet és a valóság között.
Történetei a mondák irodalmi világából a valóságba átvezető
útcsapások. Mutatják ezt a mellékelt illusztrációk a csukán lovagló
horgászról, vagy a Fekete-tenger koronás csuka királyáról. S ha már a
királyt említjük, szóljunk az írországi Lourgh Derg tavából - a
Limerick Chronicle 1862 május 13-i számában szereplő hír szerint -
fogott 40,7 kg-os példányról. Hasonlóan kevéssé megbízható híradás a
Mazuri-tavakból származó 45 kg-osról. Hitelesebbnek fogadhatjuk el a
30 kg felettiek fogására vonatkozó adatokat.
PILKEREZÉS AZ ÉSZAKI-TENGEREN
A pilker a tengeri horgászat egyik legáltalánosabb műcsalija. Fémből
készül különböző súlyban, alakban és színben. Az idehaza alkalmazott
műcsalik közül a balinólom hasonló jellegű, használata azonban a
pilkerétől eltérő, mivel ezt általában nagy mélységben vezetik. Amikor
vadul kapnak a halak, közömbös, hogy milyen a pilker. Egyes napokon
azonban kényesen kapnak és majdnem művészet eltalálni milyen
mélységben keresendők. Ehhez fontos az optimális súlyú pilkert
használni, a 20-50 m-es mélységekben 50-100, másutt 150-300 gr súlyú
is szükséges lehet. A színnél fontosabb az alak. A képen látható
tőkehalak sárga pilkerre kaptak. .
ÍRORSZÁGBAN
Az első csuka a harmadik dobásnál kapott, tíz perccel azután, hogy az
öreg facsónakot elkötötték a stégtől és hagyták, hogy a szél kisodorja
őket a tóra. Richard Lütticken számol be ily formán élményeiről, de
nem csak csukafogásról, hanem ugyanilyen sebespisztrángokról, valamint
vörösszárnyúakról, több kilós compókról és dévérekről, mint ahogy a
képen némi ízelítőt kapunk ezekből. S hogy a jövendő vendégek is
foghassanak még nagy csukákat, a horgász naponta csak egyet vihet el
étkezési célra, három kilósnál nem nagyobbat, illetve a 9 kg-osnál
nagyobbat trófea készítés céljára. .
ELSÜLLYEDT VILÁGOK
Ahol a pontyok templomba járnak… Egyes víztározók elmerült titkokat
rejtenek. A halak nyomára a halradar készülékek vezethetnek - cikkek
címei lehetnének, a szászországi Quitzdorfot elnyelő 80 hektáros
tározóról, amelynek 6,5 m-es a legnagyobb mélysége. Halállománya:
csuka, süllő, sügér, harcsa, ponty, dévér, compó, bodorka és pettyes
busa. A képen a lap főszerkesztője az ott fogott 9 kg-os csukájával
látható. .
Tvordy György
2000. április 07., péntek 00:00
|
|
|
