Az őszinteség tábortüze folytatódik I.
Az őszinteség tábortüze folytatódik I.
Két hét csoda
(33.rész)
Mikit kihagyjuk, mert ő csak félidőt volt velünk, azért Ketya
következik.Őbenne tetszett, hogy hazai szokásától eltérően nem volt
igényes, nem szolgáltatta ki magát másokkal és megértette a tábor
törvényeit. Minden jó tréfában, trükkben benne volt, jól
beleilleszkedett a közösségbe, olyanokkal is megszerettette magát,
akik odahaza bizony nem nagyon kedvelték. - Nem tetszett, hogy a közös
munkában sokat kritizált és a két Kósival eléggé nehezen fért össze.
Odahaza őt nagyon kényeztetik és ennek a terhét viselte a tábor
elején, amikor sok napirendi pontról lekésett. Általában hajlamos a
kényelmességre, lustálkodásra, a dolgok könnyen-vételére. Nagyon
önállótlan is, bár itt próbált segíteni magán. Odahaza neki is többet
kell elvégeznie maga körül önállóan, vigyáznia kell arra is, hogy
otthon is minden pajtásával úgy viselkedjék, amint itt a
többséggel.
Rólunk szól a
tábortűz
Pufi ott fekszik Ketya és Vargánya között. Őbenne nagyon tetszett,
hogy páratlan nyugalommal és türelemmel viselte el azt a sok húzást,
ugratást, amit pocakja miatt kapott. Soha nem jött ki a sodrából,
senkitől sem vette fel és értette a tréfát. Nagyon lelkes volt, amikor
a közösségnek kellett segíteni, amit kutyakalandja is bizonyít. A
kisebbekkel is nagyon jól kijött. Úgy látszik, a tábor sokat használt
neki, de az ő jelenléte is használt a közösségnek.Nem tetszett benne,
hogy néha, mintha megirigyelte volna a tbbieket, akik fürgébbek,
csintalanabbak voltak és ilyenkor ő maga is ilyen akart lenni. Imre
megjegyzi, hogy Pufinak nem is áll jól a rosszalkodás, tehát
fölösleges így felhívnia magára a figyelmet. Ő volt a leglelkesebb
levelező. A fiúknak is tetszett, hogy Pufi nem volt sértődős, hogy
hagyta ugratni magát, de megjegyzik, hogy a közös munkánál sokszor
kicsinyes volt és csak azt tette meg, amit kiszabtak rá.
Vargánya jönne sorra, de úgy látszik, nagyon megviselték a nap
eseményei, alálmosította az eddigi beszég, így bizony alszik, mint
atej.. Hiába rázzák, mozgatják, fordul egyet és szuszog tovább...
Érdekes, hogy műsoron kívül az utóbbi napokban sokat panaszkodtak a
fiúk Vargánya szemtelenkedéseire. Úgy látszik, mát otthonosan mozog a
táborban és kezdi felvenni bátyjános ostoba, nevetséges modorát.
Röfi következik. Tetszett benne, hogy vállalta a tábori tréfamester
hálátlan szerepét. Hagyta húzni magát, úgy tett, mintha ugrana. Sok
alázat és szeretet kell ahhoz, hogy valaki tartósan tudja csinálni
ezt. Ő volt a legönzetlenebb a fiúk közül, minden munkára azonnak
kapható volt, mindenben segített és túltette magát az odahaza
észrevehető ellenszenveken is. Modora kedves, derűs lelkülete rányomta
bélyegét a táborozásra és nagyon sokat köszönhetünk neki... Nem
tetszett benne, hogy sokat színészkedett, megjátszotta magát. Sokszor
a komoly dolgokat is tréfára vette, ezért nehéz volt a közösségben
komolyan fohlalkoztatni. Gyakran hiányzott a szentmiséről is. A
kisebbeknek sokat parancsolgatott és általában szeretett mindenbe
beleszólni. Odahaza neki vigyáznia kell, hogy vissza ne éljen
édesanyja okos, önállóságra szoktató nevelésével. Enhedelmeskedjék és
tanuljon meg odahaza is komoly dolgokkal foglalkozni. Szerencsés
természetével sok örömet okozhat az emberek és pajtásai között. Csak
vissza ne éljen vele!...A fiúk egyetértenek a véleménnyel és külön
megköszönik, hogy olyan sok helyzetben tudott Röfi tréfás kedve
átsegíteni bennünket...
(Kép- és
szöveggondozás) -DI-
1999. május 02., vasárnap 00:00
|