Húsvétra készülve
Húsvétra készülve
Merényi Zoltán
sorozata
"Miért böjtölünk - mondják- ha te nem látod meg, miért
gyötörjük magunkat, ha nem akarsz tudni róla? De hiszen ti a böjti
napokon is megtaláljátok kedveteléseiteket, mert robotosaitokat
hajszoljátok. Hiszen pörölve és veszekedve böjtöltök, sőt bűnösen,
ököllel verekedve. Nem úgy böjtöltök, ahogyan ma illenék, nem úgy,
hogy meghalljam hangotokat a magasságban. Ilyen az a böjt, amely nekem
tetszik? Ilyen az a nap, melyen az ember a lelkét gyötri? Ha lehajtja
fejét, mint a káka, zsákba öltözik, és hamut szór maga alá, azt
nevezed böjtnek, és az Úr kedves napjának?
Nekem az a böjt tetszik, amikor leoldod a bűnösen felrakott
bilincseket, kibontod a járom köteleit, szabadon bocsátod az
elnyomottakat, és összetörsz minden jármot! Oszd meg kenyeredet az
éhezővel, vidd be házadba a szegény bújdosókat, ha mezítelent látsz,
ruházd fel, és ne zárkózz el testvéred elől! Akkor eljön világosságod,
mint a hajnalhasadás…" (Ézs. 58.3-8.
Ézsaiás próféta szavai magukért beszélnek, s aktuális üzenetként
hangzanak nagyböjti időszakunkban. Miért is böjtölünk? Azért, hogy
méregtelenítsük szervezetünket, hogy a téli súlyfeleslegünktől
megszabaduljunk, netán azt gondoljuk Isten előtt kedves áldozat, ha
péntekenként csak háromszor eszünk, s akkor is csak vegetariánus
ételt?
Bruegel képéből
kb.1/4-nyi részlet
Eszembe jut egy Brueghel kép, amelynek címe: A keresztvitel. A
középkorban sokszor megfestették már ezt a nagypénteki témát, de ez a
kép zseniális módon egy egészen új jelentést ad az eseménynek. A
festmény attól különleges, hogy Jézus a kép sarkában van, az emberek
pedig észre sem veszik miközben Ő miattuk és értük megy a Golgota
felé. Vannak akik épp vásárolnak, derűsen elbeszélgetnek, gyermekek
játszadoznak, de senki sem törődik a szenvedő Krisztussal. Mi is
közönyösen elmegyünk Jézus mellett, mikor Ő értünk szenvedett és halt
meg?
Ilyenkor Húsvét előtt meg kellene állnunk, át kellene gondolnunk
életünket, munkánkat, kapcsolatainkat… Vajon hány és hány embert
bántottunk, aláztunk meg, hányszor érzéketlenül mentünk el a szenvedők
mellett, kik talán a segítségünkért kiáltottak? Az igazi böjt ott
kezdődik, mikor "megfeszítjük" testünket annak minden szenvedélyével
és kívánságával együtt (Gal.5.24.). Mikor lemondunk saját vágyainkról
-nem azért, hogy gyötörjük önmagunkat, hanem azért, hogy megtaláljuk
Krisztust, s benne újra egymást.
Mert elsősorban Krisztusra van szükségünk, akinek halála által lehet
újra közösségünk Teremtőnkkel, Atyánkkal.
A lemondáshoz hozzátartozik az ételtől való megtartóztatás is, de
az önmagában kevés. Valóban méregtelenítenünk kell, de nemcsak
testünket, hanem elsősorban lelkünket: a felhalmozódott haragtól,
hazúgságtól, csalástól, káromlástól, paráznaságtól, tisztátalan
gondolatoktól, gőgösségtől, érzéketlenségtől, gyűlölettől, melyek
megmérgezik életünket és környezetünket. Ez az igazi böjt, s minden
egyéb csupán "magunk csinálta kegyeskedés, az alázatoskodás és a test
sanyargatása által, valójában azonban semmi értéke és haszna nincs,
mert öntelt felfuvalkodottsághoz vezet" (Kol.2.23.)
Kívánok magunknak egy igazi készülődést Áldott Urunk feltámadásának
ünnepére, mert ilyen módon mi is -hiszem- részesülhetünk Húsvét
üzenetének mindent meghaladó örömében.
- Merényi Zoltán
-
1999. március 17., szerda 00:00
|